Ha te is alig várod már a karácsonyt, akkor Emma Heatherington vadonatúj regénye, az Idén karácsonykor téged is elvarázsol majd a gyönyörű tájaival, a kisvárosi hangulatával és a romantikus történetével. Tarts bloggereinkkel ezen a különleges ünnepi hangulatú turnén, és ha velünk játszol, akár egy példányt is nyerhetsz a könyvből a General Press Kiadó felajánlásának köszönhetően.
440 oldal
Fordította: Rácz Péter
Goodreads: 4,14
Besorolás: romantikus, karácsony, realista. gyászfeldolgozás
Rose egykor rajongott a karácsonyért, amíg egyik évben történt valami, ami mindent megváltoztatott. Azóta egyszer sem ment haza, hogy a családjával ünnepeljen. Idén a nagyvárosi nyüzsgés elől egy vidéki vendégházban rejtőzne el a kutyájával, ám amikor egy ismeretlen férfi nyitja ki Seaview Cottage ajtaját, a két idegennek azzal kell szembesülnie, hogy a tulajdonosok egy félreértés miatt mindkettejüknek kiadták a házat.
Charlie ugyancsak a problémái elől menekül. Lehet, hogy egyeseknek ez az év legcsodálatosabb időszaka, ám neki idén biztosan nem az. Rose és Charlie mindketten arra számítottak, hogy ezt az ünnepet egyedül fogják tölteni. Ám karácsonykor igenis történnek csodák, és örökre megváltozhat az életük, ha hajlandóak megosztani egymással a házat…
Charlie ugyancsak a problémái elől menekül. Lehet, hogy egyeseknek ez az év legcsodálatosabb időszaka, ám neki idén biztosan nem az. Rose és Charlie mindketten arra számítottak, hogy ezt az ünnepet egyedül fogják tölteni. Ám karácsonykor igenis történnek csodák, és örökre megváltozhat az életük, ha hajlandóak megosztani egymással a házat…
Nem ismertem még a szerzőt, leginkább az ünnepekre hangoló borító és a könnyed szerelmi történetet ígérő fülszöveg fogott meg. Persze sokkal gazdagabb lett ez a regény, mint egyszerűen a kényszerű közelség trope-ot és a karácsonyi témát felhasználó love story.
Létezik Írországban két olyan személy is, akik csodabogár módjára egyáltalán nem várják a karácsonyt. Rose sikeres céget vezet, kifelé vidámnak tűnik a világ felé, csak néhányan tudják, hogy egy három évvel ezelőtti tragédia miatt összetört, és karácsonykor különösen igyekszik elbújni a világ elől. Most is ezt tervezi, sikerül kibérelnie a nagymamája régi házát, ahová mindig szívesen megy, hiszen sok időt töltött Seaview Cottage-ban. Dublint hátrahagyva a cél előtt azonban lerobban az autója. Egy pasas megpróbál neki segíteni, és hamarosan kiderül, hogy ugyanazt a szállást foglalták le mindketten. A tulajdonos házaspárból a feleség Charlie-val tárgyalt, a férj pedig Rose-al, akivel rokonságban is állnak. Mivel a házaspár nincs jóban egymással, így még kínosabb a helyzet, amit Charlie ment meg, felajánlja a nőnek, hogy töltsék mindketten ott a karácsonyt, bizonyos szabályokat betartva. Felváltva fogják használni a hálószobát, addig a másikuk a kanapéra szorul a nappaliban, osztoznak a konyhán, ja és a legfontosabb, nem kell beszélgetniük, ugyanis telefonon fognak üzenetet váltani, ha nagyon muszáj, illetve a konyhai üzenőfalon - hozzáteszem ezek Charlie javaslatai voltak, mert ő semmiképp nem akar közelebb kerülni a kelleténél. Kilenc nap van karácsonyig, ezt kell kibírni valahogy!
Őszintén szólva, elég fagyosan indult ez a kapcsolat, hiszen ez egy fura kényszerhelyzet, amit egyikük sem tervezett, ők csupán egyedül akartak lenni, távol a hétköznapi világuktól. Mindketten "puttonnyal" érkeztek, de a szerző rendkívül sejtelmes volt, a legvégsőkig késleltette az információkat, talán egy kissé túllőve a célon. Rose-t egy tragédia nyomasztja, amin nem tudja túltenni magát, úgy érzi, nem érdemli meg, hogy önfeledten a családjával ünnepeljen, felelősnek érzi magát, illetve azt hiszi, mások is felelősnek találják a történtekért, ami a boldogsága elvesztésébe került. Rose egy szép, okos, fiatal nő, aki három éve él ebben az önmarcangolásban, a lelki világa romokban, de ez a hely úgy tűnik jót tesz neki, mintha kezdene újra önmagára találni. Amúgy a kutyusával érkezett, George segít felvidítani a napjait, társa a hatalmas tengerparti sétákon, ahol gondolkozhat, kiszellőztetheti a fejét.
Őszintén szólva, elég fagyosan indult ez a kapcsolat, hiszen ez egy fura kényszerhelyzet, amit egyikük sem tervezett, ők csupán egyedül akartak lenni, távol a hétköznapi világuktól. Mindketten "puttonnyal" érkeztek, de a szerző rendkívül sejtelmes volt, a legvégsőkig késleltette az információkat, talán egy kissé túllőve a célon. Rose-t egy tragédia nyomasztja, amin nem tudja túltenni magát, úgy érzi, nem érdemli meg, hogy önfeledten a családjával ünnepeljen, felelősnek érzi magát, illetve azt hiszi, mások is felelősnek találják a történtekért, ami a boldogsága elvesztésébe került. Rose egy szép, okos, fiatal nő, aki három éve él ebben az önmarcangolásban, a lelki világa romokban, de ez a hely úgy tűnik jót tesz neki, mintha kezdene újra önmagára találni. Amúgy a kutyusával érkezett, George segít felvidítani a napjait, társa a hatalmas tengerparti sétákon, ahol gondolkozhat, kiszellőztetheti a fejét.
A hely varázsa, a gyönyörű környezet, a tenger, a kocsmák szíveslátása, a jótékonysági vásár, a közelgő karácsony varázsa végül nagy sokára megtöri a jeget, és ez a két önkéntes elvonuló végre beszélgetni kezd, és persze a romantika is szárba szökken. Nem mondhatom, hogy szerelem történik első látásra, vagy éppen dúlna a kémia, mégis, napról napra ez a két idegen észreveszi egymásban az értékeket, a felfedezésre váró belső tulajdonságokat.
Néhány enyhén spoileres gondolat, szóval itt ugorj a végére, ha zavar pár megjegyzés.
Rose története rendben volt, szerintem ennyi idő valóban kellhet a gyászfeldolgozásra, ami nagyon egyénfüggő, ki mennyi idő alatt tud megbocsátani magának, és kellő bátorságot gyűjteni a továbblépéshez. Charlie története kapcsán kinyílt a bicska a zsebemben, annyira idegesített két téma. Ugyanis korábban elvált a feleségétől, akivel addig közösen neveltek egy hétéves kislányt. A nő újra férjhez ment és pár hete Tenerifére költözött az új otthonukba. Charlie most először fogja Rebecca nélkül tölteni az ünnepeket, ráadásul az anya korlátozza a telefonhívásokat is. Mivel terapeuta, feltételezem, hogy ismert már hasonló esetet, de amúgy is tisztában kéne lennie a jogaival, azért egy külföldre költözés esetén a feltételek egyoldalú megszabása nem életszerű. A másik negatívum Helenával kapcsolatos, ha olvassátok a regényt, és kiderül, hogy ki ő és milyen körülmények között él, ezek után Charlie egyszerűen magára akarta hagyni karácsonykor, csak hogy egyedül legyen, ez egy kegyetlen lépés volt a szememben, nehezen tettem túl magam, kellett hozzá az utolsó fejezet.
A negatív aspektusokat persze felülírja a regény befejezése, mely tele van szívmelengető jelenetekkel, és a "minden jó, ha jó a vége" sem marad el.
Összességében ez egy lassú égésű karácsonyi szerelmi történet, ahol megmutatja a szerző, hogy össze lehet szedni a túllépéshez szükséges erőt, ebben legnagyobb segítségünk a szerető családunk, barátaink.
Ha erre a regényre esik a választásod, hogy hangolódj a karácsonyra, igazi téli hangulattal, romantikával és nehéz témákkal is szembesülhetsz, amik feloldása a történet végén szívet melengetően mesebeli.
Kép:Pinterest
Borító: Nagyon hangulatos.
Kedvenc karakter: -
Szárnyalás: A környezet.
Mélyrepülés: -
Érzelmi mérce: A regény mentes az erotikától, itt inkább a lelki problémák állnak a központban, lassú égésű romantikával fűszerezve.
Értékelés:
Nyereményjáték:
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)
A turné állomásai:
11.22. Utószó
11.26. Betonka szerint a világ…
12.03. Zakkant olvas
12.01. Könyv és más
12.02. Hagyjatok! Olvasok!
12.06. Kelly és Lupi olvas
11.22. Utószó
11.26. Betonka szerint a világ…
12.03. Zakkant olvas
12.01. Könyv és más
12.02. Hagyjatok! Olvasok!
12.06. Kelly és Lupi olvas
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése