KMK ÚJ KÖNYVEK Katt a képre!!!

2012. február 14., kedd

Julianna Baggott: Tiszták - Pure#1

Egmont Dark 2012.02.10.
568 oldal
Goodreads: 3,87
Besorolás: disztópia, ya

Igazi meglepetés számomra, hogy az Egmont Kiadó  Dark sorozatában a világpremierrel egyidőben megjelent Julianna Baggott disztópiás trilógiájának első része, a Tiszták.

Kilenc év telt el a robbanások óta, melyek szinte teljesen elpusztították az életet a Földön. Nem a már ismert bombák voltak ezek, hanem  modern nanotechnológiával készült fegyverek, bevetésük során a hatósugarukban megváltoztatják a testek molekuláris szerkezetét. Az áldozatok  összeolvadnak a környezetük darabjaival, tárgyakkal, fémekkel, más emberekkel, állatokkal, bármivel. 
Pressia 7 éves volt a katasztrófa idején, a kezében tartott kedvenc játékbabája örökre eggyé olvadt a kézfejével, az arca csak kicsit sérült, így a szerencsések közé sorolhatná magát. De közeledik a 16. születésnapja, ami azt jelenti, hogy jelentkeznie kell a Szent Forradalom Hadműveletnél. Itt katonát képeznek belőle, hogy később bevethessék a Kupola ellen. 
A Kupolában a Tiszták élnek, azok a szerencsések, akik helyet kaptak a biztonságos létesítményben, így sérülés nélkül megúszták a robbanásokat. A külvilágban élők többsége várakozásban él még mindig, azt hiszik, a Kupola lakói segíteni fognak rajtuk, hiszen megüzenték.
Pressia találkozik egy titkos összejövetelen Bradwellel, aki egy lázadó fiatal srác, a hátán madarakkal összeolvadva. A lány összezavarodik, a valóság és az emlékei ellent mondanak egymásnak.
Partridge a Kupolában él, melynek az apja az egyik vezetője, és akit egyre jobban gyűlöl. Rájön, hogy az anyja valószínűleg még életben van, valahol kint a külvilágban. Megszökik, és hamarosan találkozik Pressiával, aki segít neki a keresésben. Az útjuk nehéz, kegyetlen, borzalmakkal teli, furcsa szövetségeket kötnek, barátságok alakulnak, talán sikerül nekik ez a lehetetlen vállalkozás.  

A szerző tehát felállította a disztópiás formulát, de ez a világ sokkal jobban üt, mint bármi amit eddig olvastam. Rohadtul kegyetlen. Első 50-100 oldal után  még nem merültem el benne, de aztán azt vettem észre, hogy nem tudok kikerülni a hatása alól. A felépített világot részletesen leírja, a kietlen tájról, a mérgező növényzetű erdőről, a kiégett városokról olyan képed alakul ki, mintha ott lennél magad is. Hamu és csonkok mindenütt. És az élők... Az emberek nyomorékok, fizikailag és lelkileg is megkínzottak. Ennél is van rosszabb, a grupik, összeolvadt emberek, vagy éppen a félig ember-félig kő és hamu lények, akik akár a föld alól is támadnak. 
Az írásmód  egyedi abban is, hogy az E/3 POV fejezetenként változik, legtöbbször a két főszereplő szemszögéből, de a többi karakter is gyakran szerepel. Ettől is gyorsabban pörög a történet.
Sok a hagyományos szimbolikus utalás, madarak, szabadság, hattyúk, fény, mind mutatják az utat a fiataloknak. A fizikai deformálódásokban is lehet utalásokat felfedezni, egészen elképesztő élmény.
A karakterekről csak jót tudok mondani, nem hibátlan senki, ez igazán jót tesz a történetnek. Erősek, bár vannak helytelen gondolataik, igyekszik mindenki jobbá válni. Ha elesnek, felállnak és küzdenek tovább. Nem adják fel, és ez az üzenet átjön  az olvasóig.  Ahogy az elfogadás, a család az igazi értékek.
Felkavar, felemészt ez a könyv, de csak olvasd tovább, mert érezned kell a remény ízét.
Én kizárólag 16 éven felül ajánlom a könyvet a kegyetlenségig brutálisan megírt jelenetek miatt. Nem gyerekeknek való, és rózsaszín lelkű felnőtteknek sem. 
                                


A szerző
Borító: Gyönyörűséges.
 
Kedvenc karakter: El Capitan (majd megtudjátok miért)

Szárnyalás: A világfelépítés egyedisége lenyűgöző. 

Mélyrepülés: Anyák csoportja: gyerekeikkel összeolvadt anyák. Sírtam.

Érzéki mérce: Ez a könyv nem a szerelmi szálról szól, mégis van benne érzelem, a kapcsolatok alakulnak, néhány ajakérintéssel. 

 Értékelés:


5 megjegyzés:

  1. Nagyon kíváncsivá tettél. Azt hiszem be kell szereznem. Remélem nem leszek rózsaszínű lelkű felnőtt és bírni fogom:).
    Köszönöm a kritikát, megint kedvet hoztál egy könyvhöz:))).

    VálaszTörlés
  2. Ez nagyon szuperül hangzik, bár pont most fogadtam meg, hogy próbálom egy kis ideig kerülni a nyomasztó könyveket, de úgyse tudom majd megállni. XD

    VálaszTörlés
  3. Ó, engem is teljesen meggyőztél! Bár rózsaszín lelkű felnőtt vagyok, de biztosan elolvasom, mégpedig pont azért, mert azt mondtad: ez a disztópia üt.
    Köszi a bejegyzést! :)

    VálaszTörlés
  4. Van hasonlóság ez a könyv, és az Éhezők viadala között? Mármint tudom, hogy mindkettő disztópia, de azon kívül ugye nincs más? Az Éhezők viadala a kedvenc trilógiám, és ezért nem szeretnék valami utánzatot olvasni. :)

    VálaszTörlés
  5. Nem, nincs konkrét hasonlóság a THG-vel, csak a disztópikus világfelépítés tökéletessége és az izgalmas cselekmény hasonló. Kegyetlenebb szerintem a THG-nél.

    VálaszTörlés

Rendszeres olvasók