Gwenda Bond: Lány a kötélen

Az Athenaeum Kiadó gondozásában jelenik meg 2015. szeptember 21-én Gwenda Bond: Lány a kötélen című ifjúsági regénye, mely a cirkusz világában játszódik. Három blogger mutatja be nektek ezt az izgalmas, feszültséggel és misztikummal teli történetet, melynek fiatal főszereplő párosa két régóta ellenséges artista család sarja. Vajon sikerül kideríteniük családjaik múltjának titkait? Érdemes követni a turnét, mert a különböző értékelések és érdekességek mellett a kedves olvasóknak a játék helyes megfejtéséért cserébe esélyük nyílik megnyerni a könyv kettő példányát a kiadó felajánlásában.

Athenaeum Kiadó 2015. szeptember 21.
388 oldal
Fordította: Robin Edina
Goodreads: 3,62
Besorolás: YA, misztikus, romantikus

Megrendelhető: ITT

"Üdvözli nézőit a Cirque American!

A tizenhat éves Jules Maroni álma, hogy kötéltáncos édesapja nyomdokaiba léphessen a magasban. A Repülő Garciák jelenléte azonban könnyen keresztülhúzhatja a lány számításait. A rivális Maronik és a Garciák ugyanis hosszú évtizedek óta esküdt ellenségként kerülik egymást…

Jules azonban nem hajlandó tudomásul venni a családi drámát, és csakis a drótkötélre összpontosít. De amikor felfedez egy pávatollat – egy hírhedt, balszerencsét hozó tárgyat – a jelmezén, Jules kis híján elveszíti az egyensúlyát. Miközben egyre több titokzatos, balszerencsét hordozó talizmán bukkan fel a színen, Jules rájön, nincs más választása: segítséget kell elfogadnia, mégpedig a legváratlanabb forrásból: Remy Garciától, aki mellesleg a Cirque legjobb légtornásza.

De mitől óvja annyira nagyanyja a lányt? Mit tartogatnak Jules számára a Nagy Arkánum lapjai? Meg lehet-e változtatni előre megírt sorsunkat?"

A cirkusz világa különleges és izgalmas, bár nem minden mutatványért vagyok oda. Nem szeretem például a tányérpörgetést, meg a hasonló zsonglőrködést, bár biztosan ebben is rengeteg gyakorlás van, a bohócoktól meg különösen viszolygok. Az állatos parádék sem a kedvenceim, egyrészt mindig eszembe jut, mennyi állatszelídítőt ettek már meg az állatai, másrészt ezt is inkább bohóckodásnak tartom. Ami kicsi korom óta vonz, az a trapéz, a légtornászok mutatványait imádom. Azt a bizonyos filmet, amit pont az én állomásomon kell kitalálni, rengetegszer láttam korábban. Az idősebbek biztos emlékeznek, régen a Monte-Carlói  Nemzetközi Cirkuszfesztiválról minden évben adott a köz-tv műsort, abban tényleg a legjobbak mutatták be a  tudásukat.

Nagyon örültem tehát, hogy ebben a regényben légtornászokkal és kötéltáncosokkal találkozhatok. A Cirque American egy gazdag üzletember vándorcirkusza, aki igyekszik a legjobb artistákat megszerezni a társulatába. Régóta hívja a Maroni családot is, akik a legjobb kötéltáncosoknak számítanak. A 16 éves lány veszi rá a családját a csatlakozásra, hiszen így tudnak a legkönnyebben még nagyobb hírnevet szerezni maguknak, illetve a lánynak, ő az, akit még nem ismer a világ eléggé. Ám amikor megérkeznek, azonnal ellenséges lesz a hangulat, egyre több kellemetlen beszólással kell szembesülnie Jules-nak,  sőt, valaki komolyan megzavarja a koncentrálásban, ami nála végzetes lehet, hiszen drótkötélen táncol. A pletykák szerint a Maronik tehetnek néhány halálos balesetről a múltban, konkrétan Jules nagyanyját tartják fekete mágiát használó boszorkánynak. Különösen a Garcia családdal feszült a viszony, a légtornász dinasztia tagjai nyíltan támadják őket. Jules mindenáron ki akarja deríteni, valójában mi történt fél évszázaddal korábban, és ebben a nyomozásban Remy lesz a társa, a Garciák legjobbja. Titokban kell találkozgatniuk,  és ahogy gyűjtik lassan az információkat, úgy alakul  közöttük  a kapcsolat, ami egyre mélyebb és romantikusabb lesz.

Nekem nagyon tetszett a szerző írásmódja, megteremtette a feszültséget, és a történet végéig fent is tartotta. Egyrészt a nyomozás adott újabb és újabb elemeket a múlt boncolgatásához, másrészt a jelenben a cirkusz járta a városokat, az artisták szerepeltek és folyamatosan izgultam ugyebár a biztonságukért. Jules ugyanis szinte minden városban nyílt terepen, biztosítókötél nélkül kötéltáncolt a magasban, két torony vagy épület között kifeszített drótkötélen, egy speciális rúddal a kezében. Remy pedig állomásról állomásra próbálkozott a szinte lehetetlen 4 fordulatos szaltó ugrással.

A szerző alaposan átitatta a történetet mágiával, és ez nekem különösen tetszett. Egyébként is babonásabb emberek a művészek, a cirkusz világában ez még fokozódik. Hisznek a jóslatokban, a kártyavetésben, a bűvös talizmánokban, a rituálékban. Megvannak a balszerencse és a szerencse jelképei, amiket halálosan komolyan vesznek. Mindez számomra nagyon érdekesen hangzott, imádtam ezeket a részleteket.

Nagy hangsúlyt fektetett a szerző Jules példaképének bemutatására, bőven kitárgyalva Bird Millman híres new yorki kötéltáncát szédítő magasságban, egy szál esernyővel egyensúlyozva. Igazi példaképe azonban az apja volt Julesnak. Végig nagy szeretettel és tisztelettel beszélt a kitartó hozzáállásáról és rendkívüli tehetségéről. Anyukája műlovarnő, szédületes lovas számmal, de érezhetően az apja áll közelebb hozzá. Nagyanyjával érdekes a viszonya, végletesnek mondanám. Bizalmas, de sokszor távolságtartó, szigorú, titokzatos hölgy a nagyanyja, sokszor félelmetes is. Jules karaktere egyébként nagyon tetszett, jól formálta meg a szerző. Okos, bátor, erős és kellően motivált, tisztában van a képességeivel, ismeri a határait. Szinte sugárzik belőle a kötéltánc iránti szenvedély, tudja, hogy erre született. Jó, a szerelmi ügyekben bizonytalan, tapasztalatlan, szerencséjére Remy hozzáillő srác. 

Nem mentes a történet igazi tragédiáktól sem, amik megrendítőek és szívszorítóak.  Szerencsére a szerelmi szál alakulása kellemesen balanszírozza a drámai hatást. 

Egyedül a befejezés volt egy kicsit egyszerű számomra, ezért a fél pillangó levonás. Összességében egy nagyon érdekes, izgalmas utazásra visz ez a történet, részese lehetsz a vándorcirkuszosok misztikus világának, ami ebben a történetben nagy adag mágiával is keveredik, vétek lenne kihagyni!!!

Néhány idézet:

"Odafenn a kötélen a legkiválóbb táncosok gerincét egy láthatatlan vonal köti össze az éggel, amely lenyúlik egészen a földig. Tartásuk több mint szálegyenes, majdnem csodába illő. Ég és föld között lebegve, olyan hatást keltenek, mintha bármelyik pillanatban tovaröppenhetnének, de inkább egyre szilárdabban és fegyelmezettebben lépkednek előre. Még nem érhettem az apám nyomába, de igyekeztem meglelni azt a bizonyos vonalat."

"– A múlt terhe örökké ott áll mögötted, Jules. Nem ismered fel, mert mindig is ott volt. Így láttad meg a napvilágot, amikor a Maroni családba születtél. Egyáltalán nem számít, hogy te mit tettél, jót vagy rosszat. A családod évek során elkövetett bűnei most mind ellened szólnak. Nem állhat fenn sokáig az egyensúly. Nem lett volna szabad ide jönnünk.
Akkor felfordította a harmadik kártyát is. A Torony. Megborzongtam, még a gyertyából áradó melegség ellenére is. A kanóc hirtelen fellobbant, mintha a láng is részt venne a jövendölésben. Mintha a híres, mesebeli párkák – a Nan által említett szűz, anya és vénasszony – egy tűz körül üldögélve melegednének a jövőm  lángjánál. A felfordított kártyán lángnyelvek nyaldosták egy óriási cirkuszi sátor oldalait. Az ajtókon azonban emberek menekültek kifelé, és egyenesen a lángok közé rohantak. A sátor tetején röpködő vászonrongyokból formált korona sötétlett.
– A Torony a széttört illúziót jelképezi. Hirtelen minden megváltozik. Csak azt remélem, hogy ez a változás hamarosan bekövetkezik, és megakadályozza, hogy még több bajt okozhass. Vagy, ami még rosszabb, hogy neked bajod essen. Amikor kinyílik végre a szemed, te is belátod.
Tekintetem a kártyára tapadt, megbűvölten néztem, amint ráébredtem, hogy a rongykorona tulajdonképpen lefelé hajlik, lezuhan a mélybe, ahol porrá égve elpusztul. Ajkamba haraptam. Nem is értettem, hogy Nan miért nem vette észre a másik tökéletesen nyilvánvaló magyarázatot. Engem. A Levegő Hercegnőjét. A kártyák azt jósolták, hogy lezuhanok. Az Igazság lesújt rám, és végül le fogok esni."

"Bármely pillanatban minden véget érhet. A halált mindössze egyetlen lélegzet választja el az élettől, egyetlen másodperc, egyetlen cselekedet. Ami azt jelenti, hogy az élet mindent megér, minden nap minden egyes percében.
Egyszerű sétát mutattam be, akár egy régimódi lány a parkban, napernyőt tartva a kezében, amíg a drótkötél közepére nem érkeztem. Hirtelen olyan helyesnek éreztem, hogy ott vagyok, olyan tökéletes volt a kötél is… Talán az a könnyű szellő volt az oka, vagy a megmagyarázhatatlan érzés, hogy semmi sem érhet hozzám a magasban. Nem hunytam be a szememet, nem követtem el semmi őrültséget, de a kötéltáncom helyes mivolta végigcikázott az egész testemen, bizonyossággal töltve el a szívemet.   Már tudtam. Nem fogok lezuhanni. Ma biztosan nem."

Borító: Ez nekem nem tetszik. Krimire tippel, aki kézbe veszi, pedig nagyon nem az. Ez egy misztikus, romantikus young adult történet. Egy cirkuszos, kötéltáncos borítóval lenne az igazi.

 

Kedvenc karakter:  Jules, Remy

Szárnyalás:  Imádtam az első szabadtéri kötéltáncot Jacksonville-ben, nagyon izgalmas volt.

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Nagyon is megvan a kémia a főszereplők között, de a szerelmi szál bőven megmarad a ya keretei között.

Értékelés:

Blogturné extraként nézzétek meg ezt a varázslatos produkciót Olga Rozhkovskaya előadásában, óriási tehetség ez a lány:

Játék:

Minden állomáson cirkuszos filmekből láthattok egy-egy jellemző képet. A feladat: ismerjétek fel, mely filmekből választottuk a képet és írjátok be a filmcímet a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Magyar és angol filmcímeket is elfogadunk. 

A kisorsolt nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

09.23 Szembetűnő
09.25 Kelly & Lupi olvas
09.27 Dreamworld