KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2016. február 6., szombat

Kalapos Éva: Massza

A napokban jelent meg Kalapos Éva új regénye, a Massza, ami a bullyng ellen kívánja felhívni a figyelmet. A kötetben végigélhetjük, hogy mi történik egy olyan fiatallal, aki folyamatos támadások áldozata.
Tarts velünk a blogturnén, ismerd meg a regényt, és a Manó könyvek jóvoltából 1 példányt nyerhetsz is!

Manó Könyvek, 2016
240 oldal
Besorolás: YA, realista


Ráber Patrik tök átlagos. Tizennégy múlt, egy hatosztályos gimibe jár, normális családja van és néhány (kevésbé) normális barátja. A haja szőke, a szeme sötétkék, a testalkata átlagos. A lányok alig veszik észre. Legalábbis a legtöbb.
Ráber Patrik mégis elüt az átlagtól. Színésznek készül, szabadidejében verseket és monológokat tanul. A családja nem igazán érti meg, ahogy az osztálytársai sem.
Ráber Patrik kretén.
Ráber Patrik nyomorék.
Ráber Patrikra nincs szüksége a világnak.
Legalábbis azok szerint, akik zaklatják őt.

Egy regény az online és offline megfélemlítésről, egy kamasz legádázabb félelmeiről és arról, hová vezet, ha a cybertérben teljesen elvész a kontroll.
Olvasd el! És nem csak akkor, ha érintett vagy.
A regényt tizennégy éven felülieknek ajánljuk! 

Erről a könyvről nem könnyű írni anélkül, hogy az érzelmeim el ne ragadnának. Nem egy könnyű olvasmány, eléggé elgondolkodtató és én minden iskolában elolvastatnám a tanulókkal. Mert szükség van arra, hogy a gyerekek, a fiatalok lássák, hogy mit tehetnek egymással.

Patrik egy teljesen átlagos tanuló, nem nagyon tűnik ki a tömegből. Az osztály, ahová jár szintén mindennapos, bármelyik iskolában találhatunk ilyet. Persze itt is megvan az "elit", az osztály legszebb lánya, a sportoló, nagydarab, gazdag fiúk és persze a másik fele is, akit "jó dolog zrikálni". Főhősünk valahol a középmezőnyben van, megvan a baráti társasága, az elit nem zaklatja, de ő se bánt senkit.
Ez egészen addig így is marad, ameddig szemet nem vet rá az osztály jó nője, Dina. És Patrikról kiderül, hogy nagyon tehetséges, így egy színdarabban is szerepet kap. Ez a két dolog, persze főleg az első, szúrja a szemét az osztály "alfáinak" és a célkeresztjükbe kerül. A fiút minden létező módon támadják, az életét megkeserítik, ahogyan csak lehet. Vajon meddig lehet ezt húzni? Hol van a határ, ameddig az ember képes még tűrni?

A történet nagyon megrázó, az írónő nagyon hitelesen írta meg ennek a srácnak a kálváriáját. Az pedig még rátett egy lapáttal, hogy végig Patrik fejében voltunk, így minden kétségét, fájdalmát, problémáját első kézből tapasztaltuk meg.
Amikor én ilyen korú voltam, mint Patrik, akkor is létezett olyan, hogy zaklatás, de akkor az internet hiányában az egész ott be is fejeződött, hogy az iskolából hazamentünk, mert nem volt se mobiltelefon, se internet, Facebook, Twitter, Instagram és társaik, amelyekkel haza volt vihető mindez. Szerencsére én ezekről csak hallottam, hiszen egyrészt sose közösítettek ki, másrészt olyan osztályunk volt, akik minden variációban összetartottunk. Még a "leggyengébb láncszemmel" is csak maximum viccelődtünk, de ő is hozzánk tartozott, soha nem bántottuk. Azonban a mai tiniknek mindez nem adatik meg. Az életük része a szociális média, ezzel kelnek, ezzel fekszenek, így amennyiben célpontjai bárkinek is, a bántalmazás éjjel-nappal velük marad. A regényben is teljesen átjön ez a probléma, hiszen a mobiltelefon mindenkinél ott van, amin általában már internet is van, (vagy ha nincs, akkor otthon van általában számítógép), így a megalázás, a kínzás megy haza velük.

Patrikot nagyon-nagyon sajnáltam. Szegénynek az a szerencsétlensége, hogy rámosolygott a szerencse, hiszen, ha az osztály legszebb lánya nem figyel fel rá, ha nem derül ki, hogy színjátszik, akkor valószínűleg azok, akik kinézték maguknak, talán békénhagyják és a fiú élete is teljesen más irányt vesz.
Természetesen amellett sem tudok szó nélkül elmenni, hogy itt nemcsak a bántalmazók egyedül a hibásak. Az, hogy Patrik "nem köpi be" a fiúkat, az egy dolog. Kevesen mernek szólni, hiszen egyrészt félnek, hogy úgyse hisznek nekik, másrészt abban a korban a tinik (én is ilyen voltam, csak azért merem leírni:), szívesebben beszél meg bármit a barátaival, mint a szüleivel vagy a felnőttekkel. És persze ott van az a tény is, hogy nem szívesen lesz senki sem "spicli".
De a felnőttek felelőssége is hatalmas volt ebben az ügyben, hiszen Patrik ezer és egy jelet mutatott, hogy valami gond van - elég, ha csak arra gondolunk, hogy az addig nagyjából jó tanuló srác teljesen üres dolgozatot ad be, vagy ha arra, hogy láthatóan fogy és állandóan éhes. És az se mentség, hogy a szülőknek sok a dolguk, rengeteget melóznak és fásultak.
Ami egyedül apró fénypontnak vehető ebben a regényben, az a színjátszás. Nagyon tetszett, ahogy Patrik átjut a felvételin, ahogy gyakorolnak, ahogy végül eljátssza a szerepet. Imádtam akkor és ott a fejében lenni, egyszerűen hátborzongató volt a párhuzam a saját problémái és az eljátszott szerep között. Néha nem tudtam eldönteni, hogy most magáról beszél vagy a "Lény" szól belőle. Nagyon jól sikerültek ezek a részek!

Amivel egyedül problémám volt, az a befejezés, ami számomra csak félig lett befejezés. Sok minden történt, nem akarok semmit se spoilerezni, de valami lezárást vártam volna, mert nekem ez így nagyon nyitott maradt, sok mindent ránk és a képzelőerőnkre bízott az írónő. Csak ezért nem lett a könyv maximális pontos, mert ez nekem picit elrontotta a befejezést.

Összességében azonban mindenkinek ajánlom a regényt. A tiniknek, hogy lássák, hogy mit okozhatnak azzal, ha valakit kipécéznek maguknak és nem hagyják élni. A felnőtteknek pedig azért, hogy lássák, mennyire fontos az, hogy apró jeleket is észrevegyenek és figyeljenek oda a gyerekeikre.
A regény végén lévő tanácsok és a segítségnyújtás lehetősége pedig hatalmas pluszpont a könyvnek.

Borító: Figyelemfelkeltő, nagyon tetszik!

Kedvenc karakter: -

Szárnyalás: Patrik színészkedése

Mélyrepülés: ami történt

Érzelmi mérce: düh-düh-düh-harag-kétségbeesés-fájdalom-düh... ezek jellemzik az egész történetet.

Értékelés:
Nyereményjáték:
A Massza főszereplője, Ráber Patrik bolondul a versekért, és imádja a színjátszást is. A mostani játékunkban vers részleteket kell felismerni, és beírni a mű címét és a költőt, aki írta, a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
A játék során 1 példányt sorsolunk ki a regényből. A győztesnek 72 órája van válaszolni a levélre, különben sajnos újra kell sorsolnunk. A könyvet a kiadó postázza, és sajnos csak Magyarország területén belül. 

Leszámolok, fullasztó nőim,
Kedves, jó kedvvel veletek:
Mert valakit magamnál is tán jobban,
Gyalázatosan szeretek.

Drága szép simulásai a Szépnek,
Hogy körül-fogtok, buzdulok
S aztán jönnek, mik mindig jókor jönnek:
Nő, szép, szeret, de megfulok. 


A blogturné további állomásai:
Január 31 - Media-Addict.hu
Február 6 - Kelly Lupi olvas
Február 9 - Szembetűnő
Február 12 - Zakkant olvas

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók