KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2020. augusztus 2., vasárnap

Michelle Hodkin: The Retribution of Mara Dyer - Mara Dyer végzete

Könyvmolyképző Kiadó 2020. Vörös pöttyös könyvek
488 oldal
Fordította: Komáromy Zsófia
Goodreads: 4,09
Besorolás: YA, paranormális

Be kell érnie a hazugságokkal, amiket mondtak neki?
Mara Dyer hinni szeretné, hogy nem.
Nem is kell.
Ám nem gondolja végig, hová vezethet az igazság utáni kutakodása.
Pedig kéne.
Soha nem kellett elképzelnie, meddig menne el azért, hogy bosszút állhasson.
Most kiderül.
Hűség válik árulássá, ártatlanok bűnösökké, sors és véletlen csap össze, ahogy Mara Dyer története elérkezik a megdöbbentő befejezéshez.
Eljött a végzet.
Ismerd meg a végső, döbbenetes titkokat!

Nagyon vártam már a sorozat befejező részét, de mivel évek teltek el az előző részek olvasása óta, (első rész értékelésemásodik rész értékelése)  nem voltam rest, és újraolvastam az első két részt, hogy felfrissítsem az emlékeimet. Nem mondanám, hogy ugyanolyan lehengerlő volt az élmény, de kellő izgalommal kezdtem bele a történet lezárásába.
A cselekmény ott folytatódik, ahol a második részben abbamaradt, egyrészt természetesen kétségbeesetten aggódik mindenki Noah miatt, akiről azt feltételezik, hogy már nem is él, másrészt válaszokat akarnak kapni, mi is ez az egész a képességeikkel.

Az egész befejező kötet más volt, mint az előzőek, több okból is. Először is, mindenki, aki szereti ezt a sorozatot, az biztos benne, hogy Noah még él, mégis a szerző megteszi az olvasóval, hogy a könyv kb. 70 százalékáig nem mutatja meg őt. Ez nagyon sok idő, nem is értem, hogyan tehette meg. A sorozatban meghatározó Mara és Noah kapcsolata, szerintem indokolatlan volt ilyen sokáig húzni a találkozást, még ha a legvégén történtek kellemesen megvigasztalták az olvasót. Noah saját szemszöget kapott és merte is használni! Őszintén szólva bepárásodott a szemüvegem azt a bizonyos szexjelenetet olvasva, mintha nem is egy ya regényben lennénk. Nagy kárpótlás volt ez, de sajnos nem feledteti a végkimenetelt. Mint pasit, imádtam a három rész során, de ebben a részben karakterileg ő is hagyott kivetnivalót, nekem nagyon nem jött be ez az egyre növekedő öngyilkos hajlam, legyen rá bármi is a magyarázat.

Abban is más volt a zárókötet, hogy nagyon sok múltbéli jelenetet tartalmaz, ami néha engem kizökkentett a dinamikából és zavarónak éreztem, bár igazából tetszettek ezek a részek is a maguk módján. Főleg, miután összeállt a kép, ki is meséli ezeket a részeket.
Mara nagyon más lett... Mintha személyiséget váltott volna, annyira nem ismertem rá. Volt amiben jónak éreztem ezt a változást, de többnyire inkább csalódást okozott. És az sem tetszett, hogy a többiek simán elfogadták a dolgait, mintha mindig is ilyen lett volna, pedig néha közelebb állt egy pszichopatához. Túl sok olyan pillanat volt, amikor egy fikarcnyit sem tudtam megérteni a tetteit, egyébként meg hogy változott át egyik napról a másikra profi gyilkossá?
Az is meglepő volt, hogy külső helyszíneken haladt a sztori, sokáig  roadtrip  élményben volt részem, velős horror elemekkel tűzdelve. Épp csak a láncfűrész nem került elő..

Tetszettek a mellékszereplők ebben a részben is, bár Jamie, Stella és Daniel  karakterét jobban is ki lehetett volna bontani. Jamie humora sokszor megvillant, de róla magáról nem esett elég szó, kíváncsi lettem volna a bővebb történetére. Az lejött, hogy fejezetről fejezetre egyre közelebb állnak egymáshoz, egyre szorosabb a barátságuk.
Stella és Mara barátsága is fontos, hiszen igazából ő az egyetlen barátnője, de nekem nagyon furcsa volt, ahogy a regény vége felé Stella egyszerűen hazament és onnantól semmi információ. Mint egy sorozatból kiírt szereplő, és hát valóban az.


Mégis, minden zavaró apróság ellenére az egész cselekmény nagyon is olvastatja magát, nem unatkoztam egyetlen oldalon sem. A szálak csavarodnak, meg tudott lepni a szerző egy-egy fordulattal. Noah apjának szerepe elég durva, az egész hozzáállása Marához brutális, arról nem is beszélve, ahogy a saját fiával is bánt. 

Ám a vége engem nagyon feldühített. Úgy jött le, a szerző kötelességének érzi kielégíteni a romantikus érzelmű jónépet és egy zagyva, de boldog befejezést írt. Elvitte az egészet egy fura filozofálásos agymenésbe, de még véletlenül sem az történik, aminek lenne értelme.
Az, hogy egymillió kérdés maradt megválaszolatlanul, mit sem számít. Nagyon sajnálom ezt, mert az egész sorozatnak remek volt az alapötlete, az első részt évekig a legjobb paranormális ya-nak tartottam, és persze Noah, az a szarkasztikus, arrogáns, nagyképű srác az elejéről, na ő volt az, aki miatt megremegtek az olvasói szívek. Őt akartam volna visszakapni, de az a hajó az első két résszel el is úszott.  Sajnálom tényleg, de így elvesztettem az érdeklődésem a Noah-féle újragondolás irányában.

Összességében azt hiszem, túl magasra tettem a lécet az első két rész alapján, és hiába volt ez a történet is remek, az összes befolyásoló tényező miatt csak közepesre sikeredett a kivitelezés. Úgy éreztem a szerző nem mert elég tökös lenni, hogy valóban drámai véget írjon, inkább a nyálas kielégítést választotta. De hogy ne ezzel a rossz szájízzel zárjak, maga a sorozat az egyik legjobb paranormális ya sorozat a 2010-es évekből, a gyengébb harmadik rész nem feledtette el, mennyire szerettem, mennyire vártam az új részeket.

Borító: Az imádás még mindig tart ezzel a víz alatti fotósorozattal.

Kedvenc karakter: -Noah, Jamie

Szárnyalás: Nem tagadom, Noah szemszögéből a szexjelenet.

Mélyrepülés: Nem tudtam eldönteni, hogy a magyarázat végül is paranormális vagy tudományos? Szerintem a szerző sem.

Érzéki mérce: Elég sok WTF pillanat volt, Mara tetteivel kapcsolatban, enyhén szólva is sokkoló egy ya regényben, mint  ahogy az egy szem szerelmi jelenet is 16 éven felüli.

Értékelés: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók