2013. május 25., szombat

Joss Stirling: Lélektársak - Phoenix

Manó Könyvek 2013
315 oldal
Goodreads: 4,37
Besorolás: YA, urban-fantasy

Nagyon vártam a Lélektársak sorozat második részét, mert az első rész mélyen belopta magát a szívembe. Imádom a különleges képességeket, az ilyen témájú könyveket, filmeket. Bíztam Joss-ban, hogy sikerül hoznia a színvonalat, és maximálisan azt kaptam a történettől, amit vártam, izgalmat, akciót, romantikát és sok sok Benedict pasit.

A 17 év körüli Phoenix Londonban él egy savant Közösségben, akik leginkább bűnözésből tartják fenn magukat, minden nap megkapják a végrehajtandó feladatot, és a nap végére be kell szolgáltatniuk a főnöknek a megszerzett szajrét. Phee a legügyesebb tolvajjá képezte ki magát, ebben segítségére van savant képessége, miszerint le tudja fagyasztani az emberek elméjét néhány másodpercre, így nem veszik észre a lopást. Olyan, mintha meg tudná állítani az időt, a közelében lévő emberek nem is emlékeznek erre a kis filmszakadásra.
A gondok ott kezdődnek, amikor a megadott célszemély Yves Benedict értékeit kell eltulajdonítania. Hiába szerzi meg a hátizsákját, menekülés közben a táska tartalma elég. Phee bajba kerül, mert nem visz haza semmi zsákmányt, másnap újra kell próbálkoznia. Yves persze résen van, elkapja a lányt, és rájön, hogy épp a lélektársával hozta össze a sors.  Többé el sem akarja engedni, persze ezt a Közösség főnöke nem nézi jó szemmel és megzsarolja a lányt. Yves segítségül hívja a családját, hogy együtt oldják meg Phoenix megmentését  a zsarnokától.

Ez a könyv tartalmilag nem a Sky közvetlen folytatása, tehát az első résztől független új történet, egy újabb Benedict fiú, Yves sztorija. Nem feltétlenül szükséges az első rész olvasása, de hasznos.
A történetet Phoenix szemszögéből olvashatjuk, rögtön az első fejezetben egy lopási akció közepébe csöppenünk. A főszereplő karaktere nekem azonnal szimpatikus lett, annak ellenére, hogy egy ügyes bűnözővel állunk szemben. Igazi, "farkasok közt nevelkedett", bátor lány, aki a túlélésért küzd, teljesítenie kell a parancsokat, mert az ellenszegülők sorra eltűnnek a föld színéről. A melót elvégezve mindig a könyvtárba megy, és polcról polcra elolvas mindent, óriási tudásvággyal rendelkezik. Az édesanyját évekkel korábban elvesztette, apjáról nem tud, a lélektársi dolgot tündérmesének tartja. Mindaddig, míg Yves képbe nem kerül... Ó, de vártam már, hogy újabb Benedict fiúról olvashassak.
Yves épp egy környezettudományi konferencián vesz részt Londonban, észre sem veszi a körülötte lebzselő csajokat, legfeljebb zavarba jön tőlük. Phee viszont azonnal felkelti az érdeklődését, és miután telepatikusan is  tudnak beszélni, Yves rájön, hogy Phee a lélektársa. Nos, a szerelmi szálról tudni kell, hogy a lélektársak között bizony azonnali vonzódás alakul ki, nem tehetnek róla. Sok olvasó utálja az "instalove" kategóriát, de itt savantokról van szó. A kapcsolat alakulására azért van némi idő, Phee nem akarja rögtön megadni magát az érzéseinek. Ám ez a szerelmi szál sokkal inkább az aranyos-kellemes kategória, nem nyomul erőszakosan a történetre.
Yves egyébként tűzgyújtó és érzi mások energiaszintjét, a hétköznapi életben extrém intelligenciával rendelkező zseni, akinek a fejlesztéseit az Apple alkalmazza. Említettem már, hogy nagyon helyes?
Phee karakterfejlődése igazán említésre méltó, el tud jutni a senkiben-sem-bízhatom szintről odáig, hogy elfogadja az új családját, elhiszi, hogy lehet egy jobb élete, és egy igazi társa, akiben megbízhat.  Sky-ban igazi barátnőre talál, kezdve azzal, hogy mindketten angolok, korban is hasonlók és Sky sokat tud segíteni neki a Benedict fiúk kezelésével kapcsolatban. Ebben a részben is bőven  kijut az olvasóknak  a fiúk egymást ugrató vicceiből.  
A bonyodalom során feltűnnek az első rész szereplői is, és komoly részesei is lesznek a megoldásnak. Újra találkozhatunk Sky és Zed párosával, és még néhány Benedict családtaggal. A bűnöző savantok közösségét nehéz csőbe húzniuk, az olvasó zavarba kerül, mi is amit elhihet, és mi az ámítás. Végig izgalmas marad a sztori, kielégítő a befejezés, és az utolsó sorokat olvasva egyetlen kérdés merül fel: Mikor jön a következő rész?  Benedictekből sosem elég! Szerencsémre a  könyv végén ott a válasz: 2013 őszén jön Xav és Crystal története, a  rövid ismertető alapján nagyon izgi lesz!

Borító: Az eredeti borítót kaptuk, gyönyörű!

Kedvenc karakter:  Phee, Yves

Szárnyalás: 22-es fejezet.

Mélyrepülés:-
Érzelmi mérce:  Nagyon tetszett az érzelmek ábrázolása, Yves szavait tanítani lehetne.

Értékelés:



A postás csenget (40)

Ebben a hónapban egyáltalán nem akartam könyvet venni, hogy kicsit spóroljak a közeledő könyvhétre, de megint olyan akciók voltak, amiket nem lehetett kihagyni, plusz egy Lélektársak 2. megjelenés, amit mindenképp a polcomon akartam látni.

Könyvmolyképző Kiadó  meglepte az olvasókat egy hatalmas akcióval, rengeteg könyv van a közelgő gyereknap alkalmával leárazva, akár 80 %-kal. Egyszerűen nem lehetett kihagyni ezt a lehetőséget!
Nagyon régóta vágytam Scott Westerfeld Uglies sorozatára, most sikerült beszerezni a három eddig magyarul megjelent részt egy könyv áráért! Remélem a sorozat utolsó része, az Extrák is hamarosan megjelenik a kiadónál.

A kisebbik lányom polcára is vettem három könyvet, kicsit önző módon olyanokat, amiket én is olvasni fogok, ezek a következők:
Megpróbálkozom Elena Kedros Olimposz lányai sorozatával, az első rész a Kristálykönnyek címet viseli.
Felkeltette az érdeklődésemet Jessie Blair: Lina és az ördög medalionja című kötet, remélem izgalmas lesz, mint a címe.
Angie Sage Szeptimus sorozatának első része a Mágia, huh nagyon vaskos könyv 520 oldal, olyasmi mint a Harry Potter az ajánló szerint.
Kevin Brooks: Lucas című könyve is már régóta kinézett darab, sok kedves ismerős ajánlotta, hogy nagyon érdemes elolvasni. 
Fabrice Colin A különös Wilcox lányok sorozatának első része a London vámpírjai. A cím önmagáért beszél, főleg, hogy a viktoriánus Londonban játszódik, ami a kedvenc történelmi időszakom. 
A filmborítós Bel Ami pedig nem hiányozhat a polcomról! 

A Jaffa Kiadó újdonsága Rachel Vincent Sikoltók sorozat második része a Lélekmentők. Már olvastam is, hamarosan jön a bejegyzés róla.
Joss Stirling Lélektársak sorozatának is megjelent a második része  a Manó könyvek Kiadónál. Ezt is elolvastam már, a Phoenix értékelése még ma felkerül.
A Móra Könyvkiadó adta ki tavaly L. I. Lázár Rejtőző kavicsok című könyvét, ami most szintén akciós volt a gyereknap alkalmából, hamarosan sorra is kerül, csupa jókat olvastam róla.

Legközelebb a 84. Ünnepi Könyvhéten  vásárolok majd könyveket, nagyon sok újdonság jelenik meg, a listámat már elkezdtem összeírni.

Folyt.köv.


2013. május 19., vasárnap

Bloodlust 1-2.

A magyar képregények között nézelődve egy izgalmas stílusú, nem átlagos rajzokat tartalmazó sorozaton akadt meg a szemem. A Bloodlust adta az ötletet, hogy egy új blogsorozat keretein belül sorra veszek néhány magyar képregényt, legyen ez az első. Mivel nem vagyok szakértő, megkerestem a kiadvány szerzőjét, Fábián Pétert, hogy egy interjú keretében mutassa be a képregényt.



Kíváncsi lennék, gyerekkorodban kezdődött a képregények iránti vonzalmad? Mik voltak a kedvenceid?

Igen, már gyerekkoromtól fogva oda voltam a képregényekért. Kezdetektől fogva az egyik legnagyobb kedvencem a Todd Mcfarlane által készített, Spawn című képregény.

 
Miről szól a Bloodlust képregény, mikor és hol játszódik a cselekmény?

A képregény 2060-ban játszódik, egy alternatív, cyberpunk jövőben. A helyszín a Crywen nevű, úgynevezett neopolisz, ami New York romjaira épült rá, a 2019-es Katasztrófa után, ami nagy pusztítást vitt végbe a Földön, és a ma ismert emberi civilizáción. A fő konfliktus ebben az idősíkban kezd kibontakozni, de magában a képregényben többször alkalmazunk visszatekintést a múltbeli történésekre, amikor is több évtizedet, s nem egyszer több évezredet vissza fogunk ugrani a Bloodlust történelmében.
A Bloodlust két legfontosabb szereplője Nathan Pain, egy vámpír, valamint Rachel Gilmore, egy rendőrből lett igazságosztó, egy titokzatos cég alkalmazásában. Kettejük (véletlen) találkozása egy olyan folyamatot indít el, ami a cselekmény gerincét adja. Az első két számban ez a konfliktus még csak körvonalazódik, de a későbbiekben egyre nagyobb hatással lesz mindkettejük sorsára. Rajtuk kívül sok mellékszereplő kapcsolódik be a sorozatba, akiknek a történet alakulásával mind nagyobb szerep jut majd.

 
Hány ember munkáját hordozza magában egy ilyen 28 oldalas füzet? Munkaórában mennyit tesz ki egy rész megalkotása? Összeszámoltad ezt?

Jelenleg négyen dolgozunk a képregényen, mindenkinek megvan a feladata, és igyekszünk minél jobban segíteni a másikat, hogy haladjunk.

Én készítem a ceruzarajzokat, és én is húzom ki tollal az oldalakat. A történetet együtt találjuk ki, alakítjuk, de a szöveget Molnár Dénes írja. Kozmajer Viktor alapszínez és az internetes dolgokért felelős, többek között ő készítette az oldalunkat, amolyan mindenes, a saját feladatain túl, ahol tud, segít. Csipke István pedig a végleges színezésen munkálkodik.

Hogy munkaórában mennyi, azt nem tudom, sosem mértük még le, ezen nem szoktam gondolkozni. Sok idő… főleg azért mert mindannyiunknak meg van a saját élete mellette, dolgozunk is, így néha akárhogy is szeretnénk, lassan haladunk.


Néhány mondatban elmondanád a munkafolyamatot? Hogyan lesz az ötletből kézzel fogható képregény?

Ez egy nagyon hosszú folyamat, a legnagyobb időt az ötletelés, a világ, a sztori kitalálása teszi ki. Mielőtt belefogunk egy számba, mindig elég sokat agyalunk rajta, mi legyen benne pontosan, hogy legyen a történet. A 3. számot például eléggé sokszor átgondoltuk, átírtuk, elvettünk belőle részeket, mert kezdtünk túlzásba esni és túl sok szálat pakoltunk bele. Most igyekeztünk a viszonylag lényegesebb dolgokra koncentrálni, hogy minél jobban előre lendüljön a sztori.

Mikor már megvan a történet, akkor nekiállunk megírni a szövegkönyvet. Ha ez megvan, akkor én azt figyelembe véve kitalálom, az oldalakon hogyan legyenek a panelek elrendezve. Az összes oldalról készítek egy nagyon gyors vázlatot, hogy tudjam melyik oldalon mi lesz. Aztán elkezdem az első oldaltól haladva ezeket részletesen megrajzolni először ceruzával, aztán csőtollal kihúzom. Majd egy kis utómunka számítógépen azután jöhet a színezés, szöveg elhelyezése. Ha ez mind megvan, akkor nyomdakészre hozzuk és mehet papírra újra.


Nekem nagyon tetszett a Bloodlust, az ötlettől kezdve a kivitelezésig. Remek megoldás az angyalszobros részlet, ahogy a következő oldalon rájön az olvasó, hogy igazából egy szoborhoz tartoznak a szárnyak. Neked melyik karakter a kedvenced?

Ennek örülünk, köszönjük szépen. 

Az a rész nem véletlen, azon kívül, hogy eléggé hatásvadász kép, előre vetített utalás, ami majd a történet folyamán értelmet nyer.

Most így elsőre persze azt vágnám rá, hogy Nathan, de igazából minden karakterünket szeretem, és mindegyikbe megtalálom kicsit saját magam. Vannak olyan karakterek is, akiket tudom, hogy majd csak jóval később, sok szám múlva tudunk behozni a sztoriba, de már ki vannak találva jó ideje, és én már várom, hogy már őket kelljen rajzolnom. 

 
Mikorra várható a harmadik rész kiadása? 

Sajnos a csapatban nemrég megint változás volt, színező téren. Csipke István barátom csak most vállalta el a színezést, így még nagyon az elején tart.

Biztos időpontot nem merek mondani egyelőre, de szerintem 2 hónap múlva elő tudunk állni a 3. számmal. Legalábbis én nagyon bizakodok benne.


Papírra vetetted már a további részek tervezett cselekményét?

Igen. Már nagy vonalakban az egész sztori le van írva, hogy tudjuk merre fog haladni a történet, aztán ezt mindig finomítjuk, és ahogy haladunk jobban, részletesebben kidolgozzuk a részeket. Olyankor hozzáteszünk, vagy éppen elveszünk belőle, de a fő vonalat igyekszünk tartani.

Sok kritikát kaptunk, hogy az első két számunk eléggé zavaros volt. Nem igen tudják az olvasók, hova is tart a sztori. Ennek igazat kell, hogy adjak sajnos, ezen igyekszünk most változtatni. Túl sok szálat dobtunk be az elején, most majd rámegyünk arra, hogy ezeket szépen elkezdjük kibontani, hogy az olvasó jobban érezze hova is halad a történet. Míg nem volt Dénes, mint író, bevallom nagyon küzdöttünk a szöveggel, ez sajnos szerintem látszik. Nem tudtuk úgy megírni, ahogy akartuk, ahogy kellett volna. Dénes nagyon jót tett a csapatnak, sok jó friss ötlete volt, én nagyon elégedett vagyok a munkájával, bízok benne hogy a 3. számban már az olvasónak jobban fog tetszeni az általa megkomponált szöveg.


Tetováló művész vagy, volt arra példa, hogy képregény figurát tetováltál, esetleg a sajátodból is?

Egyre gyakrabban fordul elő ilyen vagy ehhez hasonló kérések. Képregény, mozi, játékok szereplőit, jelképeit kérik a vendégek. Bloodlust tetoválást még nem készítettem.
 
Köszönöm az interjút Péter! Sok sikert kívánok a sorozatnak, és nagyon várom a 3. rész megjelenését!

A képregények megrendelhetőek  a Bloodlust weblapján itt:  megrendelés
Rendelhetőek továbbá a Bookline oldalán is: Bloodlust rendelés

Facebook oldal: Bloodlustcomics

Weboldal: www.bloodlust.hu 
 

Kendare Blake: A rémálmok lánya

Geopen 2012
304 oldal
Goodreads: 4,00
Besorolás: YA, urban fantasy

Hónapok teltek el, amióta a vérbe öltözött lány, Anna Korlova becsapta maga mögött a Pokol kapuját, de Cas Lowood, a híres kísértetvadász nem tudja kiheverni elvesztését. Hiába mondják a barátai, hogy Anna miatta szállt alá, ő csak élőhalottként tengődik. A fiú tudja, hogy sosem talál rá a szerelemre egy élő lány oldalán, senki sem hasonlítható az ő halott Annájához. És csak őt látja mindenütt, vele alszik el és vele riad fel rémálmaiból. De valami nagyon nincs rendjén… Ezek nem képzelgések. Valahányszor megjelenik, látszik Annán, hogy a legválogatottabb kínzásokat kell kiállnia. Persze meg kell bűnhődnie tetteiért, de Cas úgy érzi, most rajta a sor, hogy viszonozza a lánynak, amit érte tett…

A  sorozat első része - A vérbe öltözött Anna - kiemelkedő olvasásélményt nyújtott, nagyon emlékezetes maradt számomra Anna és Cas története. Nem túl sok young adult könyv foglalkozik a szellemvilággal, legalábbis nem ennyire központi témaként, illetve főszereplőt tekintve. A kivételes téma Kendare Blake esetében remek írásmóddal párosult, a történet minden szempontból tetszett, magaménak éreztem. A vérbe öltözött Anna  magyar megjelenése előtt ismert volt a folytatás borítója, így eleve úgy fejeztem be az első részt, hogy hamarosan jön a folytatás, amire nem is kellett olyan sokat várni. Manapság szokatlan, de trilógia helyett ez a történet csupán két részes. Sajnos.

Cas és barátai folytatják a veszélyes szellemek felkutatását és sikeresen likvidálják is őket, ebben nagy szerepe van Thomasnak, aki egyre nagyobb ismereteket szerez a mágia terén. Cas nagyon nehezen tudja túltenni magát a fél évvel ezelőtti eseményeken, ráadásul egyre többször álmodik Annával. Ezek az álmok valóságos rémálmok, hiszen Anna egyáltalán nem nyugszik békében, a túlvilágon állandó kínzásoknak van kitéve. A rémálmok végül nappal is kínozzák, emiatt Carmel majdnem halálosan megsérül, és ki is lép a szelleműző hármas csapatból. Kénytelenek végül megidézni Anna szellemét,  Cas megtudja, szerelme a Pokolban van és az obije kínozza. Arra kéri Cas-t, vigye el onnan..
Cas innentől minden követ megmozgat, hogy kiderítse, milyen úton juthat el Annához, az már kevésbé érdekli, hogy neki milyen árat kell ezért fizetnie... A megoldásért Skóciába kell utazniuk a Fekete Tőr Rend székhelyére. Az út nincs kikövezve, és ez csak egy enyhe kifejezés.

Az írónő újra levett a lábamról. Kezdve azzal, hogy imádtam megint Cas szemszögéből olvasni a történetet. A srác különleges egyéniség, kicsit nagyképű, fanyar humorral, nagy bátorsággal megáldva. Nagyon tetszett, hogy a súlyos szívfájdalma ellenére helyes döntéseket hozott. Az első rész alapján is nagyszerű karakternek tartottam, ha lehet ez még csak fokozódott.
Maga a történet sokkal mélyebb és komorabb volt még az elsőnél is. Igazából Anna nem sokat szerepel benne, főleg az első felében,  mégis nekem az első oldaltól az utolsóig  gördülékeny volt a történet, egy percig sem unatkoztam. A szerző gondoskodik róla, hogy ne legyen hiány ijesztő részekből, különösen tetszett Riika nagynéninél tett látogatás és a végén az Öngyilkosok Erdeje.  A Pokol leírása különösen tetszett, talán eddig ez volt az egyik legjobb, amit olvastam, ehhez Kendare tolla kellett, nagyon grafikus leírásokat kapunk egyébként minden téren. A történet bonyolódik Cas athame tőrjének eredetének boncolgatásával és a fekete mágia használatával is.

Egyszerűen imádtam a történet fordulatait, a kutatásokat, az akciókat és a végső jeleneteket. A többi karakter is kellemes fejlődést mutatott, Thomas és Carmel között az alakuló szerelem édes volt, és barátság tekintetében a végére példás lett  a viszonyuk Cas felé. Ez a szál is szépen ívelt végig a történeten. Bekerült a könyv második részébe egy vadi új karakter Jestine, aki olyan hatást váltott ki belőlem, mint Cas az első részben, csak női változatban. Kemény csaj, és hiperaktív, nincs rá jobb szó.
A megoldás a végén bizony nem mindenkinek fog tetszeni, főleg azoknak, akik a szirupos happy endeket kedvelik. Úgy érzem, az én ízlésemnek megfelelő volt a lezárás, bár nagyon szívesen olvasnék még Cas  további sorsáról, az Anna szál lezárása tökéletes. Egy egészen apró szemforgatás volt azért részemről a végső csatánál, volt egy pillanat, amikor nem értettem miért nem mozdul meg Cas. Szerencsére nem vert gyökeret a lába.
Nagyon ajánlom ezt a sorozatot fiúknak-lányoknak egyaránt, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól és bírják a rázósabb részeket, nekem nagy élmény volt, a könyv nagy eséllyel pályázik az év végi top 10 összesítésembe.

Borító: Az eredeti borítót kaptuk, ami valami csodálatos!

Kedvenc karakter:  Cas, Thomas

Szárnyalás: Nagyon bírtam Cas  és Thomas humorát, amit időnként megvillantottak. Riika néni akkora poén volt!

Mélyrepülés: A vége küzdelem során történt: nem láttuk kiszabadulni azt a személyt, akit látnunk kellett volna!
Érzelmi mérce:  Az utolsó csók gyönyörű volt! A történet egyéb részei miatt 14-es karika.

Értékelés:




2013. május 12., vasárnap

Ally Condie: Reached - Célhoz érve

Ciceró Könyvstúdió 2013
274 oldal
Goodreads: 3,64
Fordította: Balogh Anna
Besorolás: YA, disztópia

Az első két részt nagyon szerettem, így kíváncsian vártam a befejező kötetet is. A Könyvfesztivált követően sikerült gyorsan beszereznem és azonnal bele is vetettem magam Cassia, Ky és Xander történetébe.

"A Társadalom elhagyása után Cassia és Ky ugyan megtalálták azt, amit kerestek, de újra elveszítik egymást: Cassia a Társadalomban kap munkát, ahonnan a Felkelésnek kell dolgoznia. Kyt a Társadalom határain kívülre vezénylik, és pilótaként vesz részt a Felkelésben. Mind e közben Xander orvosként működik közre abban, hogy a születő csecsemőket immúnissá tegyék nemcsak a fertőzésekre, hanem a Társadalom által terjesztett, felejtést okozó piros tablettára is.
A New York Times bestseller listáját vezető Matched-trilógia váratlan fordulatokat hozó befejez részében a három főszereplő felváltva meséli el az eseményeket. A végkifejletet senki sem láthatja előre: vajon van-e valódi különbség a Felkelés és a Társadalom között, vagy mindez csak látszat? És vajon milyen szerepe lesz Xandernek Cassia és Ky kapcsolatának alakulásában?"

Valójában mit vártam ettől a résztől? Kemény és elkeseredett harcokat, ahogy a Felkelők átveszik a hatalmat (vagy legalábbis megpróbálják), a rengeteg kérdésemre választ és természetesen a szerelmi háromszög megoldását - amire persze már volt ötletem az előzmények alapján. Ehhez képest kaptam egy katasztrófa történetet, betegségekről, virológiáról, pestisről, gyógymódok kereséséről és egy számomra teljesen sótlanná váló szerelmi háromszögről.

Ami élvezhetővé tette az egészet, az a három különböző szemszög. Mivel mind a hárman
Mariposa liliom
(Cassia, Ky és Xander) teljesen más környezetben teljesítettek szolgálatot, így tökéletes betekintést nyerhettünk, hogy hol mi is történik éppen, mivel segítik a Forradalmat. És el is jutottunk a fő problémámig: a forradalomig. Rendben van, hogy nem kell mindenáron egy térdig vérben gázoló hatalomátvétel, főleg nem egy YA történetben, de ami itt volt, olyan a világon nincs. Főleg annak tükrében, hogy a Társadalom az előző könyvekben mennyire keménykezűen bánt mindenkivel, aki ellenállt. Ehhez képest csak pislogtam, hogy mennyire könnyedén történt minden. Hiányzott az egész történetből az akció, a nagy katarzis, mert ez a vírusos dolog nekem egy idő után unalmassá tette és megállította az egész történetet. Kiváncsi lettem volna például a Másországra nagyon, amit sokszor említettek. Nem értettem például azt sem, hogy a Felkelők nagyon okos tudósai/orvosai, akik kifejlesztették a "fegyvert", amit a hatalomátvételhez használtak, vajon nem hallottak még arról, hogy vírusmutáció?

A szereplők közül Xander volt az, aki számomra megmentette a történetet. Az ő részeit nagyon kedveltem, ő vitt egy kis életet az egészbe, hiszen vele történt talán a legtöbb minden. A másik két főszereplő mintha csak sodródott volna az eseményekkel, Xander viszont az "orvos" mivolta miatt nagyon hamar az események középpontjában találta magát és bőven kivette a részét mindenből.
Amennyire szerettem Cassia és Ky kapcsolatát az első részekben, itt annyira csalódtam bennük. Nem éreztem köztük a kémiát, még csak egy aprócska szikrát sem. Mind a kettő vágyott a másikra (hisz a történet nagy részét távol töltötték egymástól), de egyszerűen nem jött át semmi a nagy vágyakozásukból. A mellékszereplők közül viszont volt egy nagy kedvencem: Indie, az ügyes és bátor pilótalány. Az egészben az volt a legfurcsább, hogy Indie és Ky között jobban éreztem a kémiát, mint Cassia és Ky között. Természetesen nem árulom el, hogy Cassia végül melyik fiú mellett döntött - bár, ha olvastátok az első két részt, akkor nem lesz nehéz kitalálni:-), de így utólag végiggondolva, az utolsó rész alapján, szerintem egyikkel sem alkotott (volna) jó párost. 
Amit viszont szerettem a történetben, az a sok versrészlet. Én, aki nem vagyok egy nagy versrajongó, sokszor elvesztem a gyönyörű versrészletek között és miután befejeztem a könyvet, képes voltam megkeresni a teljes verseket és elolvasni. A másik, ami szintén jó ötletnek bizonyult, az a levéltárosokon keresztüli cserekereskedelem és a Galéria megalakítása. A sorozat lezárásával sem volt problémám, nekem tetszett, hogy pár dolgot az írónő ránk hagyott, hogy mi gondoljuk tovább.

Összességében ez a rész kicsit csalódás lett nekem, nagyon sajnálom, hogy a történet nem olyan lett, mint amit vártam, hiszen az első két rész alapján minden lehetősége meglett volna arra, hogy egy ütős harmadik, befejező részt kapjunk.

Borító: Még mindig gyönyörű, a legszebbek között tartom számon a sorozat borítóit. Köszönöm, hogy kiadó megtartotta az eredetit.
John Singer Sargent: Halászó lány San Vigiliónál

Kedvenc karakter: Xander, Indie

Szárnyalás: a sok gyönyörű versrészlet

Mélyrepülés: a "forradalom"

Érzéki mérce: Egy-két csók elcsattan, de szigorúan a YA keretei között

Értékelés:





2013. május 8., szerda

Federica Bosco: Szerelmem egy angyal

Libri Kiadó 2013
463 oldal
Goodreads: 3,78
Besorolás: YA, realista

Mia tizenhat éves, cinikus, lázadó, határozott, nem fél szembenézni a kihívásokkal, amit az iskola, az osztálytársak és az elvált szülők jelentenek. Viharos a kapcsolata az anyjával, aki mindennél jobban szereti őt, viszont pasiügyekben eléggé hasznavehetetlen.
Mia, amióta az eszét tudja, egy dologra vágyik: hogy bekerüljön a londoni Royal Ballet Schoolba, a világ legnevesebb tánciskolájába. Csakhogy a felvételi vizsga kegyetlen, a tandíj pedig megfizethetetlen egy egyedülálló édesanyának. És csak hogy az élet még bonyolultabb legyen, a lány titokban őrülten szerelmes a legjobb barátnője bátyjába, Patrickba. A fiú annyira fantasztikus és különleges, hogy már-már nem is tűnik egyszerű halandónak, inkább egy angyalra hasonlít.
Mia sosem hitt abban, hogy egyszer minden álma teljesülhet. Arra pedig pláne nem készült fel, hogy amit a sors egyszer már nekiajándékozott, azt el is veheti tőle.

Csalódást okozott a könyv, ugyanis a cím sugallatával ellentétben szó sincs angyalokról a történetben. Egyáltalán semmi. Fantasy elem sincs egy szál sem.  A fülszöveggel sem vagyok elégedett (az eredetivel sem), ugyanis végig az olvasás során ott lógott a fejem felett, mint véres kard az utolsó mondat, valamit el fog veszíteni Mia, valami nagyon fontosat. Mivel két fontos dolog van az életében, a tánc és Patrick, nem bíz a szerző a fantáziánkra további lehetőségeket.
Ha megnézitek itt jobbra az eredeti olasz borítót, még szerencsésnek is érezhetjük magunkat, hiszen szegények még egy misztikus borítóval is el lettek kábítva. A magyar borító viszont fényévekkel jobban sikerült, legalább a balett megjelenik és a víz alá merülésnek is van értelme.
Főszereplőnk a 16 éves Mia, aki a fülszövegben leírt jellemzőkön felül véleményem szerint egy rendkívül hisztis drámakirálynő. Igaz, hogy  kőkeményen kiáll az álmai mellett és tűzön-vízen át meg akarja valósítani a balettos karrierjét, de ne feledkezzünk meg a mindennapos viselkedéséről sem. Tiszteletlenül viselkedik az anyjával, és kivétel nélkül mindig előbb beszél, mint ahogy gondolkodna. Az egy dolog, ha valaki szarkasztikus, viccelődő stílusú, de valahogy gyakran éreztem átesni a ló túloldalára. Az eseményeket általában tragikusan fogja fel, mintha az egész világ ellene lenne, és ezekre a "támadásokra" agresszíven reagál.
Húszezer font lenne a tandíj sikeres felvételi esetén, amit Mia egyedülálló anyja nem tud előteremteni. Emiatt mindennaposak a veszekedések, és Mia az anyja háta mögött a dúsgazdag nagyihoz fordul, akivel anyja néhány éve nem áll szóba. Újabb örök-harag veszekedés után Mia a saját bőrén tapasztalja meg, milyen az, ha a nagyi minden lépését figyeli, ellenőrzi. Anyja mélységesen megbántódik, jogosan. Az iskolában is egyre rosszabbodnak a jegyei, viszont nő a beadatlan dolgozatok halmaza.
Mia élete nem csak a karrier kérdések miatt  viszontagságos. Legjobb barátnője, Nina, olyan a számára, mintha a testvére lenne, apróra mindent megbeszélnek egymással. Kivéve Mia óriási titkát, gyerekkora óta szerelmes barátnője bátyjába, Patrickba, aki 4 évvel idősebb, jelenleg a haditengerészetnél szolgál. Miután ez a szerelem viszonzásra lel, egyre nehezebb a titoktartás, és kitalálhatjátok, a bili ebben a témában is borul. 
A történetet egyébként Mia meséli el E/1 módban, és bizony van a szerzőnek valami a stílusában, ami nagyon haladóssá teszi az olvasást. Peregtek a lapok, de nem a történet miatti izgalmamban, inkább idegesített, vajon mit fog még alakítani ez a lány, hogy még nehezebbé tegye a sorsát. Nekem sok helyzet életszerűtlen volt, például Patrickról nem tudtam elképzelni, hogy a 16 éves kishúga irányíthatná a szerelmi életét, kivel járhat, kivel nem. Mia és az anyja közötti veszekedések is furák voltak, és ez a rengeteg felesleges hazugság sem tett jót az olvasói érzéseimnek.
Ami tetszett, az a balettal kapcsolatos események, a próbák, a tanárok, a lépések, ezekről szerettem olvasni. Kár, hogy ilyen jelenetekből olyan kevés került a könyvbe. 
A történet vége tehát valamiféle tragédiát sejtet, amit persze nem mondhatok el. Nem mondom, hogy megrázott, mert számítani lehet rá, erre folyamatos utalások vannak a könyvben is, de az egész utolsó 20-30 oldal, annyira gyengusz, hatásvadász ostobaságok halmaza.
És igen, a kártyavető barátnő révén  a történet végére  megkapjuk a misztikus szálacskát, ami tovább szövi majd a történetet, amit jobb lett volna itt lezárni. Persze hogy elolvastam a következő részek fülszövegét, és úgy döntöttem ez a történet nekem nem éri meg a további időbefektetést.
Velem ellentétben a történet sokaknak tetszik, talán a  misztikus befejezés miatt, és Olaszországban is állítólag igen népszerű, amit a GR nem igazán támaszt alá, de azért elhiszem. Sok humor, kellő számú szerelmi bonyodalom, szülő-gyerek háborúskodás, hazugságok és nagy kibékülések jellemzik a cselekményt és a végére le kellene vonni valamiféle következtetést, mire is volt jó ez az egész. Tanácstalan vagyok, hozzám nem ért el a mondanivaló.

Borító:  Jobb mint az eredeti, gratulálok a készítőnek.

Kedvenc karakter: Nem volt.

Szárnyalás: A balettel kapcsolatos részek.

Mélyrepülés:  Patrickról nagyon kevés az információ, keveset szerepel.


Érzéki mérce:  Tulajdonképpen néhány csókolózásnál nincs több a történetben.



Értékelés:

 

2013. május 3., péntek

Swati Avasthi: Ököl/Jog

Könyvmolyképző Kiadó 2013
296 oldal
Goodreads:4,10
Besorolás: YA, realista, bántalmazás

A tizenhat éves Jace Witherspoon apja keze által átrendezett arccal régen látott testvére küszöbéhez ér – a zsebében 3,84 dollárral, a lelkében egy titokkal.

Megpróbál továbblépni, új barátokat, új iskolát és új munkát találni, de hiába minden, ha nem képes elfelejteni, amit maga mögött hagyott. Édesanyját még mindig markában tartja az apja.

És volt barátnője egy titkot őriz – ki tudja meddig.
Jace rájön a legrosszabbra. Ha valóban tovább akar lépni, talán először épp azt kell megtennie, amitől a legjobban fél: talán vissza kell mennie..

Amikor kezembe vettem a könyvet, magamban nagyot mosolyogva nyugtáztam a borítóra tett ajánlást: "Az egyik legjobb könyv, amit valaha olvastam" - olvasói vélemény, amazon.com
Nem gondoltam, hogy nekem pont ugyanez lesz a véleményem. Ez a könyv az idei olvasmányaim közül magasan a legjobb realista regény.
A téma rendkívül nehezen emészthető, a családon belüli erőszak valóban elég ritkán fordul elő a mai ifjúsági könyvekben, főleg főtémaként. Ugyanakkor nem tudsz megnézni egy kereskedelmi csatornás híradót anélkül, hogy ne adjanak hírt ilyen esetekről, gyakran tragikus végkimenetellel. Tehát az esetek naponta az orrunk elé kerülnek, de elhessegetjük a témát, nem velünk történt meg, meghallgatjuk, de nem gondolunk bele igazán. Szerencsére közvetlen családi tapasztalatom nincs, de innen-onnan azért említés szintjén hallottam már esetekről, főleg egy-egy verésről, oda vissza szülő és gyerek között. Ezt a könyvet olvasva éltem bele magam először igazán ebbe a szituációba.  
Az írónő abszolút hitelesen adta vissza Jace hangját. E/1 írásmódban, az ő gondolatain keresztül látjuk az eseményeket. Vele együtt éreztem a fájdalmat, a csalódottságot, haragot, a család iránti vágyat/szeretetet. A bántalmazás ugyanis nem csak a verésben merül ki, ott van belül a még nagyobb fájdalom, a lelki sérülések. Gyógyítható ez valaha? A tüskék örökre megmaradnak, ahogy a borítón is láthatjuk ezt a szimbólumot. Itt meg is jegyzem, hogy az eredetinél fényévekkel jobb lett a magyar borító. Bár a kulcsot arany színűre vettem volna, ez szerepel a könyvben, a többi részlet maximálisan tetszik.
A cselekmény az első oldaltól az utolsóig magasan tartja a feszültséget az olvasóban, ez tényleg az a könyv, amit egyszerűen nem tudsz letenni. Jace 19 órát autózik Chicagóból Új Mexicóig, ahol a bátyja lakik álnéven, évek óta bujdosva apjuk elől. Christian annak idején elmenekült közös otthonukból, miután apjuk majdnem halálra verte, önálló életet kezdett, elvégezte az orvosi egyetemet és most rezidensként dolgozik a helyi kórházban. Pici apartmanjába befogadja az öccsét a kanapén elhelyezve, de Jace érzi, hogy nem örül felhőtlenül a felbukkanásának. Megígérteti vele, hogy nem telefonál haza, és maximum e-mailben tartja a kapcsolatot az anyjukkal. Jace iskolát, munkát talál, úgy-ahogy beilleszkedik az új környezetbe, de a múlt árnyai és az anyjuk iránti aggódás miatt állandóan őrlődik, nagyon nehezen tartja kontroll alatt az időnként kitörni készülő indulatait. Nem felhőtlen a viszony a testvérek között, Christianról megtudjuk, hogy az új életéből kizárta a múltját, barátnője semmit sem tud a családjáról, Jace felbukkanása Mirriamot igencsak meglepi és a kapcsolatuk átgondolására készteti. 
Jace karakterének fejlődése pontosan nyomon követhető, és Christian is sokat változik önmagához képest, és kettejük kapcsolatát nézve is. A szigorú szabályokon alapuló egymás mellett éléstől eljutnak a már-már igazi testvéri kapcsolatig, ahol nincsenek tabu témák és ki nem mondott kérdések. A visszaemlékezések kegyetlen eseményeket tárnak fel, tényleg nagyon nehéz néhány részen túltenni magát az olvasónak. Egyszerűen voltak pillanatok, amikor le kellett tennem a könyvet és néhány mély lélegzetet venni. Hogy lemenjen a vérnyomásom.  Ott van például az anyjuk, akit a bíró férje évek óta terrorban tart. Tény, hogy vannak olyan nők, akik a házasság fenntartása érdekében sok mindent elviselnek egy fizikai-anyagi fölénnyel rendelkező vadállattól. Én már a tűrés ezzel a fokával sem tudok azonosulni, pláne nem tudom elképzelni azt, hogy bárki bántani merészelje a gyerekeimet. Lehetne az atya úristen a férjem, megtalálnám a módját, hogy rács mögé juttassam. Itt az anyuka a lehető legszerencsétlenebb lépéseket teszi, vagy pont nem tesz semmit. Ez annyira dühítő, hogy már szinte sajnálni sem tudtam.
Mirriam, Christian kedvese, amolyan villámhárító szerepet tölt be a testvérek között, és vannak jó gondolatai is, mégsem tudtam elfogadni 100%-ban a nézeteit. Viszont jól főz.
Van egy vékonyka szerelmi szál is a regényben, ami a végén teljesen nyitott marad, az olvasó képzeletére bízva a folytatást. Valahogy nem is illett volna a történethez egy boldogan-éltek-míg-meg-nem-haltak befejezés, van mit tovább gondolni és kell is. A könyv számos nemzetközi könyves díjat nyert, szerintem az a titka, hogy Jace rendkívül őszinte, erős karakter, aki szembe akar nézni a problémákkal, a történetet pedig olyan valóságos hangon meséli el, mintha  egy önéletrajz lenne, nem fikció.
A könyvet nagyon ajánlom minden olvasónak 15 év felett. 

A szerző
Borító: Sokkal jobb, mint az eredeti, gratulálok a tervezőnek.

Kedvenc karakter:  Jace

Szárnyalás:  Nagyon tetszett, hogy Jace sportol, a suli mellett munkát vállal, hobbi fotós, és ezek a dolgok nagyon kedvezően alakítják a jellemet.

Mélyrepülés: Egyértelműen a garázs jelenet.

Érzelmi mérce:  Az erőszakos jelenetek grafikus ábrázolása miatt tényleg szükséges a minimum 15 éves korhatár.

Értékelés:




2013. május 1., szerda

A viharszívű Mya Mavis - Pippa Kenn, #2


Kemese Fanni írónő megtisztelte a blogunkat azzal, hogy mi hozhatjuk nyilvánosságra a népszerű Pippa Kenn sorozat második részének címét.
Az első rész, A napszemű Pippa Kenn a legnagyobb hazai könyves portálon is rendkívül sikeres, ezen a linken olvashattok róla sok-sok véleményt:

És akkor a hosszú dobpergés után:



Kíváncsian várjuk a következő rész borítójának megjelenését is, bízva abban, hogy ugyanilyen kifejező lesz mint az első rész. (balra)

Hogy a várakozás kellemesebben teljen, játékra invitálunk benneteket!
Fanni felajánlott egy dedikált példányt az első részből, így egy könnyű kérdést követően máris esélyesek lesztek a nyereményre. Itt az alkalom, hogy lecseréld dedikált példányra a sajátod, vagy ha már van ilyened, kérheted más nevére is, így remek ajándék lehet egy szerettednek!
Fanni írói oldala a facebookon:
Érdemes csatlakozni, hogy első kézből tudjátok meg a friss információkat egy  egyéb írói finomságokat!

Gondolkozz el, vajon ki lehet Mya Mavis? Szerepelt az első részben? Ha úgy gondolod, hogy igen, írd le néhány szóban, hogyan képzeled őt el?



a Rafflecopter giveaway


Sorsolás 2013. június 1-én!!  Sok szerencsét!!!

Rendszeres olvasók