KMK AKCIÓ

2015. szeptember 10., csütörtök

T.S. Thomas: Londinium hercege (Eaten-trilógia #1)


Az Athenaeum Kiadó elhozza nekünk a kegyetlen jövőt. Nagy Britannia egykori fővárosában kannibálok élnek, Londiniumban és külső területein pedig emberek próbálnak túlélni az atomháború után. Élelmiszer alig van, az állatok kihaltak, a lakosság éhezik, a nemesek pedig castingokon gyűjtik be a húst.

Londinium hercege kegyetlen történetében keveredik Shakespeare kora, a kietlen jövő, a mondák, legendák és a vérszomjas főhőseik története. Erős gyomor kell hozzá, de a Blogturné Klub 5 bloggere vállalta azt a feladatot, hogy bebizonyítsuk, nem félünk a kannibáloktól. Tarts velünk és a turné végén, ha ügyes vagy megnyerheted a Kiadó által felajánlott könyv egyik példányát.

Athenaeum, 2015
??? oldal
Besorolás: disztópia, YA

Nagy Britannia kietlen romjain áll Londinium sötét metropolisza, amely az emberi civilizáció utolsó mentsvára. A növények szinte egytől egyig megsemmisültek, állatok sem maradtak a Földön, az éhhalál csupán két módon kerülhető el: farmerként zöldséget termeszteni a radioaktív talajon, vagy nemesként farmerek húsát enni Londinium fényűző éttermeiben. Az örök álmodozó parasztfiú, Demetrius Wannamaker útra kel, hogy szó szerint „eladja a húsát” a közösség polgármesterének, akinek lánya, Abigail éppen házasodni készül. Demetrius jó eséllyel pályázik rá, hogy őt magát szolgálják föl lakodalmi főfogásként, s ezzel megmentené családja tönkrement farmját – elsősorban haldokló édesanyját. Ám a nincstelen vegetáriánusfiú feltétlen önfeláldozása becsvággyá fajul, ahogy beleszeret Abigailbe, miközben a város sötét csatornarendszereiben lázadás készül a kannibál-társadalom szétzúzására…

Régóta olvasok disztópiákat és mindig kíváncsian várom az újabbakat, mert a jövő az, amit bárhogyan alakíthatunk, hiszen ebből a már most elég beteg világból ki tudja, hogy mi lesz később. Az írók pedig minden esetben elég szabadjára engedik a fantáziájukat, olvastam már élhetőbb és kevésbé élhetőbb világokról, de egy minden esetben igaz volt - úgy éreztem, hogy képes lennék ott életben maradni és élni az életem, mégha keményen küzdenem is kellene érte. Aztán idén jött egy regény, az Unwind - Bontásra ítélve és akkor éreztem először azt, hogy nem, itt és így nem szeretnék élni. Nagyon kemény részei voltak a könyvnek, volt, amikor le is kellett tennem, mert úgy kiborultam.
Akkor azt hittem, hogy ezt a történetet nem lehet überelni. De. Lehetett.

A Londinium hercege már akkor kíváncsivá tett, amikor a fülszövegét elolvastam. Disztópia? Kannibálok? Szerelem a halál küszöbén? Ez annyira szürreálisan hangzott, hogy úgy éreztem, ezt mindenképpen olvasnom kell. De a valóság minden képzeletet felülmúlt. Tudni kell rólam, hogy én alapjában véve "ragadozó" vagyok. Nálam nincs étkezés hús nélkül, imádom minden fajtáját, nagyon "húsos" vagyok. Ezek után el tudjátok képzelni azt, hogy milyen lehet a történet, ha olvasás alatt nemhogy húsra, de más ételre se tudtam nagyon gondolni. A húst pedig azóta is fenntartással kezelem a tányéromon:). A történetnek itt is voltak olyan részei, amikor le kellett tennem a könyvet és picit rápihennem, hogy a megtépázott lelkem újra képes legyen befogadni az elkövetkezendő szörnyűségeket.

Maga a történet bizarr, de számomra alapvetően érdekesnek tűnt. Ahogy a fülszövegben is olvasható, a világ kiégett, nincsenek állatok, így a szegények növényeket esznek, a gazdagok pedig a szegényeket, akik a húsukért annyi pénzt kapnak, hogy a családjuknak ezzel segíteni tudnak, épp ezért nagyon sokan feláldozzák magukat. Főhősünk Demetrius is erre szánja el magát a barátjával, Lukával együtt és a fővárosba, Londiniumba (ez a régi London) tartanak. Persze az útjuk nem egyszerű, hiszen a "konyha" felé tartó úton sok buktató van, így szerencsésnek mondhatják magukat, hogy élve eljutnak a mindenható polgármester házához. Demetrius közben egy újságkivágásban megpillant egy gyönyörű, vörös hajú lányt, a polgármester lányát, Abigailt, akibe természetesen, minden esélytelensége mellett is, de beleszeret. De ahogy a történet maga, úgy a szerelmi szál is számomra "picit" beteg volt, nem mondhatom azt, hogy ez egy megszokott lávsztori. Hiszen ki hallott már olyat, hogy az az igazi szerelem, ahol a párok étvágyilag izgulnak rá a másikra és meg akarják egymást enni... De ez még csak a jéghegy csúcsa.

Az író pedig elég részletességgel (néha úgy éreztem hogy számomra kicsit túl részletességgel) avat be minket
ebbe a világba. Milyen sorsa lesz annak, aki eljut a leggazdagabb házakig, és mi annak, akit elkapnak a kannibálok útközben? Milyen húst szeretnek jobban a gazdagok, miért adnak ki több pénzt és mit tesznek meg érte, hogy megszerezzék? A történetnek ez a része olyannyira nyomasztó, hogy a valódi akció része valahogy számomra elsikkadt a sok borzalom között. Mit nekünk embernagyságú patkányok (héé, tehát akkor mégis vannak állatok? akkor miért nem a patkányokat eszik, főleg, ha ilyen nagyságúak?) és felkelők, akik emberekre vadásznak az alagutakban? Ezt az akadályt már szerintem lazán vesszük, ha közben mások nem esznek meg minket. Ennél szürreálisabb szerintem már csak az lehet, hogy a gazdagok valamiért (erre nem jöttem rá, hogy miért), de teljes mértékben visszamentek a múltba, Shakespeare korabeli ruhákba öltöznek és annak a kornak megfelelően beszélnek és élnek. 

A főhősünk Demetrius pedig érdekes figura. Nem az a kimondottan főhős típus, hiszen a történet elején annyira szerencsétlen, hogy én már akkor fogtam a fejem, hogy ez a gyerek hogyan fog életben maradni ebben a világban? Szerintem ez nem is sikerült volna neki, ha nincs ott a haverja, Luka. Ő volt számomra inkább a "főhős alapanyag", belőle ki tudtam volna nézni, hogy izgalmasan és érdekesen elvisz a hátán egy regényt. De szerencsétlen Demetriusunk lett a főhős, az ő szemszögéből ismerhetjük meg a történetet. Persze a fiú sokat fejlődik, a végére már majdnem képes voltam kedvelni és úgy érzem, hogy a későbbi részek folyamán talán még közelebb juthat majd hozzám:). Ami viszont már most megfogott benne, az a szarkazmusa, ahogy önmagát látja:).
A másik mesélőnk pedig Abigail, a polgármester féltve őrzött lánya, aki persze szíve mélyén lázadna az egész rendszer ellen, de a gyerekkorától beléneveltek miatt nehezen tud elszakadni a megszokott világától. Ő számomra picit érdekesebb szereplő volt, mint Demetrius, de belőle is hiányzott valami, hogy komolyabban megkedveljem. Valahogy úgy éreztem, hogy az író inkább a történtekre helyez nagyobb hangsúlyt és a karakterek megalkotása picit háttérbe szorult.
A világfelépítés rendben volt, innen-onnan, de végül is megtudhattuk, hogy mi történhetett, ami miatt idáig fajult a világ, viszont ami nagyon izgatja a fantáziámat, hogy rendben, hogy Nagy-Britannia a kannibálok földje lett, de mi van a világ többi részével?
Amivel problémám volt, az az, hogy a regény közepe táján úgy éreztem, hogy egy picit megállt a történet.  Valahogy túl sok időt töltöttünk el a konyhán és őszinte leszek, az ott olvasott borzalmak mellett is néha untam magam. De aztán beindult minden és a végére csak kapkodtam a fejem, annyi minden történt hirtelen:).

Összességében érdekesnek találtam ezt a regényt, egy pici rápihenéssel (mert ezután valami könnyedebb történetre van szükségem:) szívesen olvasnám a folytatást is. Kíváncsi vagyok, hogy a továbbiakban mi fog történni a főhőseinkkel, hogy ezt a nyomasztó első részt überelni tudja-e még valamivel az író, vagy ez volt a mélypont és innentől már csak jobb lesz minden?
A regényt mindenképpen 16 éven felülieknek ajánlom a néhol igencsak részletes és véres részek miatt. 

Borító: Nekem nagyon nyomasztó, de elég jól előrevetíti, hogy mi várható a könyvben

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Talán maga a témaválasztás. Ennyire beteg történetet már rég nem olvastam.

Mélyrepülés: ami Whitechapelben történik a regény elején

Érzelmi mérce: Van benne szerelmi szál, de az is kicsit beteg, mint maga a történet:).

Értékelés:

Nyereményjáték:
A Londinium hercege könyvben fontos szerepet kap a híres angol drámaíró Shakespeare. A szereplők gyakorta idéznek a műveiből, és színdarabokat is előadnak. A Blogturné bloggereinek posztjában találtok egy-egy idézetet egy-egy Shakespeare darabból. A te feladatod rájönni, hogy melyik tragédiájából vagy komédiájából származik a részlet.
Ha helyesen beírjátok a Rafflecopter dobozba, hogy melyik műből származik az idézetet, a turné végén nektek is van esélyetek megnyerni az Atheneaum Kiadó által felajánlott Londinium hercege című könyv egy példányát.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz. 

Éltem hűségeért! – Becsületes
Jago! im Desdemonám’ rád hagyom.
Add társ gyanánt nődet melléje majd,
És szerencsésen, épen jöjjetek.
Jöjj Desdemona! egy órát lehet csak
A szerelem s rendelkezés közöttFelosztanom. Ah! az idő parancsol.


A blogturné további állomásai:
Szeptember 6 - Zakkant olvas
Szeptember 7 - Deszy könyvajánlója
Szeptember 8 - Media Addict
Szeptember 9 - Bibliotheca Fummie
Szeptember 10 - Kelly Lupi olvas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók