KMK AKCIÓ szept.3ig!!! Katt a képre!!!

2016. június 12., vasárnap

Melissa Grey: A lány éjfélkor (Midnight - trilógia #1)

A Maxim Kiadó a 2016-s Könyvhétre hozta el nekünk Melissa Grey debütáló regényét, A lány éjfélkort - egy tolvaj lány, két varázslatos nép és egy izgalmas hajsza történetét a titokzatos Tűzmadár után.Kövessétek végig az öt állomásos turnénkat, a bloggereink véleményei mellett sok érdekességet is találtok, valamint nyereményjátékunkon megnyerhetitek a három példány egyikét a kiadó felajánlásában.

Maxim Kiadó, 2016
416 oldal
Fordította: Robin Edina
Goodreads: 3,75
Besorolás: YA, fantasy

New York városa alatt él az aviánok titokzatos, ősi népe, akiknek testét toll borítja, ereikben pedig varázslat folyik. Ősrégi bűvölet rejti el őket az emberek szeme elől – egyetlen lányt kivéve. Ekhó szökevény zsebtolvaj, lopott kincsek eladásából tengeti az életét, amelyeket a feketepiacon ad el a vevőinek. Az aviánokon kívül nincsenek barátai, sem családja.
Ekhó okos és merész, néha talán kissé pimasz is, ám mindenekfelett rendületlenül hűséges. Így amikor egy évszázadok óta húzódó háború hulláma ostromolja otthona határait, úgy határoz, hogy ideje végre cselekedni. A legenda szerint egyetlen módon lehet örök időkre véget vetni a harcnak: fel kell kutatni a Tűzmadarat. Ez a mesebeli teremtmény állítólag olyan elképesztő hatalommal rendelkezik, amilyet a világ még sohasem látott. Nem könnyű az Ekhó előtt álló feladat, de a tolvajélet egy leckét alaposan a lány fejébe vésett: hogyan szerezheti meg, amit akar.
A háború nem várt fordulatokat hoz, és Ekhónak küldetése során együtt kell működnie az ellenséggel, az ifjú sárkánypikkelyes drakhar herceggel. Először bizalmatlan vele, ám ahogy az idő halad, lassan összebarátkoznak, és Ekhó hirtelen azon kapja magát, hogy visszavonhatatlanul vonzódik a fiúhoz…

Ez ismét egy olyan könyvnek indult, amire lecsaptam a fülszövege miatt, de az első 15-20 oldal nem igazán hozott lázba. Csapkodtam a fejem a falba, hogy miért kellett ezt a könyvet bevállalnom, amikor is szemszöget váltottunk és a drakharok megjelenésével beindult a történet. Onnantól kezdve viszont letenni nem tudtam, nem tudom, hogy mit imádtam jobban, a drakharokat (sárkányok) vagy az aviánokat (madáremberek) vagy Ekhó, a főszereplő lány mérhetetlen humorát.
A történet szerint két különleges nép él láthatatlanul az emberek világa alatt: az aviánok - emberek, de toll borítja a testüket, mint a madaraknak és a drakharok - ők is emberi kinézettel rendelkeznek, de sárkánypikkelyek borítják a testük bizonyos részeit. A két nép különleges, varázstudó és rettentően gyűlölik egymást, háborúban állnak egymással. Ebbe a világba kerül bele az árva Ekhó, akit egy avián vesz magához és nevel fel. Ekhó, habár ember, de különleges ő is, a zsebtolvajlás profi mester. Ez picit kompenzálja a hátrányát az aviánok között és pontosan ezért is kapja a feladatot, hogy keresse meg a híres Tűzmadarat, ami befolyásolhatja a két nép közti háborút.
Persze a másik oldal sem tétlen, ott a Sárkányherceg, Caius is ugyanezt keresi. Ő is győzni akar, sőt továbblépve, békét szeretne, mert tudja, hogy a háború csak pusztítást hoz. Ez mind nagyon jól hangzana, ha nem lenne egy becsvágyó, kegyetlen húga, Tanith, aki nem ezt az elvet vallja, így egy puccsal eltávolítja az öccsét a trónról. A Tűzmadárért folyó hajsza pedig megindul...
Ahogy fentebb is írtam, a történet nem azonnal rántott be, az aviánok eleinte nem nagyon izgatták a fantáziámat, a drakharok viszont annál inkább. Sárkányokról mindig szívesen olvasok, de eddig különlegesen jó történetet még nem olvastam róluk. Itt se kaptam meg még azt, amit szeretnék, mert bár érdekes a világuk, izgalmasak a drakharok, különleges varázsképességeik vannak, de nem töltöttünk velük annyi időt, hogy azt mondjam, "ez igen". De van benne potenciál, tudom, hogy ez egy trilógia bevezető kötete, épp, hogy megismerhettük a szereplőket és elindult a hajsza (és persze egy-két szerelmi szál is, ami jaj, de imádnivaló:), úgyhogy még nem morgok és reménykedem, hogy a további részekben többet megtudunk róluk és talán kapok egy olyan sárkányos történetet, amire mindig is vártam.
A hercegi testvérpárt viszont már így is nagy érdeklődéssel figyeltem, Caiust, az alapjában véve jólelkű, de ha kell, akkor egy kis kegyetlenkedésért nem megy a szomszédba herceget és Tanithat a gyönyörű, de véreskezű húgát, aki inkább a harcért, a vérengzésért van oda; egy rettentő jó stratéga, de annál rosszabb politikus. Jaj és majdnem elfeledkeztem Dorianról, Caius testőréről és jó barátjáról, akinek a neve már levett a lábamról (akik ismerik Sarah J. Maas Üvegtrón sorozatát, tudják, hogy miért:), és akinek a tettei, a hűsége és a bajtársiassága példamutató.
Az aviánok világa is érdekes lenne, de ott is ugyanez a problémám, mint a drakharoknál. Szeretném őket is jobban megismerni, mert amit Ekhó révén kaptunk, az picit bővebb, részletesebb, mint amit a drakharokról olvashattunk, de nem értem be ennyivel:).
A főhősnőnk Ekhó viszont halálos egy figura, szerintem nagyon sokan kedvelni fogjátok. Az aviánokhoz képest hátrányban van ugye, hiszen nem hasonlít rájuk, ezért csak kevesen fogadják el és varázslatos képességei sincsenek. Ezt azonban ellensúlyozza a bátorsága, hűsége és végtelen humora. (az idézeteknél lentebb olvashattok tőle pár viccesebb megjegyzést) A legképtelenebb helyzetekben is képes humorizálni, még akkor is, ha egy rosszul ellőtt mondat akár az életébe is kerülhet. Nagyon jól szórakoztam az összes olyan jeleneten, amiben ő szerepelt:).
A szereplők közül még meg kell említenem Ekhó legjobb barátnőjét, Borostyánt, a gyógyítót, "az" Alát - Ekhó avián patrónusát és persze Jáspist, a kissé különc aviánt, aki... - ről inkább nem mondok semmit, mert az már keményen spoiler lenne. Ők mind fontos szerepet játszanak a történetben és nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan fog alakulni a sorsuk.
És persze a szerelmi szálról sem feledkezhetek meg, hiszen nincs YA regény szerelmi szál nélkül. A fülszöveg már elárulta, így nem hiszem, hogy újat mondok azzal, hogy Ekhó és Caius együtt indulnak a rejtélyes Tűzmadár után és a kaland közben összemelegednek. Nem mernék még szerelmet említeni, mert ennek több akadálya is van:), de lényeg az, hogy vannak nagyon imádnivaló jeleneteik. A drakharok sokáig élnek, Caius sem fiatal már (kinézetre igen, de korban hűha mennyire nem egy korosztály Ekhóval), ráadásul történt valami, ami miatt a szíve darabokban. Ekhó pedig legkevésbé sem szeretne kalandba bonyolódni az ellenséggel, még akkor sem, ha az olyan szívdöglesztő, hogy azt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Vannak vicces jeleneteik, de nemcsak nekik, hanem az egész kis kompániának, hiszen az összecsiszolódás nem megy viták nélkül:). És van-e benne szerelmi háromszög, ahogy az már megszokott? Erre nehéz válaszolni, ez nézőpont kérdése, hogy mit tekintünk annak. Egyrészről igen, másrészről viszont nem. Na ezzel most nem könnyítettem meg a dolgotokat tudom:), de nem akarom elvenni azok kedvét, akik esetleg emiatt nem vennék a kezükbe a regényt. Döntsétek el ti magatok:).
A hajsza pedig izgalmas, földrészeken át tart, úgy ugrálunk ide-oda, hogy öröm nézni - hol Európában, hol Amerikában, hol Ázsiában kergetjük a Tűzmadarat. Nem mondom azt, hogy nem lehetett volna benne több akció, hisz a történet nagy részében a társaság csiszolódik össze és velük foglalkozunk, de van még két része a trilógiának, amiben még lesz lehetőségünk izgulni a szereplőinkért.
És a történet vége? Nem lett körömlerágós függővég, de annyi minden történt, hogy szívesen olvasnám azonnal a folytatást:).
És könyörögve kérek mindenkit, hogy ne abból induljatok ki, hogy a legtöbb ajánló A végzet ereklyéihez és a Füst és csont leányához hasonlítja. Ma már a legtöbb regény hasonlít valamelyik másikhoz, hiszen teljesen egyedi és új történetet nagyon nehéz kitalálni. De higgyétek el, hogy bár lehet, hogy a regény alaptörténete nem egyedi, de a világa és a szereplői ezt feledtetni fogják veletek!

Borító: Nehéz jó véleményt mondani róla, mert alapjában véve nagyon tetszik. Látványos. De jobb szerettem volna, ha jobban kapcsolódik a történethez (igen, a címnél látom az utalást:))).

Kedvenc karakter: Ekhó, Caius, Dorian, Borostyán, Jáspis

Szárnyalás: Ekhó humora és a két különleges nép

Mélyrepülés: kifejezett mélypont nem volt, de a két népről szívesen olvastam volna meg többet is

Érzelmi mérce: van benne romantika, még ha csak alakul is, de így is imádtam:)

Értékelés:

Blogturné extra - idézetek
Egy pár kedvcsináló részletet és idézetet mutatok nektek a teljesség igénye nélkül:

"- Akik elfeledik a múltat - mondta Tanith, és a fivére mellé lépett, hogy az arcába nézhessen -, arra kárhoztatják magukat, hogy a múlt megismételje önmagát."

"-Szóval, ez tulajdonképpen egy kincses térkép - állapította meg Ekhó. - Könyörgöm, mondd, hogy hamarosan kalandos küldetésre indulok, amihez törpök, tündék és emberek szövetsége szükséges!"

"- Ez már kezd egy kicsit bajlóslatúan hangzani. Nem tudom, hogy képes vagyok-e bármiféle baljós dolgot üres gyomorral megemészteni."

"- Jól van. Rendben. Lakat lesz a számon a mágikus tömegpusztító bigyóval kapcsolatban - ígérte. - Ügyelni fogok, hogy még csak véletlenül se fecsegjem ki, amikor Altair legközelebb átugrik egy kis pizsamapartira, hogy egymás haját fonogassuk, és fiúkról pletykáljunk."

"- Mire véljem ezt a megtiszteltetést? - kérdezte Ekhó. Szorosan megmarkolta a tőrt. - Először a Félszemű Vitéz, most pedig te. Talán engem próbál becserkészni Amerika legújabb Sárkány leszek! fordulójának teljes stábja?"

"Új gonoszért el ne hagyd a régit!"

"- Nos - szólalt meg végül Borostyán. Hallania kellett valamit, bármit a pokoli csöpögésen kívül. - Mi a terved?
Inkább hallotta, mintsem látta, hogy Ekhó nyugtalanul fészkelődik.
- Fogalmam sincs - vallotta be. - Sírunk. Pánikba esünk. Borzalmas halállal lakolunk."

"- A háború olyan, akár a kábítószer - felelte. - Időtlen időkig hajszoljuk a győzelemet, közben pedig észre sem vesszük, hogy valójában sohasem érhetjük el."

"Az igazság megismeréséhez először akarnod kell az igazságot."

"- Túlságosan sokáig élünk. Túl sok dologra emlékszünk. Nem tudjuk, milyen érzés.
[...]
- Mi milyen érzés? - kérdezte.
- A feledés - válaszolta Caius. - A félelem, hogy egyszer meghalunk, és senki nem fog emlékezni, hogy valaha léteztünk. Hogy egy napon mindenki, akit ismertünk és mindenki, aki őket ismerte, elmúlik, és feledésbe merül, és senki nem marad többé, aki emlékezhetne a nevünkre."

"A művészet az ember fegyvere a feledéssel szemben."

" - De az emlékeink tesznek minket önmagunkká. Nélkülük semmik vagyunk."

"Késő tavasz volt, de a tél maradéka még úgy kapaszkodott az erdőbe, akár a búcsútól rettegő szerelmes."

Nyereményjáték:
Ekhó profi tolvaj és erre a képességére nagy szüksége is van a történet folyamán, hogy a Tűzmadár nyomára bukkanjanak. Így most mi játékunk is a tolvajlás körül forog.

Minden blogon találtok egy képet egy-egy filmről, amely a címében és/vagy a történetében is tolvajlásra utal. A feladatotok, hogy kitaláljátok a film címét és a rafflecopter megfelelő mezőjébe beleírjátok.

Figyelem! A sorsolásban azok vesznek részt, akik minden kérdésre helyesen válaszoltak, valamint felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
 


A blogturné további állomásai:
Június 12 - Kelly Lupi olvas
Június 16 - MFKata gondolatai
Június 17 - Függővég
Június 20 - Dreamworld
Június 21 - Deszy könyvajánlója

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók