KMK AKCIÓ szept.3ig!!! Katt a képre!!!

2012. december 7., péntek

Simone Elkeles interjú 2012.12.01.

Szeretnénk megosztani veletek azt az interjút,  amit a  Simone Elkeles dedikálás előtt készítettünk az írónővel. 

Helyszín: Alexandra Könyváruház  Károly krt. 3/c.
Időpont: 2012. december 1.
Részvevők: Simone Elkeles New York Times, USA Today bestseller írónő, számos ifjúsági könyves díj nyertese, Németh Zsuzsa (Kelly), Ferenc Krisztina (Lupi)
A fordítás Kozári Andrea @andie88 és Ferenc Krisztina @Greylupus munkája.



Kelly: A második könyved – Rules of Attraction - A vonzás szabályai – pár héttel ezelőtt jelent meg Magyarországon. Melyik volt a kedvenc részed? Melyik részt szeretted megírni leginkább?

Simone Elkeles: Jó pár dolgot imádtam benne. Az egyik Carlos, aki egy seggfej. Imádtam egy olyan szereplőről írni, aki ennyire borzasztó az elején és hőst csinálhattam belőle a végére. Ez kihívás volt. De azt is nagyon mulatságosnak tartottam, hogy olyan helyzetekbe tettem őt, ami nagyon kényelmetlen volt a számára. A sorozatból ezt a részt volt a legszórakoztatóbb megírni, mert Carlos egy akkora idióta és annyira vicces egy ilyen szereplőről írni.

De imádtam Kiara szüleit is. Nagyon sok YA könyvben vagy csak egy szülő van, vagy megvan mind a kettő, de nagyon rosszak. És nagyon kevés olyan klassz szülőről olvashatsz, akik megértik a gyermekeiket. Így tényleg élveztem, hogy kicsit másféle szülőkről írhatok, mint akikről a legtöbb könyvben olvashattok.



Kelly: Volt a könyvnek olyan része, amit különösen közelinek éreztél?

Simone Elkeles: Azt hiszem, Kiara nagyon sokban hasonlít rám abból a szempontból, hogy én is kihívásnak tekintem, hogy az embereket megpróbáljam rávenni arra, hogy jobbá váljanak. Úgy gondolom Kiara áll nagyon közel hozzám azzal, ahogy a fiúkkal bánik és ahogy neki is van egy meleg barátja. És az én legközelebbi szomszédom is egy meleg srác, egy tinédzser fiú. Ő nagyon szerette ezt a sztorit és mindig kérlelt, hogy „kérlek, írj még többet rólam”.

És itt vannak a testvérek is. Ez nem csak egy szerelmi történet. Ez a történet és az egész sorozat igazából a családról szól. Mi az, amit megtennél a családért? Ezek a testvérek  bármit megtennének, még meg is halnának egymásért. Lehet, hogy állandóan csatároznak, de ha arra kerül a sor, bármit megtennének egymásért és én ezt nagyon imádtam. A mexikói közösségekben, a család a minden. Tehetsz jó vagy rossz dolgokat a családodért, de az biztos, hogy meghalnál értük. És én ezt nagyon imádtam.



Kelly: A Rules of Attraction könyv trailere a legjobb, amit valaha láttam. Mit éreztél, amikor először megnézted?

Simone Elkeles: Úgy emlékszem, sírtam. Az, hogy látod a szereplőidet és látod őket, ahogy életre kelnek, az valami őrület. Nagyon szürreális, mintha nem lenne valódi. A srácokkal a való életben is nagyon közel állunk egymáshoz, olyanok vagyunk, mint egy család, így ez is a szeretetem részét képezi. Így ez a trailer számomra bámulatos, szeretném látni egyszer mozifilmként is és remélem egy nap ez valóra válhat.



Lupi: És mi volt az első benyomásod a fiúkról? És őszintén.. milyenek élőben? Mindenki kíváncsi rájuk, mert imádjuk őket.

Simone Elkeles: Amikor először találkoztam velük, a szívem őrülten vert és úgy viselkedtem, mint egy tizenéves iskoláslány. Még úgy is ezt hozták ki belőlem, hogy ismerem őket, nagyon közel állunk egymáshoz, állandóan hívogatnak telefonon és üzeneteket küldözgetnek.

Alex, a legidősebb, nagyon vicces a való életben is. Csak Jézusnak hívom, mert mindenhez ért és az összes létező sportot remekül űzi. Egy lázadó, mindig vidám és mindenki mást is felvidít. Amikor belép egy szobába, mindenki ránéz. Van benne valami… egyszerűen gyönyörű és ragyog, ha csak ránézek azt mondom, hogy “Te nem lehetsz ember”. És akkor ott vannak még azok a gyönyörű zöld szemei. Ahogy megláttam, rögtön azt mondtam, “Te vagy az én Alexem!”

Giancarlo ugyanilyen jóképű, de ő sokkal komolyabb a való életben. De hát tudod, ő is ugyanúgy imádja a lányokat, mint Alex. De sokat gondolkodik. Állandóan gondolkodik. És egy hihetetlen táncos, egy képzett táncos és amikor elmész vele bulizni…. akkor látni igazán, hogy mennyire jól táncol és milyen vonzó. Emellett egy nagyon jólelkű srác, mindig kíváncsi rá, hogy hogy érzem magam. Ők olyanok számomra, mint a családom.

És ott van Gabriel, a legfiatalabb. Ő áll hozzám a legközelebb, majdnem minden nap beszélünk. Olyanok lettünk, mint a testvérek. Együtt mentünk Spanyolországba is egy dedikáló körútra és ott találkozott a rajongókkal is. Amikor a férjem és a gyerekeim nem tudtak velem jönni, csak annyit kérdeztem, “Gabe van kedved eljönni velem?” Ő pedig annyit válaszolt: “PERSZE”. Ő a kölyök a könyvből. Tudod, az a kölyök, aki egész életében küzdött és még mindig küzd. Ő egy olyan srác, aki szívesebben él a barátaival, mint a szülei házában. Olyan kis elnyomottnak tűnik a 11 fiú és 1 lánytestvére mellett. Igen, elég nagy családban él. Csak annyit szeretnék, hogy sikeres legyen és ezért nagyon szurkolok neki.



Lupi: A Perfect Chemistry - Tökéletes kémia után mindenki Alexet akarta. De a Rules of Attraction után viszont mindenki Carlosba szeretett bele. Tudom, hogy ez elég nehéz kérdés, hisz ők a „gyermekeid”, de ki a kedvenc szereplőd a sorozatból?

Simone Elkeles: Ez tényleg nagyon nehéz, hisz ők olyanok, mint a gyermekeim. Mindig azt mondom, hogy ha férjhez akarnék menni, akkor Alexet választanám, ha bulizni mennék, akkor Carlost választanám, és ha beszélgetni szeretnék, akkor talán Luist választanám. Valószínűleg a való életben is ugyanez lenne helyzet. De úgy gondolom, hogy ott Alex nyerné el a szívem.



Lupi: Valós személyekről mintáztad a könyveid szereplőit?

Simone Elkeles: Ők teljes mértékben kitalált személyek. De Alexet egy pékségben dolgozó fiúról mintáztam, aki bageleket készít. Ő mexikói, és van valami benne ami…ha besétálna ide, akkor tudnád, hogy ő Alex. Nem néz ki annyira jól, mint a könyvbeli Alex, vagy a másik Alex, aki a trailerben játszik, de mégis van benne valami, olyan karizma, amivel számomra ő testesítette meg Alexet.



Kelly: Azt hiszem, nemcsak Magyarországon, de világszerte is az olvasók úgy érzik, hogy nem kaphatnak eleget a Fuentes családból. Lesz esetleg folytatása a trilógiának?

Simone Elkeles: Tudod, mexikói szereplőkről írok és mivel nem vagyok mexikói, így ez elég nehéz munka volt, rengeteg kutatást kellett végeznem. Tényleg rengeteget. Azért mert nem tartozom közéjük, még ugyanannyira kell tisztelnem őket. Így egyelőre csak ezt a három könyvet írtam meg, ami elég nehéz volt, hisz úgy kellett gondolkodnom, ahogy ők tették. Szükségem volt arra, hogy egy kicsit elszakadjak tőlük, így most egy új sorozaton dolgozom, de szeretnék visszatérni hozzájuk, mert ők tényleg olyanok, mint a családom és szeretném látni Alexet apaként. Annyira vicces lenne, ha Alexről írhatnék. Úgy értem, itt van ez a srác, akit tudom, milyen volt fiatalnak és most láthatjuk őt, hogy milyen apaként. Szükségem volt egy kis szünetre, de remélhetőleg hamarosan visszatérek hozzájuk.

 

Lupi: Tudnod kell, hogy a rosszfiúk a gyengéim.. és ebben a sorozatban rosszfiúkról írsz. Hogyan jött az ötlet, hogy róluk írj? Mi volt az inspirációd? Van bármilyen tapasztalatod velük? Szerettél volna találkozni egy ilyen fiúval, vagy esetleg volt-e ilyen barátod?

Simone Elkeles: Jártam egy rossz fiúval, egy nagyon rossz fiúval.. Alkohol és drogfüggő volt. De ez még a középiskolában történt. Így én pontosan tudom, hogy milyen egy rosszfiúval járni. De úgy gondolom, hogy ez olyan női dolog, helyrehozni dolgokat, megjavítani embereket. És nincs is annál jobb, amikor képes vagy egy olyan fiút megváltoztatni, aki a kezdetben nagyon rossz volt és csak azért, mert te szereted őt, jó emberré válik. Nőként sokan fantáziálunk erről és úgy gondolom, hogy az embereknek a valós életben hiányzik az, hogy egy olyan emberrel legyenek együtt, akit meg lehet javítani.

Amerikában a börtönökben a fiúk imádják a Tökéletes kémia sorozatot. Szeretek utazni az országban, börtönökbe járni és az ottani srácok mindig azt mondják: „Imádtuk a könyveidet!” és mind Alex akar lenni és hőssé szeretne válni.

Lupi: - És persze mind szeretne magának egy Brittanyt is, nem?

Simone Elkeles: Igen, és mindig megkapom, hogy „Miért nem hoztad magaddal Brittanyt? Hol van Brittany?” és erre mindig azt felelem „juss ki először a börtönből és akkor megkaphatod a saját Brittanydat”.



Lupi: Elég őszintén írsz a szexről a könyveidben és nekem ez nagyon tetszik, hiszen ez hozzátartozik ehhez a korosztályhoz és beszélnünk kell róla. Okozott-e valaha kellemetlenséget ez az olvasóid és közted? Vagy volt-e emiatt kényelmetlen helyzeted? Mert amikor ez a téma feljön a YA könyveknél, a legtöbb író megpróbálja ezt elkerülni.

Simone Elkeles: Az olvasóimmal soha nem volt gondom emiatt, tényleg soha. Egyszer kaptam egy e-mailt egy nőtől, akit azt írta: „Egy vitacsoportot vezetek a templomban” – erre Istenem, szörnyen kezdtem érezni magam, de a nő folytatta: „Nagyon köszönöm, mert ezzel megnyitottál egy párbeszédet és így tudunk beszélni a szexről”. Erre csak annyit tudtam reagálni: „Mi van?” Soha nem hittem volna, hogy egy templomi csoport erről fog beszélni..

De tényleg, soha nem volt ebből gondom. Úgy gondolom, hogy ez valós dolog. Ez létezik. 8 könyvet írtam és ebből csak háromban van szex. Ezekben a könyvekben a szereplők miatt hoztam fel ezt a témát. El tudod képzelni, amikor Alex azt mondja, hogy „neeeeem, várjunk ezzel a házasságig?” Vagy Carlosról?



Kelly: A magyar rajongók alig várják, hogy olvashassák a Chain Reaction - Láncreakciót, ami Luisról szól. Mi teszi különbözővé őt a testvéreitől? Mesélnél nekünk erről a könyvről egy kicsit?

Simone Elkeles: Ő egy nagyon édes srác. Szeret is édes lenni és nagyon okos is. Soha nem akart bandatag lenni, de belerángatják, olyan döntéseket kell hoznia, amiket nem akart. Carlosnak nem okoz problémát bandatagnak lenni, Alexnek pedig bandatagnak kellett lennie. Eddig Luis volt a megvédett, de hirtelen neki kell döntéseket hozni. Nagyon különbözik a testvéreitől. És van egy nagy titok Luis körül. Valami, amiről soha nem beszél senki.



Lupi: Olvastam a weboldaladon, hogy a könyveid egy Hollywoodi ügynöknél vannak. Van valami új híred erről? Mert nagyon-nagyon várjuk, hogy lássuk a könyveidet széles vásznon is.

Simone Elkeles: Én is égek a vágytól, hogy ott láthassam. És amikor más filmeket nézek, akkor sokszor megjegyzem, hogy „ezt megfilmesítették? És a Tökéletes kémiát nem?” És ez azért bosszant nagyon, mert ezt a filmet nagyon könnyen el lehetne készíteni, nincs szükség speciális effektekre, nincsenek benne vámpírok, vérfarkasok, démonok, angyalok..

Az emberek egy rész tévé sorozatot csinálna belőle, másik részük pedig mozifilmet. De Hollywood egyelőre nem akarja. Vicces, ahogy Gabriel mondta nekem – tudod, ő Luis a trailerben -, hogy „Hollywood rasszista”. A probléma az, hogy szerintem Hollywood nincs tisztában azzal, hogy a mexikói közösség az első számú kisebbség az Egyesült Államokban és szükségünk van arra, hogy ezt bemutassuk. De a filmesek félnek ettől a banda-dologtól. Pedig ha egy mexikói fiatal látja a filmet, akkor azt fogja mondani: „Ez az én életem. Köszönöm, hogy megmutattátok.”

Amennyiben Hollywood nem akarja megcsinálni a mozit, akkor független filmként fogom elkészíttetni. De tudom, hogy ezt elég nehéz lesz kivitelezni.



Lupi: És mindig is trilógiát akartál írni? Vagy az ötlet a Tökéletes kémia sikere után jött?

Simone Elkeles: Mindig is három fiúról akartam írni. De az amerikai kiadóm először csak egy könyvet akart, így végül egy könyvre szerződtem és azt adtuk ki. És ahogy a Tökéletes kémia siker lett, utána egyeztek bele a többi részbe is.



Lupi: Van bármilyen szokatlan írói szokásod? Értem ez alatt, hogy sok író jobban ír, ha zenét hallgat, vagy ha teljesen egyedül van vagy, ha a családja körülötte van.

Simone Elkeles: Amikor írok, szeretek egyedül lenni. Nem szeretem, ha a családom a vállam fölül lesi, hogy mit írok. Gabriel viszont imád az őrületbe kerget azzal, hogy állandóan leskelődik. Ott állok a határidő előtt, de nem hagy írni, mert mindig leskelődik.

Ha befejeztem az írást, akkor már nem zavar, ha megnézik, de alkotás közben nem szeretem. Ez olyan személyes dolog. Ilyenkor ne zavarjanak.

Simone, nagyon köszönjük az interjút, felejthetetlen élmény volt! Visszavárunk a következő könyved megjelenésekor is!

Nagyon köszönjük a lehetőséget a Könyvmolyképző Kiadónak és  Szabó Szilviának,  hogy ez az interjú létrejöhetett. 


a Rafflecopter giveaway

9 megjegyzés:

  1. Sziasztok!

    Nagyon jó lett! :D Már alig vártam, hogy olvashassam. :D

    Pussz:
    Deszy

    VálaszTörlés
  2. Meg tudod nézni, hogy benne vagyok-e? Nem engedte, hogy írjak... :/
    E-mail: s.cintia98freemail.hu
    Név: Sipos Cintia

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Nagyon jó lett az interjú! :)
    Én is jelentkeztem, de a kérdésre nem engedett választ beírni. Ott volt az "Akár egy szó is elég :)", és nem tudtam átírni... akkor számít a jelentkezés? E-mail: gombococskam@citromail.hu név: Móczár Viktória

    VálaszTörlés
  4. Szia! Nagyon jó lett a cikk!

    Nekem is hasonló a helyzet, nem enged semmit beírni. Azért még szeretnék jelentkezni: hereinf@gmail.com és a név Herein Fanni :)

    VálaszTörlés
  5. Nem engedte beírni, nyomtam egy Entert és jelentkezett. :( Küldjem el a választ emailben?

    VálaszTörlés
  6. Sziasztok,
    Én is próbáltam írni, de még az sem ment..Megnéznéd hogy benne vagyok e? Szerintem Király Enikő vagy Rhea névvel lehetek.Előre is köszönöm:)És sok szerencsét mindenkinek!:)

    VálaszTörlés
  7. Sziasztok!

    Nálam is u.a. a gond, mint a többieknél. De szerintem ettől függetlenül sikerült a "jelentkezés".
    Kellemes ünnepeket kívánok mindenkinek! :)

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók