Together Thor'sday - Jessica Park: Flat out love - Szeretni bolondulásig

Akárhogy is nézzük az olvasás szubjektív, magányos tevékenység. Amit olvasunk, az a miénk, a saját emlékünk, a saját tapasztalatunk, a saját világunk. Amit olvasunk, azt a saját magunk képére formálva teremtjük meg a saját képzeletünkbe, a saját zárt elménkben. S nem is kérdés, hogy ez más nekem, mint Neked vagy bárki másnak.

De mennyire más? Mit gondol más másként, mint én? Ha én így látom, vajon más hogyan? Ha nekem ez a legkedvesebb, vajon másnak miért más az?

Ezekre a kérdésekre alapozva született meg a Together Thor'sday rovat ötlete, amelynek keretein belül, megosztjuk egymással az aktuális, friss olvasási élményeinket, és összevetjük, hogy kinek mi a a könyvben a kedvenc jelenete / idézete / szereplője, mi rázta meg a leginkább, mit szeret benne a legkevésbé, stb.

 

Together - vagyis együtt: Roni olvassal és MFKatával, akiknek a véleményét a saját oldalaikon olvashatjátok el!

 

Most egy olyan könyvet választottunk, amit mind a hárman tavaly karácsony környékén olvastunk, imádtuk és számomra a tavalyi év egyik nagy kedvence lett:

 

Jessica Park: Flat out love - Szeretni bolondulásig 

 

című könyve.

A könyv egyik főhőse Matt, egy okos és gondoskodó, hatalmas felelősségérzettel és szeretettel bíró egyetemista fiú, aki minden jó tulajdonsága ellenére bizony egy kicsit kockafej: bújja a számítógépet, ki sem mozdul otthonról, és betéve tudja a periódusos rendszer minden elemének elemszámát. De a legfőbb jellegzetessége a szekrényében meglapuló "gyík" pólók tömkelege, amely számos ugratás és heccelés témája közte és Julie, a könyv hősnője között. A könyvben fontos szerep jut ezeknek a pólóknak, így nem volt kétséges, hogy közülük fogunk választani:-).Az én pólóm pedig a

 

NIETZSCHE IS MY HOMEBOY / NIETZSCHE A HAVEROM

lett. 

 

 

A pólóválasztásom nem volt véletlen, hisz Roni tudta, hogy mekkora szerelem ez a könyv nekem, így karácsonyra - többek között egy ILYEN PÓLÓT kaptam tőle ajándékba.

 

Ez volt az a póló, amiben Julie először megpillantotta a fiút:

"Magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Sápadt bőre tudatta a lánnyal, hogy nem sokat járt napon a nyáron, a pólójára vetett pillantás magyarázatot is adott erre. Az a felirat állt rajta: Nietzsche a haverom. Nyilvánvalóan nem volt a menő bandával lógó srác, és Julie azt gyanította, egész nyáron a könyvtárban gubbaszthatott."

És ugyanezt a pólót viselte a könyv végén is, amikor újra találkoztak:-)

"A fiú habozva fordult meg, és szégyenlősen integetett Julie-nak. Ugyanaz a Nietzsche a haverom feliratú póló volt rajta, mint a megismerkedésük napján. Minden pontosan úgy volt, ahogy lennie kellett."

Imádom ezt a könyvet, ebből kifolyólag ezt a feliratot is, úgyhogy biztos vagyok benne, hogy sűrűn fogtok látni benne:-)