KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2022. november 10., csütörtök

Colleen Hoover: All Your Perfects - Minden tökéletesed


A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Colleen Hoover: All Your Perfects - Minden tökéletesed című regényét. Talán nem is létezik tökéletes házasság, de ha két ember igazán szereti egymást, meg kell küzdeniük  a nehézségekkel, nem adhatják fel. Kövesd végig az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.
 
Könyvmolyképző Kiadó 2022.nov.08. Rubin pöttyös
304 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 4,21
Besorolás: new adult, romantikus, házasság
 
Egy rég elfelejtett ígéret képes lehet megmenteni a kapcsolatot?
Quinn és Graham tökéletes szerelmét veszélybe sodorja a tökéletlen házasságuk. Az évek során felgyülemlett emlékek, a hibák és a titkok már eltaszítják őket egymástól. Az egyetlen dolog, ami megmentheti őket, éppen az lehet, ami a szakadék szélére sodorta őket.
A Minden tökéletesed egy elgondolkodtató regény egy párkapcsolati gondokkal küzdő párról, akiknek múltbéli ígéreteken múlik a jövője. Szívszaggató, letehetetlen olvasmány.
Az év legfelkavaróbb szerelmi története – lehet-e együtt tökéletesen boldog két tökéletlen ember?
Add át magad a sodrásának!

 
Úgy alakult, hogy idén ez a nyolcadik Colleen Hoover könyvem. Behoztam néhány rég halogatott elmaradást, plusz idén kijöttek újak is, szóval szinte egymás után faltam a könyveit. Már korábban is a kedvenc íróim közé tartozott, a Hopeless-el meg a Slammed-el kezdődött a csodálatom iránta még 2014-ben, és egyszerűen minden további könyve is betalált a szívembe, lelkembe. Lehet, hogy a friss élmény miatt, de a Minden tökéletesed különleges helyet foglal el a kedvenceim polcán, mert más módon érte el, hogy örökre emlékezzek rá: ez a könyv megölt engem.
Nem igazán tudok magyarázatot adni erre a kijelentésemre anélkül, hogy picit meséljek a történetről. Szóval aki egyáltalán nem akar spoilereket, az csukja be az oldalt, de igyekszem csak óvatosan körbeírni, amit feltétlenül szükséges.
Quinn és Graham úgy ismerkednek össze, hogy mindkettejüknek hosszú ideje kapcsolata van, sőt, Quinn-nek vőlegénye is az illető, aki épp megcsalja a lányt Graham barátnőjével. Ezek ketten a légyott helyszínén, a lakás előtti folyosón találkoznak, Graham követte a párt, alig hisz a szemének, Quinn pedig egy nappal hamarabb jött vissza egy útról és szeretné meglepni a vőlegényét. Ez fordítva sikerül, és mivel egyértelmű hangok áradnak ki a lakásból, amit nem lehet félremagyarázni, mindketten eléggé kiakadt állapotba kerülnek. A csalárd pár kínait rendelt, de Grahamék lenyúlják a kaját és a szerencsesütiket is kibontják. Innen ered Quinn-nek szánt jóslat: "Ha csak a hibáidra világítasz rá, elhalványul minden tökéletesed." Így, nyelvtanilag hibásan, de hát a kínai cetliktől ne várjunk többet. Fél év is eltelik, mire véletlenül újra összetalálkoznak, pedig Graham megadta a számát, mert valami szikra már akkor fellobbant köztük, de a körülmények miatt bizonytalanok, főleg a lány tart attól, hogy mindig a megcsalásra fognak emlékezni, mivel emiatt ismerik egymást. De nem így történik, óriási a szerelem, hatalmas lángolással csap le rájuk, és tulajdonképpen fel is tehetné a kérdést az olvasó, hogy miért nem lovagolnak el a naplementébe? 
CoHo zseniálisan szerkeszti a könyveit, itt is váltakozik a múlt és a jelen, és a regény elején már tudjuk, hogy nagy baj van ezzel a házassággal. Évek teltek el, és Quinn még nem esett teherbe, pedig minden vágya az anyaság. Napról napra meg kell küzdenie az érzéssel, hogy potyognak a gyerekek a családi és tágabb környezetében, tervezetten, vagy véletlenül, mindenki másnak sikerül, nekik viszont nem. Quinn gondolatai csak ekörül forognak, főleg, miután kiderül, a férjénél minden rendben, csak magát hibáztatja, és hónapról hónapra minden egyes negatív teszt egyre jobban eltávolítja Grahamtől. Elmúlnak a mosolyok, kényszeredettek az érintések, és minden intim együttlét inkább kísérlet és feladat, kiveszett a szenvedély. A sikertelen beültetések csak tetézik a kudarcélményt, ráadásul Graham egy régi baleset okozása miatt az örökbefogadásról is le kell mondaniuk, mert priusza van. Lassan ölő méregként hat ez a kapcsolatukra, és borítékolható, hogy valami olyan bomba fog robbanni, ami talán elpusztítja a maradék érzéseiket is egymás iránt.
Őszintén csodáltam a szerző karakterábrázolását Quinn-el kapcsolatban. Eljut az erős, szenvedélyes, szerelmes nőből a kétségbeesett, reményvesztett feleségig, aki hiába szereti a férjét, az, hogy nem tudja megadni neki az apaságot, felemészti a józan eszét. Inkább szerepet játszik, inkább nem beszél az igazi érzéseiről, mert nagyon keserves úton, de arra jut, hogy Graham egy másik kapcsolatban lehetne még apa, nem kötheti örökre magához. Aztán egy megbocsáthatatlan esemény végleg az eltávolodás felé löki.
Graham egy tökély karakter, most nem is akarom az egekig magasztalni, elég annyi, hogy minden szempontból olyan, amit minden nő akarhat magának. Egy Isten, és én ezzel a szóval nem szoktam dobálózni. Egy bizonyos pontig az. Aztán hibázik, és ez a pont az a regényben, ami kettészeli a szíveket és megosztja az olvasótábort. Grahamnek innen kell fordítania, ami kegyetlenül nehéz, mivel a kommunikáció nem működik, a ki nem mondott szavakra nehéz reagálni. 
Ilyenek ők külön-külön elemezve, de ez mind semmi ahhoz képest, milyenek EGYÜTT. Hú, nem egyszerű szavakba önteni, mekkora ez a szerelem, mert ők miután újra találkoztak, onnantól elválaszthatatlanok, és kihozzák egymásból a legjobbat, megoldanak minden problémát. Beszélgetnek, ismerkednek, szerelmeskednek, és lángolnak a lapok, édesek, romantikusak, ezer és egy idézetet ki lehetne emelni, mennyire tökéletesek együtt, mennyire övék a világ. Graham egyszerűen utánozhatatlan a dobozával, az álmok meséltetésével, a dátumaival, a hitvallásával. Lelki társak, akik minden gátló körülmény ellenére egymásra találtak. Mindez az "Akkor" fejezetekben olvasható, ami sokkolóan ellentétes a "Most" fejezeteivel. Quinn személyiségének változása természetesen kihat Grahamre, a jelenben nincs viccelődés, nincs romantika, csak hatalmas hibák. Nem csak Graham hibázik, de ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy bűnbakot akar, vagy a kialakult helyzetet okolja. A karaktere személyiségével mindenesetre szögesen ellentétes amit csinált, van erre teóriám, hogy miért alakult így, és részben igazam is lett a végén, de semmiképp nem akarom mentegetni, mert pontosan átéreztem, mit okozott ezzel. Ezen a ponton ölt meg engem a szerző, Graham személyén keresztül. Nagyon nehéz ítélkezni ebben a helyzetben, és érthetetlen számomra, hogy az olvasók ezért csalódnak egy könyvben, lepontozzák, mert nem a kedvükre alakulnak a dolgok, holott nem kell messzire menni az életben, hogy lásd, ez enyhén szólva nem példa nélküli. Barátaim, elég messze vagyunk már a tiniszerelmektől, ideje felébredni. A karakterek hibáznak, a szerző csak elmeséli. Ha megöl is benned valamit, akkor is ez a valóság.
A gyermektelenség problémáját nehezebben kezeltem, hiszen van két gyerekem, és csupán egyetlen párt ismerek, akik nagyon akartak babát, de csak tíz év után sikerült. Tehát nem vagyok érintett, a szerző Quinn-en keresztül mégis át tudta éreztetni velem ezt a poklot, az ismerősök visszatérő, de egy idő után már bántó kérdéseitől kezdve az anyagi terheken át a depresszióig, ami elvezet a kommunikáció elvesztéséhez és a teljes elmagányosodáshoz. Ez a regény megmutatja, hogy van kiút a legelcseszettebb helyzetekből is, reményt adhat a hasonló gondokkal küzdőknek, igazából ez a fő mondanivaló. Meg talán az, hogy mennyire kötelező elvárás a társadalom (és a család) részéről a gyerekvállalás, és ez nagy hiba. Ez a regény is megmutatja, hogy mennyire káros lehet ez a fajta kényszer, hiszen állhat a háttérben egészségügyi, anyagi, bármilyen ok, meg egyébként is, egy nő hagy döntsön már a saját méhéről. (itt egy cifra káromkodás helye fenntartva) 
Persze ha nem CoHo-ról lenne szó, aggódtam volna a végkifejlet miatt, bár így is szívelégtelenséget kaptam és pár agyvérzést, de sikerült sírva vigadva becsuknom a könyvet. Tetszett a befejezés, mindig is jobban értékeltem azt, ha a szerző nyitva hagy lehetőségeket, és nem tesz határozott pontot a regény végére. Kaptam egy cukiságfaktort az utolsó fejezetben és az epilógusban, persze picit mást vártam, de pont jó, hogy nincs kizárva az általam vágyott lehetőség sem.
Sokat kalandoztak el a gondolataim olvasás közben. Én már megéltem ezt-azt, de rám ez a regény így is sokkolóan hatott, néhány fájó érzést testközelből átéltem, ezért mély sebeket tudott feltépni a szerző bizonyos részletekkel. Mégis pont ez, az érzelmeimre való hatás az, ami miatt nem fogom elfelejteni ezt a történetet. Szerintem a fiatalabb olvasók sok mindent másképp fognak kezelni, mint egy hosszabb házasságban élő, aki találkozott már "ötös fokozatú" problémákkal, inkább utóbbiaknak ajánlom ezt a regényt.
Képek: Pinterest
 
Borító: Szeret, nem szeret, ez itt a kérdés.

Kedvenc karakterQuinn, Graham.

Szárnyalás: Az Akkor fejezetek, főleg a tengerpartosak.

Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce:  Szerintem CoHo-t nem kell bemutatni mennyire ért az érzékiséghez, de sikerült neki Graham karakterével egy új istent teremteni, akinek erősségei az erotikus jelenetekben is remekül megmutatkoznak.

Értékelés: 


Nyereményjáték
 
Colleen Hoover idézetekkel játszunk! Minden állomáson egy klassz idézet vár rátok, fejtsétek meg melyik könyvben szerepel, és írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.
 
IDÉZET:   “A szerelembe esés olyan könnyű, mintha lágy szellő fújna át a csontjaimon.
A szerelem vége rohadt nehéz, mintha a tüdőm vasból lenne kifaragva.”

További állomások:

Blogturné Klub
11.07 Readinspo
11.10 Kelly és Lupi olvas
11.13 Dreamworld extra
11.16 Fanny’s Library
11.19 Csak olvass! extra
11.21 Sorok között
11.24 Dreamworld
11.27 Csak olvass!
11.30 Veronika’s Reader Feeder 
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Rendszeres olvasók