2015. január 23., péntek

Katie McGarry: Dare You To - Aki mer, az nyer

Katie McGarry ifjúsági sorozata sok fiatal nő szívét hodította már meg világszerte. Magyarul elhozta nekünk a Könyvmolyképző Kiadó, az első rész után gyorsan meg is jelentette a folytatást, sok hazai rajongó örömére. A Blogturné Klub bloggereit is meghódította, ezért 7 lelkes rajongó az Aki mer, az nyer blogturné keretén belül értékelésekkel, extrákkal és nyereményjátékkal népszerűsíti tovább a Pushing the Limits sorozat második részét 2015. január 19. és 31. között. A blogturné végén a szokásokhoz híven a játékosok között 3 példány kerül sorsolásra.
Könyvmolyképző, 2014
494 oldal
Fordító: Komáromy Rudolf
Goodreads: 4,20
Besorolás: realista, YA

Ha kiderülne az igazság Beth Risk családi életéről, a tizenhét éves lány édesanyját börtönbe zárnák, ő maga meg ki tudja, hová kerülne. Mindenáron védeni igyekszik tehát az anyukáját, mígnem egy szép napon a nagybátyja beavatkozik, és választásra kényszeríti Bethet: az anyukája szabadsága vagy a saját boldogsága. Így találja a lány egy fedél alatt magát a nagybácsi feleségével, aki ki nem állhatja, és új iskolában, ahol senki sem érti meg. Egyetlen srác kivételével, akit viszont ő nem akar közel engedni magához, de hiába… Ryan Stone a város büszkesége, népszerű baseballsztár – olyan titkokkal, amelyekről mélyen hallgat. Még a barátai előtt is, akikkel pedig mindenben osztozik, például őrült fogadásokban. Vajon mi a legőrültebb fogadás tárgya? Randira hívni a deszkás csajt, aki fütyül rá. Ám ami fogadásnak indul, heves vonzalommá változik, amelyre se Ryan, se Beth nem számított. A kifogástalan hírű fiú egyszeriben kockára teszi álmait – és az életét – a lányért, akibe szerelmes, a lány pedig, aki senkit sem enged igazán közel magához, immár saját meggyőződését vonja kétségbe…

Jó pár évvel ezelőtt a Pushing the Limits volt az első általam elolvasott, angol nyelvű, realista regény, amelyben a főhősök komoly problémákkal küzdöttek és ez akkor nagyon megfogott. Etalonként tekintettem rá és imádtam minden sorát. Aztán az évek során jó pár hasonló történettel találkoztam, jobbakkal-rosszabbakkal, de ez a regény mindig is kitűnt a többi közül. Azon persze azóta is nagyon sokat  gondolkodtam, hogy ha nem ezt olvasom elsőként, hanem csak később találkozom vele, vajon akkor is ekkora hatást vált ki belőlem? Ez persze már sosem fog kiderülni. De az biztos, hogy az írónő belopta magát a szívembe és nagyon vártam a folytatást, bár tudtam, hogy az már nem Noahról és Echoról fog szólni.

Őszinte leszek. Isaiah-ra és Bethre csak nagyon halványan emlékszem, annyira Noah és Echo körül forgott a történet és az eszem is. Így sok más olvasóval ellentétben engem nem rázott meg annyira az, hogy ebben a regényben nem az ő szerelmük áll a középpontban, hanem Beth körül itt egy másik fiú legyeskedik. Igazából talán nem is ez a legjobb szó rá, hiszen eleinte semmi nincs köztük. Ryan a haverjaival mindenhol és mindenre fogad és Beth is csak egy kihívás lesz; Beth pedig egy pillantásra sem méltatja a fiút, annyi más problémája van. Így bár a fizikai vonzalom megvan, de bárminemű kapcsolat csak nagyon lassan alakul ki köztük, amit én személy szerint rettentően élveztem, mert imádom a "macska-egér" játékot, imádom, ha nincs azonnali szerelem, hanem megküzdenek egymásért. És itt pontosan erről volt szó. 
A szereplők is különlegesek voltak a számomra, mert nem, az első pillanatban egyiküktől sem voltam elájulva egyáltalán.
Beth teljesen züllött. Nem is tudnék rá jobb szót mondani. Lányhoz szinte méltatlanul ronda a szája, cigarettázik, iszik, meg ami még belefér. Eleinte nem is tudtam nagyon megkedvelni őt, de ahogy szépen lassan bejutottunk a "bunkóság" héja alá, akkor ismerhettük meg őt jobban és derült ki, hogy miért is ilyen. Onnantól kezdtem őt lassan megérteni, megszeretni és talán pont ezért tudott ennyire közel kerülni végül hozzám, mert olyan messziről indult a "mi kapcsolatunk" is.

Ryan sem sokkal jobb, hiszen ő pedig első ránézésre ő a helyi nagyfiú, a szupersztár, a baseball csapat fő reménysége, jó családból származik, jóképű, látszólag mindene megvan. Csak a haverok, a baseball és a fogadások érdeklik, semmi más. De ahogy írtam, csak látszólag van meg mindene. Azért az ő családjában is vannak bőven "csontvázak a szekrényben" és bár messze nem olyan rossz a helyzete, mint Beth-nek, de azért neki sem egyszerű az élete. Így szinte törvényszerű, hogy ők ketten összekerülnek, hiszen ilyen háttérrel csak ők képesek arra, hogy megértsék és kiegészítsék egymást. Persze ez nem megy egyik percről a másikra és míg ez bekövetkezik, addig sok izgalmas, vicces és szomorú jelenetet olvashatunk. Imádtam, ahogy a legtöbb regénnyel ellentétben, itt a lány a "rossz" és a fiú a "jó", hiszen, bár Ryan sem egy szent, de a vadóc Beth-hez képest mégis ő a jófiú. Így kicsit izgalmasabb volt a kettőjük között zajló játék; Ryan állandó kettős érzéseivel, hiszen nem volt könnyű a sérült és ezért tüskékkel borított lány figyelmét felkelteni, megtartani és meg is maradni mellette. Ahogy hol imádta, hol a pokolba kívánta Beth-et, aki pedig örlődve a régi és az új élete között, nehezen tudott dönteni.  
Írtam már egy párszor, hogy az olyan jellegű realista történetek, ahol a főhősöknek valami rettentő van a múltjukban, már nem igazán hoznak lázba. Kicsit féltem, hogy itt is ugyanez fog történni, de az írónő képes volt ugyanazt a színvonalat hozni, mint az első részben. Nagyon erős jeleneteket kaptunk, hatalmas érzelmi hullámvasutakkal, hiszen soha nem lehettünk biztosak abban, hogy mi is fog a következő pillanatban történni. Ez nemcsak egy kétszemélyes játék volt, hanem Katie kiterjedt szereplőgárdával színesítette a történetet.
És nemcsak a főszereplők, de a mellékszereplők is mind annyira életszerű, érdekes  karakterek voltak, hogy a nagy részükről szívesen olvasnék egy-egy saját történetet.
Isaiah-t szerintem említenem se kell, nemcsak én, de szerintem jó sokan várjuk rajtam kívül is, hogy vele mi fog történni. Akkor ott van Mark, Ryan bátyja, aki üde színfolt lehetne a másságával. Vagy kíváncsi lennék Scott, Beth hatalmas szívű nagybátyjának a történetére is, hogyan futott be, hogyan befolyásolták az életét, a karrierjét a gyerekkorában történtek.
És persze ott van a rossz oldal is. Tudom, hogy ez már nem YA téma és bár Beth anyjára úgy haragudtam, mint kevés más szereplőre, de az ő életútja is érdekes lehet, kicsit részletesebben is érdekelne, hogy mi is történt pontosan, ami idáig süllyesztette.

Összességében nagyon szerettem ezt a regényt, nem is nagyon tudnék hibát megemlíteni benne. Imádtam, hogy az írónő képes volt úgy megírni ezt a történetet, olyan szereplőkkel, hogy még véletlenül sem kezdtem el hasonlítgatni a többi, hasonló regénnyel, nem éreztem sehol sem üresjáratokat, hanem az elejétől a végéig együtt izgultam, sírtam, nevettem a szereplőkkel. A történet életszerű volt és nem egy rózsaszín tündérmese. És éppen ezért tetszett annyira.

Borító: Látványos, mozgalmas, hűen hozza a történetet. Nagyon tetszik!

Kedvenc karakter: Ryan, Mark, Scott, Beth

Szárnyalás: az üvegbe zárt eső és hogy Ryan ÍR!!!

Mélyrepülés: Beth anyja

Érzelmi mérce: rengeteg szívet melengető romantikus és jó pár forró jelenet van a regényben, de minden a YA keretei között. 


Értékelés:

Blogturné extra - kimaradt jelenet

Az Aki mer, az nyer legelső vázlatában volt egy csavar, amikor Ryan és Beth azt mondták a szüleiknek és Beth nagybátyjának, hogy randiznak azért, hogy jól jöjjenek ki egy helyzetből. Az is benne volt, hogy Ryan apjának dohány farmja van. Ezek a részek végül nem illettek bele a történetembe, így kivettem őket, bár nagyon sajnáltam ezeket a kivágott jeleneteket. ~ Katie
Ryan

Apám egyszer azt mondta: “Nem úgy nőttem fel, hogy dohánytermesztő akartam lenni, de néha az, hogy mit gondolsz mi fog történni és hogy valójában mi történik, az két különböző dolog.”
Péntek délután négykor az utolsó dolog, amit akartam, hogy összekötegeljem a dohányt a füstöléshez. Nem vagyok dohánytermesztő, de apám, még egy főiskolai diplomával is az.
Megcsinálom és bejutok a ligába. Nincs az az Isten, hogy ezt fogom csinálni a megélhetésért. A konyhaajtóban lévő szúnyogháló nyikorog, ahogy benyitok rajta és magamban megjegyzem, hogy a pajtában keressek majd hozzá kenőolajat. A házunk az egyik legrégebbi a megyében. Amikor anyu szülei meghaltak, ő örökölte a házat és felújította, de nem számított, mit alakított át rajta, a ház sose lett új.

Felakasztom a csomagom a szék háttámlájára és kinyitom a hűtőt, hogy kihalásszak valami nasit, mielőtt elkezdek dolgozni. Magassarkú kopog a linóleum padlón. 
- Jó, hogy itthon vagy Ry. Indulnunk kell.
- Indulnunk? Hová?
Anya ráüt a vállamra és becsapja a hűtő ajtaját.
- Ne egyél. Elveszi az étvágyadat.
Farmert, blúzt, magassarkú szandált visel és összeráncolja a homlokát, ahogy végignéz a kék farmeremen és a pólómon. 
- Folyton arra várok, hogy megtanuld, hogy kell kiválasztani a megfelelő ruhákat. De ennek jónak kell lennie. Azt mondta, hogy hétköznapi, utcai ruha. Akárhogy is, szállj be az autóba vagy elkésünk.
Ajajajj. Hétköznapi ruha. Ne egyél. Elveszi az étvágyat. Anya valakivel megismerkedett a gyülekezeti rendezvényszervező bizottságban. 
- Van már programom estére.
- Tudjuk. Emiatt lesz a vacsora. - Apa sétál be a konyhába, elegáns farmerben és kék pólóban. - Ryannek külön kell mennie. - A csillogás a szemében idegessé tesz. - A fiúnknak tervei vannak Scott Risk unokahúgával.

***

Egy karcsú, a szőke haját tökéletes kontyban viselő nő nyit ajtót Scott Risk házában. Levegőbe ad puszit anyám arcára és megöleli az apámat. 
- Ó, annyira örülök, hogy végre találkozunk. Scott a hátsó teraszon grillez lazac steaket és zöldséges kebabot.
Szerencsére kinyújtja felém a kezét. 
- Allison vagyok, Scott felesége. Scott rengeteg mesélt rólad.
Amellett, hogy láttam Scott irodájában a fényképét, nem tudok róla semmit. 
- Örülök, hogy megismerhetem asszonyom.
Allison Beth szobájának zárt ajtaja felé int.
- Beth a szobájában van. Scott azt mondta, hogy bemehetsz és együtt lehettek, ameddig az ajtót nyitva hagyjátok. Nem akarunk untatni benneteket a felnőttek beszélgetésével. - Majd a hosszú szempilláit a szüleimre rebegteti. - Ameddig minden rendben van veletek.
Azt hiszem, úgy értette, hogy ne vigyem ki Bethet a nyilvánosság elé.
- Ez így rendben van - szólt közbe apám, mielőtt anyu nemet mondhatott volna.
- Össze vagyok zavarodva. Azt hittem, hogy Beth beteg - mondom. Legalábbis, ma nem volt iskolában. Allison átpillant a válla felett Beth szobája felé, aztán a karját anyám karjára teszi és hozzá hajol, mintha titkot suttogna.
- Női bajok, de már jobban van. A mozgás elég stresszes volt a számára és tudjuk, hogy a stressz miket művelhet a nőkkel.
- Szegény drágám.
Anya az autóút alatt teljes öt percet töltött azzal, hogy elmagyarázza nekem mobilon keresztül, hogy mennyire fontos, hogy jó benyomást tegyünk. Egyrészt, mivel a bizottság Allisont tagnak akarja, másrészt, mivel a gyülekezet mind a kettőjüket hivatalos tagjainak szeretné látni, és harmadrészt, mivel Scott Risk kifejezetten találkozni akart annak a srácnak a szüleivel, aki az unokahúgával randizik.
Nagyszerű. Á, nincs nyomás azon a kapcsolaton, amely nem is létezik. Nem lesznek a szüleim izgatottak, amikor erőt veszek, hogy közöljem a hírt.
- Ryan, - mondja anyu. - Legyél úriember.
Ami annyit jelent, hogy ha hozzáérek Beth-hez, akkor minden felesleges idejében templomba fog rángatni.
Allison a szüleimet a ház hátsó részébe vezeti, mialatt én az előszobában állok és Beth ajtaját bámulom. Sok minden történt múlt éjjel és nem volt időm, hogy átgondoljam ezt az egészet. Valójában, amikor utoljára beszéltünk, azt hittem, hogy megértettük egymást. De valószínűleg nem ez történt.
Kopogtatok az ajtaján és néhány pillanattal később Beth feltűnik. A laza copfjából néhány tincs kiszabadul és az arcán párna gyűrődésének a nyoma látszik. A rövid topja rálátást nyújt a sima hasára és puha fehér bárányfelhők vannak a pizsama alsóján. A részegség és Beth szexi kombinációt alkotnak.
- Mit csinálsz itt?
Fogalmam sincs. 
- Scott és Allison áthívták a szüleimet vacsorára.
- Mi van?
- Meglepetés. - Scott feltűnik mellettem. - Allison tervelte ki az egészet, kicsit több, mint egy órája, mialatt én Louisville-ből jöttem hazafelé. Úgy gondolta, hogy mivel ti ketten randiztok, mindannyiunknak találkoznia kell. Úgy döntöttünk, hogy hagyunk egy kicsit tovább aludni. Jobban vagy már?
- Azt hiszem. - Beth váltogatja a pillantását köztem és Scott között. - Azt mondtad, hogy randi?
Scott vállat von. 
- Két randi egymás után. El akar vinni téged az iskolába. Ezt minek hívnád?
Beth megmasszírozza a tenyerével a homlokát.
- Ryan, megígértem, hogy beszélek veled és tudom, hogy ezt már reggel meg kellett volna tennem, de úgy éreztem…. ez nagyon szar, amit most próbálok elmondani…
Ahogy Scott összeráncolja a homlokát, a szája körül az arcvonásai legörbülnek. Nem. Beth be fogja tartani az ígéretét és elmondja Scottnak, hogy szakítottunk és hogy ő a hibás benne. Ez nem az, amire szükségem van. Felveszem a fonalat ott, ahol Beth abbahagyta.
- Hogy megígértem neki, hogy elviszem a Diary Queen-be még a buli előtt. Ez az a hely, ahol a barátaink találkozni szoktak.
Scott szája körül visszarendeződnek a vonásai.
- Nekem ez mindaddig rendben van, ameddig a szüleidnek is. Azt hiszem, hogy a vacsorát négyesben, magunkban is el tudjuk költeni.
- Scott, - szól Allison. - Ide tudnál jönni és megnézni a lazacot?
Scott biccent, mielőtt kettesben hagy minket.
- Mi volt ez? - sziszegi Beth. - Azt akartad, hogy kedveljen téged és azon voltam, hogy ez megtörténjen és most jössz és beleerőltetsz egy randiba?
A tarkó izmaim megfeszülnek. Azt hiszem, hogy a három másodperces bocsánata tegnap estéről szart sem ér.
- Igen, mert Scott biztosan kedvelni fog engem, ha a beteg unokahúga, aki itt áll és …. - Dögösnek. - sebezhetőnek néz ki a pizsijében, azt mondja, hogy szakított velem és mindez az ő hibája. Nem vagyok benne biztos, hogy ezzel megnyerném a szimpátiáját.
- Nem vagyok beteg, - mondja. - Vagy sebezhető.
Így marad a dögös, mint egyetlen lehetőség, de ezt nem mondom ki hangosan.
- Nem beszélgetek a női testrészekről és a problémáikról. Vegyél fel valami ruhát. Elviszlek a buliba, aztán hazahozlak. Holnap, miután a szüleim és a nagybátyád összemelegedtek, véget vethetsz az üzletünknek.
Forgatja a szemeit.
- Lehet, hogy lány vagyok és vannak női testrészeim, de ez nem probléma. Megjátszottam. És megcsinálom, de veszel nekem vacsorát.
- Rendben. - Bármit, hogy végre rávegyem, hogy megforduljon és elkészüljön. Minden egyes alkalommal, amikor otthagyom Beth-et, megfogadom, hogy soha nem leszek csalódott vagy nem lesz mérges rá. És mégis, a jelenléte három másodperce alatt képes felhúzni teljesen.
Száműznöm kell ezt a lányt az életemből. Beth ekkor sajátosan lassan megfordul és az állam a földet súrolja. Fekete kínai írásjelek díszítik a hátát a gerince mentén. Teste a dereka felé ível és a bőre sima, fehér....
Hátrafelé rúgva csapja bele az ajtót az arcomba.
Soha. Határozottan száműznöm kell ezt a lányt az életemből.

Nyereményjáték:
Dare You To - Aki mer, az nyer könyv 3 példányát sorsoljuk ki azon játékosok között, akik a szókeresőben megtalálják a 7 (hét) elrejtett szót. Nevek és kifejezések, amelyek kapcsolatban állnak a történettel segítik, hogy jobban megismerjétek a könyvet.
Segítségként a turné állomások bejegyzéseiben is megtalálhatjátok őket. A talált szavakat a rafflecopter arra kijelölt soraiba írjátok be.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! 


A Blogturné további állomásai:
Január 19 - Kristina Blogja
Január 23 - Kelly Lupi olvas
Január 25 - CBooks
Január 27 - Dreamworld
Január 29 - Media Addict
Január 31 - MFKata gondolatai

2015. január 16., péntek

James Frey: Endgame - Toborzás


Mit tennél, ha tudnád, hogy a világ elindult a végítélet felé? Mit tennél, ha te lehetsz az egyetlen, aki megmenti az emberiség egy részét? Te részt vennél a játékban?

Tarts velünk James Frey nagysikerű könyvének blogturnéján január 15-22. között, és talán közelebb kerülhetsz a megoldáshoz! Olvasd el a blogbejegyzéseket, ismerd meg a 12 vérvonal játékosát, és nyomozd ki, ki az, aki kimaradt a bemutatkozásból! Aki ügyes, részt vehet a sorsoláson, ahol a Libri Kiadó által felajánlott sikerkönyv 3 példányának egyikét nyerhetitek meg!

Libri, 2014
526 oldal
Goodreads: 3,73
Besorolás: sci-fi, YA

Tizenkét fiatal játékos. Ősi nemzetségek leszármazottai.
Évezredekkel ezelőtt választották ki őket.
Életük minden egyes napján erre a megmérettetésre készültek.
Erősek, kegyetlenek, szépek, kedvesek, hűségesek, okosak, lusták és gyávák. Olyanok, mint mi. Jók és rosszak.
Ők a Föld örökösei, és rájuk vár a feladat, hogy megoldják a rejtélyt, különben mind elbukunk.
A végjátékban egy szabály létezik: hogy nincs szabály.

OLVASD EL A KÖNYVET.
KÖVESD A NYOMOKAT.
OLDD MEG A REJTÉLYT.
A VÉGJÁTÉK ELKEZDŐDÖTT.

Amit a kezedben tartasz, az nem csak egy könyv. Te magad vagy a játékosa, és ha jól teszed a dolgod, akár a győztese is lehetsz. A sorsunk a te kezedben van.

James Frey sikerkönyve több mint negyven országban jelenik meg egy időben, nagyszabású multiplatform játék társul mellé, és filmváltozat is készül belőle!


A könyvet a kezembe vettem, belelapoztam és már akkor teljesen beleszerettem. Tudtam, éreztem, hogy valami izgalmas vár rám és mellesleg persze az 500.000 USD fődíj is izgatta a fantáziámat. Nagyon okosnak éreztem magam, biztosra vettem, hogy secperc alatt megfejtem a rejtvényt, megnyerem a fődíjat és még az se tántorított el, hogy tavaly október óta megy a játék és még senki sem jutott el a nyereményig:).


Azonban a kollégáim, akik meglátták a könyvet, nem voltak ilyen lelkesek. Bár sokan érdeklődni kezdtek, hogy mi is ez a történet, de ahogy elkezdtem mesélni, azonnal lecsitítottak, hogy "ilyen sztorit már sokat olvastunk: kiválasztottak, akik közül egy lehet a győztes? nem ilyen volt az Éhezők viadala és még másik x történet?"
Valahol mondhatnánk azt, hogy igen, ilyen volt. De mégis van különbség. Ez a történet a jelenben játszódik, nem egy disztópikus jövőben, ahol egy kemény diktatúra alatt küzdenek a jelöltek.
Ez egy olyan világban játszódik, ahol Te vagy én élünk, nincsenek külön kiemelve országok, jó vagy rossz kormányok. Itt a játékosok a fontosak és természetesen a JÁTÉK.

A játékosok pedig különbözőbbek már nem is lehetnének, de egy mindben közös. A nyerni akarás, bármi áron. Félelmetes olvasni róluk, hogy a gyakran átlagos külső alatt mennyire kemény, "szuperkatonák" lapulnak. Gyakran csak tágra nyílt szemekkel olvastam arról, hogy ezek a 13 és 19 év közötti fiatalok mennyire kemények és céltudatosak.
Ezenfelül nem korlátozódik csak egy helyre, szigetre, országra, a játék az egész földet behálózza. A főszereplőink a világ minden tájáról érkeznek és korlátok nélkül utaznak kontinensről kontinensre, hogy megtalálják a kulcsokat, a Föld, az Ég és a Nap Kulcsát. Aki győz, annak a vérvonala életben marad, rajtuk kívül azonban mindenki más elpusztul. Ez a tét pedig elég nagy ahhoz, hogy a vérvonalak évszázadokon keresztül erre az egy játékra készüljenek.

" - [...] Mi nem vagyunk normálisak, még csak nem is a normálisból származunk! Mi különlegesek vagyunk.
Sarah is tudja, hogy pontosan így van: különlegesek.
Gyilkosok.
Akrobaták.
Rejtvényfejtők.
Kémek."

Szinte mind a 12 játékos saját szemszöget kap, saját fejezetekkel, melyek nem olyan hosszúak, hogy egy-egy szereplő teljesen magáévá tegye a történetet, viszont épp olyan rövidségűek, hogy nagyon hamar túllegyünk egy-egy fejezeten és azonnal akarjuk olvasni a következőt. Persze vannak szereplők, akik kitűnnek a társaságból és tapasztalatból már rájuk próbáltam jobban odafigyelni. Anno még a Battle Royal olvasásakor - ahol egy teljes busznyi japán gyerek játszott az életéért számomra megjegyezhetetlen japán nevekkel - próbáltam ki azt a módszert, hogy csak 1-2 szereplőre koncentráltam és őket követtem végig. Ez akkor bevált és most is tökéletesen működött:). De ha nem is így csináljátok, biztos lesznek nektek is kedvenceitek - ahogy nekem is voltak -, akikre mindenáron odafigyeltek és izgulhattok értük a könyv végéig, hiszen ez egy kemény és gyilkos játék, James Frey pedig nem fél beleavatkozni a szereplőink sorsába és gyakran ezt olyan véresen teszi, hogy párszor végiggondoltam, hogy ez a történet biztosan YA kategóriába tartozik-e.
A szereplőinket pedig egy-kettő kivételével nehéz beskatulyázni, főleg, ahogy egyre jobban megismerjük őket. A jókról kiderül, hogy bármikor rideg, keménykezű gyilkosokká válhatnak, a rosszaknak pedig minden okuk megvan arra, hogy ilyenek legyenek, pár esetben inkább sajnáltam őket, mint haragudtam rájuk. Az pedig külön tetszett, hogy bár mindegyik fiatal hideg fejjel, teljesen a feladatára koncentrált, de azért itt-ott kitört belőlük a normális ember, érzelmekkel, haraggal, szerelemmel. Persze ezek csak apró fellángolások voltak, csak épp annyira, hogy együtt tudjunk érezni velük, utána ment minden a régiben, az apró szuperkatonák tovább harcoltak a fődíjért és az életükért.

A történet pedig az elejétől kezdve lebilincselően érdekes. Tényleg bejárjuk szinte az összes kontinenset és
Baja Kura Ula-i korongok
hol könnyebb, hol nehezebb nyomokat követve a szereplőkkel együtt próbálunk eljutni a kulcsokhoz. Közben olyan érdekes és különleges helyeket és dolgokat ismerhetünk meg, mint az angliai Stonehenge, a kínai Cseréphadsereg múzeum, a török Göbekli Tepe vagy a Bajan-Kura-Ula-i korongok. Ezek mind-mind olyan rejtélyes helyek, illetve tárgyak, amelyeket mind a napi napig tanulmányoznak a tudósok, próbálnak rájönni, hogy ki, mi készítette őket és mi célból. Itt persze kapunk rájuk választ, ami egy a sok közül és akár lehetne igazság alapja is.

A könyv persze nemcsak egy regény, hanem egy nagy fődíjjal járó játék is egyben és a történet előrehaladtával egyre nagyobb a nyeremény, a harmadik könyv végére már 1,5 millió USD-t lehet nyerni. Az író a fejezetek közé beékel - látszólag teljesen értelmetlenül - rajzokat, ábrákat, dokumentumok másolatait, leírásokat, számokat, és igen, ezek a "nyomok" fontosak azok számára, akik tényleg játszani szeretnének és megnyerni a fődíjat. Sajnos nekem még nem volt arra időm, hogy tényleg belevessem a valódi játékba, de biztosra veszem, hogy előbb-utóbb megteszem, hiszen a tét nagy:) és a játék addig tart, ameddig valaki meg nem fejti, illetve egy fix időpont is ki van jelölve az első könyvhöz, ha nem lenne meg a nyertes: 2016.10.17-e.
Persze azt senki ne gondolja, hogy könnyű a játék, az író keményen megdolgoztat mindenkit azért a nyereményért:).

Szóval olvassátok el a könyvet, mert maga a történet is lebilincselő, egy különleges kemény világba és versenybe vezet be benneteket, ezen felül pedig egy izgalmas játékba is bekapcsolódhattok, ahol VALÓDI kincs a fődíj:).
Én pedig alig várom, hogy legyen egy kis időm és JÁTSZHASSAK!


Borító: Különlegesen szép. Első ránézésre egy aranytömbnek vagy egy gyönyörű doboz desszertnek néz ki. Mindenképpen figyelemfelhívó ezzel az arany színnel. Sokszor még akkor is a kezembe vettem és gyönyörködtem benne, simogattam, amikor nem olvastam.

Kedvenc karakter: Sarah, Christopher, Jago, Csijokó

Szárnyalás: A játék. Imádtam. Még-még-még kérek belőle:).

Mélyrepülés: Hogy még nem jöttem rá a megfejtésre:))))).

Érzelmi mérce: Bajtársiasság, barátság, harag, egy csipetnyi szerelem; rengeteg érzelmi húrt megpendít ez a regény.

Értékelés:

Blogturné extra - karakterbemutatás

Csijokó Takeda

Születési hely: Naha, Japán
Neme:
Kinézete: sápadt elefántcsont bőre van, a haja a válláig ér, a frufruját tökéletesen egyenesre vágták pont a szemöldöke felett. Vastag ajka mélyvörös. Az arca telt, kerek. Illik a félénk japán lány közismert képéhez, de a tekintete nyílt, magabiztos, határozott.
Kora a játék kezdetekor: 17,89 éves
Vérvonala: mu - a vérvonala több, mint ősi. A második vérvonalból való, ő a 7.947. játékos

A japán játékos.
A külső szemlélődő számára egy kirekesztett magántanuló, profi vitorlázó és navigátor, ügyes kertész, fürge mászó és aki nagyon sokat tud a nyelvekről, szimbólumokról és a szavakról. Néma, írásban kommunikál mindenkivel.
A valóságban azonban egy profi, fegyelmezett gyilkos, aki szinte tökéletesen bánik a vakizasival, a hodzsóval és a surikennel és akit gyerekkora óta képeztek erre a feladatra. Nagyon ügyesen tudja álcázni magát és úgy lopakodik, mint egy árnyék. Nem habozik, ha arról van szó, hogy valakit meg kell ölni, de mindemellett becsületes és képes arra, hogy azokat az embereket, akik segítik őt vagy megkímélik az életét, azokkal szövetséget kössön.



Nyereményjáték
A Végjátéknak 12 játékosa van. Ősi nemzetségek leszármazottjai, akiket már születésük előtt erre a sorsra szántak. Minden egyes napjuk arról szól, hogy felkészüljenek a megmérettetésre, a Végjátékra. Vannak köztük fiúk, vannak lányok, fiatalabbak és idősebbek. Mindannyian kemények, harciasak, kegyetlenek - igazi Játékosok.
Te vajon kinek szurkolsz?
A könyv turnéjának 8 állomásán bemutatunk nektek egy-egy játékost, vagyis összesen nyolcat. Négyen azonban kimaradnak az ismertetésből. A feladatotok annyi, hogy kitaláljátok, melyik 4 játékos, melyik 4 vérvonal nem került bemutatásra általunk, és beírjátok őket a rafflecopter doboz megfelelő kérdéséhez.

A helyesen válaszolók közül kisorsoljuk a Libri Kiadó által felajánlott 3 könyvpéldány egyikét!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! Amennyiben a nyertes 72 órán belül nem válaszol a sorsolás után kiküldött értesítő emailre, úgy új nyertest sorsolunk!

A Blogturné további állomásai:
Január 15 - Roni Olvas
Január 16 - Kelly Lupi olvas
Január 17 - Always love a Wild
Január 18 - Függővég
Január 19 - Zakkant Olvas
Január 20 - Bibiliotheca Fummie
Január 22 - Dreamworld

2015. január 15., csütörtök

Tammara Webber: Between the Lines - A sorok között


A Könyvmolyképző Kiadó a nagy sikerű Easy után újabb sorozatot indított el Tammara Webber tollából. A Between the Lines - A sorok között című regény a tinisztárok profi filmes világába enged betekintést, ahol Emma és Reid történetéről olvashatunk. Hat állomáson követhetitek a bloggerek bejegyzéseit, majd a turné végén a szokásokhoz híven három példány vár a játék szerencsés megfejtőire.

Könyvmolyképző Kiadó
374 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf
Goodreads:
Besorolás: YA, romantikus, realista

Reid Alexander hozzászokott, hogy megkapja, amit akar – most pedig épp legújabb szereplőtársát, Emma Pierce-et akarja. Az egész világ fölsorakozik, hogy szépen a kezére játsszon ebben, amíg a külső forgatási helyszínen a fiú két váratlan akadállyal nem kerül szembe: egy ádáz volt barátnővel meg egy szintén Emma kegyeire pályázó vetélytárssal.
Emma Pierce csak most tette meg a nagy lépést, szakított a reklámokkal és televíziós filmekkel, amelyek éveken át foglalkoztatták. Az igazi mozifilmben – a szuperdögös Reid Alexander mellett – kapott főszerep valóra vált álommal ér föl. Emma azonban titkos vágyat rejteget a szívében: egyszerűen normális lány szeretne lenni.

A legfontosabb információm a könyv fellapozása előtt, hogy sajna az Easy-t el kell felejteni, mintha egy másik személy írta volna ezt a könyvet. Akárhogy bogarásztam, semmi hasonlóságot nem találtam a két könyv stílusában, a legjobb az, ha ezen túl is lépünk az elején.

Emma  óriási lehetőség előtt áll, eljátszhatja a Büszkeség és balítélet gimis feldolgozásának főszerepét, ráadásul Hollywood  egyik legfoglalkoztatottabb ifjú sztárjának oldalán, aki a válogatókon személyesen győződött meg a jelöltek tehetségéről. Szerencsére a kémia elsőre működött közöttük, és  a rendező is Emmát látta a legjobbnak. Megkapja a szerepet, de csak a legjobb barátnőjének meri bevallani, hogy igazából nem sztáréletre és újabb szerepekre vágyik, hanem a gázsiból legszívesebben egyetemre menne, és átlagos, koleszos, tanulással teli életet szeretne élni, mint a többi korabeli lány. Édesapja és főképp a nevelőanyja azok, akik  sztárt szeretnének látni benne, évek óta csak erről szól az élete.
Megkezdődik a forgatás és a lány sodródik az árral, nappal forgatás, este ivás, bulizás. Kész, ezt tudomásul kell venni, hogy a forgatás során tengernyi intenzív érzelem szabadul fel, amit így tudnak kezelni, ivással, drogokkal, szex-szel. Nos, a felnőtteknél ezt elfogadnám, de itt volt 15 éves szereplő is. Rendben. Lépjünk tovább. Reid felismeri, hogy egy meglehetősen ritka gyöngyszemet talált, hiszen Emma ártatlan, meglehetősen naív, persze gyönyörű is. Hajlandó lassítani a csajozási sebességén, de nem lehet nem észrevenni, mennyire kiakad, amikor tapasztalja, hogy nem ő az egyetlen, aki érdekli Emmát. Graham egy csendes, barátságos srác, akivel reggelenként futó edzést tartanak, de egyébkén is bármikor bármiben számíthat rá. Érezhető azonban, hogy valami titok lengi körül, és a romantika kibontakozása más okból is elmarad. Brooke, a gyönyörű mellékszereplője a filmnek, látszólag igen fontos szerepet játszik Graham éltében.
Tehát a szerelmi szálak kellőképp összebonyolódtak, ez a szerelmi négyszög alkotja a konfliktus forrását. Nagyon tudtam volna szeretni ezt a történetet, ha nem állítja be a szerző Reid karakterét egy arrogáns pöcs szintjére. Nem tudok mást mondani, ennek a srácnak nem kellett volna megszületnie, mert ennyire semmibe venni a kapcsolatokat még senkitől nem láttam. A szerelmi élete percekben mérhető, mert hát azért a szex az kell, mert semmi mással nem tudja szegény levezetni a feszkót. Talán inkább a villamosszék alkalmasabb lenne a számára. De hagyjuk, mert amíg vannak lányok-nők, akik elmennek vele, addig az ilyen aljadékok ki is használják őket.  Tudom, hogy a sorozat Reid karakterének felemelkedése köré épül, de én most azt mondom, ebből én egy szikra jóságot sem tudok kinézni.
Emmát meg azért nem tartom sokra, mert pontosan látja, mi zajlik körülötte, mégis komolyan elgondolkodik az eleve halálra ítélt érzelmeken. Egy ilyen mocsokban nem lehet megbízni. Soha.
Ha valamit tudok felhozni a pozitívumok listájára, az a baráti kapcsolat Emily és Emma között. Ez nagyon aranyos volt, szerettem minden párbeszédüket. Nincs történet konfliktus nélkül, ők is összevesznek, de így érdekes az élet. Továbbá Reid szüleinek problémája és az anyja betegsége is figyelemre méltó volt.
Kétharmad eltelik a könyvből, amikor kezdenek izgalmassá válni a cselekményszálak, így az utolsó harmad élvezetesebb. Szerettem itt is a váltott szemszöget, bár én adtam volna Graham-nek is megszólalási lehetőséget, szívesen láttam volna a fejébe. Az ő karaktere felhúzta a könyv színvonalát alaposan és ez az egyik, amiért emlékezetes marad.
A szerző képes volt úgy intézni a befejezést, hogy kétséged ne legyen abban, hogy akarod a folytatást. Amolyan jó is meg nem is, reményteli és kétségek közötti vég, nincs mese, várjuk a következő részt.

Borító: Tetszik tulajdonképp.

Kedvenc karakter: Graham

Szárnyalás:  Graham és Emma véletlen találkozása.

Mélyrepülés: Reid: "Én az vagyok, aki vagyok"

Érzelmi mérce: Pia, drog, szex, kizárólag 16 fölött.

Értékelés:




Játék:

Nem egyedi eset, hogy a filmsztárok a való életben is egy párt alkotnak filmbeli partnerükkel - még ha nem is örökre szóló kapcsolatok ezek, azért némelyik éveket is kibír. A turné minden állomásán mutatunk egy-egy filmes fotót, nektek ki kell találni kik vannak a képen. Tehát a színészek neveit várjuk a rafflecopter megfelelő sorába. Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk!
Ezen az állomáson olyan könnyű a párosunk, hogy hátulról is fel kell ismernetek őket!

a Rafflecopter giveaway
 
Résztvevő blogok:
01.07. - Cbooks
01.09. - Deszy könyvajánlója
01.11. - Angelika blogja
01.13. - Dreamworld
01.15. - Kelly & Lupi olvas
01.17. - Kristina blogja

2015. január 8., csütörtök

Tammara Webber: Breakable - Törékeny


Tammara Webber: Easy című könyve sokunknak kedvence lett, leginkább Lucas karakterének köszönhetően. A Könyvmolyképző Kiadó még karácsony előtt jelentette meg a Breakable - Törékeny című kötetet, mely Lucas szemszögéből íródott, de nem egyszerűen az Easy újraírt változata, hanem rengeteg visszaemlékezéssel kiegészülve valós képet rajzol Lucas felnőtté válásáról. A blogturné keretében négy blogger bejegyzését olvashatjátok a könyvről, és egy könnyű de hasznos játék keretében három példányt nyerhettek meg a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó 2014 december 12.  Elit megjelenés
432 oldal
Fordította: Komáromy Rudolf
Goodreads: 4,08
Besorolás:romantikus, realista. new adult

Landon Lucas Maxfield gyermekként azt hitte, tökéletes az élete, és örömmel nézett a reményteljes jövő elébe – mígnem egy tragédia szétzúzta a családját, és kételyeket ébresztett a fiúban mindennel szemben, amiben addig hitt.
Nem akart mást, csak maga mögött hagyni a múltat. Miután megismerkedett Jacqueline Wallace-szal, könnyen jött a vágy, hogy mindazzá váljon, amit a lány igényel…
Már amennyire könnyen jöhetett annak a férfinak, aki megtanulta, hogy a lélek törékeny, és hogy mindazt, amiben reménykedünk, egy szempillantás alatt elragadhatják tőlünk.

Figyelem! A bejegyzés tartalmazhat spoilereket azoknak, akik nem olvasták az Easy - Egyszeregy könyvet. Először is gyorsan pótoljátok be ezt a hiányosságot! Utána térjetek vissza!

Már többször is írtam, mennyire szeretem, ha egy általam kedvelt történetet a szerzője újból elővesz, hogy megírja más szemszögből újra. Ám ne úgy képzeljétek, hogy ezek az újrázások egyszerű retellingek, a Breakable esetében  különösen nem az. Egy fantasztikusan jól felépített történetet kapunk, felváltva Landon és Lucas szemszögeivel, bemutatva az életét a múltban és a jelenben. Landon végigvezeti az olvasót, hogyan válik belőle Lucas, hogyan hatottak rá a múltbéli események, hogyan alakultak a kapcsolatai a családtagjaival, barátokkal, ellenségekkel. Természetesen nagyon jó volt újraolvasni minden Jacqueline-nel kapcsolatos jelenetét, az első pillanatoktól kezdve az érdeklődő, puhatolózó pillantásoktól a vágyakozásig, az első csókig, ésatöbbi. Imádtam a levelezésüket megismerni a másik oldalról is, és látni  Lucas lebukástól való félelmeit.
Miért volt talán még romantikusabb, mint az első rész? Igaz, hogy a Landon fejezetek a múltba vezettek, amikor  Jacqueline még nincs a képben, de Lucas  a jelenben sokkal grafikusabban, árnyaltabban mutatja meg kettejük kapcsolatát, a közös sistergő jeleneteiket.  Kétségtelen, hogy imádtam ezeket a részeket, mert végül is ezért a kapcsolatért szerettem meg az Easy-t (no meg Lucas karaktere miatt). A legjobbak között tartom számon a szerző azon készségét, ahogy a fiúk fejével tud gondolkodni. Fergetegesen jól csinálja.
Mégis a fő értéke számomra a könyvnek a Landon féle flashback fejezetek. Annyi szívfájdalom, bánat és önmarcangolás járja át ezt a fiút, hogy nem lehet könnyek nélkül megúszni az olvasást. Persze tudjuk, mi történt a múltban az első kötet alapján, mégis annyi mindent kapunk még a nyakunkba, hogy a fal adja a másikat. Landon apja szinte élve eltemetkezik, alig kommunikál vele, az iskolaváltással kapcsolatos problémákat is túl kell élnie. Nehezen alakít kapcsolatokat, barátságokat pláne. Annyira mélyen beágyazódik a fájdalma, mégis képes talpon maradni és megtartani a belső erejét. Nagyban hozzájárul ehhez Heller karaktere, aki nem hagyja, hogy elkallódjon, hatással van rá, és meggyőzi a továbbtanulásról. Heller kulcsfigura a történetben, egy nagyon jólelkű barát, pedagógus, apafigura.
Óriási meglepetésként ért a minap felröppent hír, hogy a sorozat újabb kötettel bővül az idén (egyelőre angolul), Tammara ezúttal Boyce Wynn történetét meséli majd el, aki ebben a kötetben tűnt fel, először ellenségként, majd Landon legjobb barátjaként. Őszintén szólva nem volt a szívem csücske, kíváncsian várom,  vajon a szerző meg tudja  szerettetni velem a karaktert?
Összességében nagyon szerettem a könyvet, és az Easy-vel együtt magasan a műfaj legjobbjai közé sorolom, örök újraolvasós kedvencekké váltak, mindenkinek szívből ajánlom.
Borító:  Lucas

Kedvenc karakter:  Lucas

Szárnyalás:  Landon tetkói, minden körítéssel, amit Arianna tetováló művésznek köszönhetünk.
Mélyrepülés:  -

Érzéki mérce: Valóságos érzelmi hullámvasút a történet, a mélyen gyökerező fájdalomtól a sistergő érzéki jelenetekig minden benne van. 16 éven felül ajánlom. 

Értékelés:
Lucas ajak-piercingje megihletett, hogy egy kis összeállítást mutassak hasonló srácokról, nekem nagyon tetszett az ő magyarázata a testén viselt ékszerekre és tetkókra!

Játék:

Lucas többféle állást is vállal, hogy fedezze az egyetemi tandíj költségeit, valamint önkéntes feladatokkal is segíti a társait. A blogturné mind a négy állomásán keressétek meg és rendezzétek sorba a kiemelt betűket, melyek egy-egy elfoglaltságát jelölik, majd írjátok be a rafflecopter doboz megfelelő sorába. Figyelem, a kiadó kizárólag magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre válaszolni az értesítő levelünkre! Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway


Résztvevő blogok:
01.06. Angelika blogja
01.08. Kelly Lupi olvas
01.10. Kristina blogja
01.12. Insane life


2015. január 7., szerda

Nicole Williams: Crash - Zuhanás


A Könyvmolyképző Kiadónál Elit kiadásban jelent meg december 12-én Nicole Williams nagy népszerűségnek örvendő Crash sorozatának első része: Crash - Zuhanás címmel. Négy blogger véleményét olvashatjátok a Blogturné Klub turnéja során, ezúttal is három példány nyereménykönyv vár gazdára a szokásos játék keretében a kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó  2014. december 12. Elit megjelenés
428 oldal
Fordította: Sándor Alexandra Valéria
Goodreads: 4,06
Besorolás: YA(nem elírás), romantikus, realista

Lucy nem éppen arról álmodott, hogy új iskolában kezdje az utolsó évet. Arról pedig pláne nem, hogy a gimi rosszfiúja, Jude Ryder leribancozza az első napon. De csak a céljára összpontosít. Balerina szeretne lenni, s nem hagyja, hogy bármi az útjába álljon ennek megvalósításakor. Egészen addig, amíg újra Jude-ba nem botlik.
Jude-nak priusza van – igazi priusza – ami hosszabb, mint egy végzős záró dolgozat, és hangulatingadozása, ami kellemes társaságból hirtelen veszélyessé változtatja. A nevét isten tudja, hány lány sóhajtotta, kiabálta és átkozta. Olyan, mint egy halálos betegség, amit arra teremtettek, hogy tönkretegye a Lucy-féle lányok életét. És ezt el is mondja neki. De míg a pletykák féktelenül terjednek, és jó hírnevek tipródnak a sárba, Lucy nem figyel Jude figyelmeztető szavára. Tragédia készülődik?

Azzal kell kezdenem, hogy felejtsétek el a fülszöveget, mert csak nyomokban ad információt a történetről. Igazából Lucy és Jude már jóval az első tanítási nap előtt megismerik egymást, de mielőtt bármi is kibontakozhatna köztük, elszakadnak egymástól. Több fejezettel később érünk csak az első sulis naphoz, amikor újra találkoznak, és szembesülnek azzal, hogy egy suliban fejezik be a középfokú tanulmányaikat. Jude nagyon zűrös múlttal rendelkezik, mondhatjuk, hogy fiatalkorú bűnöző, tehát aki vele barátkozik, megbélyegzettnek számít. Lucy is kap eleget a társaitól, a  legdurvább beszólásokat, csupán azért, mert szóba áll a fiúval. Jude kiáll érte, az egész iskola előtt védelmébe veszi. (Sosem ribancozza le, a fülszöveg írója brutálisan téved)
A kémia sistereg közöttük és lassan kibontakozik a kapcsolatuk, - ami jellemzően klisés (de szeretem ezt) - rosszfiú és a jókislány, aki bizony szintén lelki bajokkal küzd.

Minden apró hibája ellenére nagyon szerettem a történetet. Jude karakterének megvolt a mélysége, remekül beleadta a szerző a lelki sebzettséget és azt meg különösen szerettem, ahogy Lucy iránt érez, ahogy védte őt, saját magától is. Egyértelműen ő volt a húzóerő számomra, bár kétségtelen, hogy volt néhány érzelmi pillanat, ami megérintett Jude-tól függetlenül is. Lucy-ben becsültem a kitartását, bátorságát, a jószívűségét. Tetszett, hogy beleszőtte a táncot a szerző a történetbe, én személy szerint nagyon csípem a balettet, és szinte alig van valamirevaló táncos ya olvasnivaló. (eddig legalábbis nem volt jóhoz szerencsém)  Sajnálom, hogy nem a másik borító lett a befutó, ahol szerepel a balettcipő is.

Jöttek a titkolózás miatt kialakult félreértések, összeveszés, kibékülés, a bizalom hiányából és még inkább a kommunikáció hiányából fakadó konfliktusok. Már kezdtem úgy érezni, hogy 12=egy tucat a könyv, szívfájdalom keresztezve szívfájdalommal, amikor az utolsó negyednél betett a szerző egy csavart, amitől leesett az állam.  Ez határozottan megemelte a feszültséget, és elfeledtette velem, amit addig éreztem, hogy mintha egy-egy részlet túl ismerős lenne, mintha már olvastam volna valahol.
Fátylat borítottam továbbá olyan csacskaságokra, mint Jude egyik pillanatról a másikra való futball sztárrá válása, akinek hasra esnek a nagysága előtt, és teljes nyugalommal kiugorhat egy csókra a pálya mellé.. meccs közben.

Összességében nagyon tetszett a történet, megkoronázva a váratlan csavarral, ami kellőképpen felkavarja az érzelmeket. Várom a folytatást, amibe bepillantást is kaptam a könyv végén, és ilyenkor muszáj arra gondolnom, hogy könyörgöm, ne kelljen egy évet várni rá! A tinik imádni fogják a könyvet, az idősebb hölgyek pedig remekül fognak nosztalgiázni  a középiskolás környezetbe illesztett szerelmi történettel.

Borító: Különösebb kifogásom nincs, de nekem a balettcipős, tornacipős jobban tetszik.

Kedvenc karakter:  Jude

Szárnyalás: A tánc iránti rajongást nagyon értékeltem, lehetett volna több is belőle.

Mélyrepülés: Szülőként sosem tudom megérteni azokat a szülőket, akik elfelejtenek szülőként viselkedni.

Érzelmi mérce: Sistereg az a bizonyos kémia, de őszintén szólva fogalmam sincs miért nem lett vörös pöttyös a könyv, mert nem megy túl azon a határon. 

Értékelés:


kép: pinterest

Játék
A tánc valamilyen formában sok fiatal lány kedvenc időtöltése, szórakozása, közülük kerülnek ki az olyan fanatikus táncrajongók, mint Lucy, a történet főszereplője. A könyvhöz kapcsolódó játékunkban most olyan filmeket kell felismernetek, amiknek főszereplői szintén a tánc megszállottjai. Mind a négy blogon találtok az adott filmekből egy-egy jellemző jelenetet, nincs más dolgotok, mint a rafflecopter doboz megfelelő sorába beírni a film címét. Angol és magyar filmcímeket egyaránt elfogadunk. Figyelem! A sorsolást követően e-mailben értesítjük a nyertest, melyre 72 órán belül várjuk a választ. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!


a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:
01.07 Kelly Lupi olvas
01.09 Insane life
01.11 Dreamworld
01.13 Kristina blogja

2015. január 3., szombat

Kathy Reichs: Virals - Kincsvadászok (Virals 2.)

Fumax, 2014
424 oldal
Fordította: Markwarth Zsófia
Goodreads: 4,17
Besorolás: YA


Tory és barátai még hozzá sem szoktak a félresikerült orvosi kísérlet nyomán kialakult rendkívüli képességeikhez, amikor arról értesülnek, hogy be akarják zárni szüleik munkahelyét, a Loggerhead szigeten működő LIRI intézetet. Ez azt jelentené, hogy a Fertőzötteknek életük legkeményebb kihívásával kellene szembenézniük: az elválással. Amikor Tory tudomást szerez Anne Bonny, a híres kalóznő évszázadok óta elveszett kincséről, a falka kockázatos tervet sző. Útjuk váratlan akadályokhoz, ördögi csapdákhoz, és rémisztő földalatti alagutakhoz vezet. Csakhogy kiderül, mások is kutatnak a kincs után, ezért a hajsza könnyen végzetessé válhat. De hőseink jól tudják: az elveszett kincs megtalálásához, az intézmény és barátságuk megmentéséhez dörzsölt, erős és összeszokott falkára van szükség!

A Dr Csont – regényeivel világhírűvé vált írónő a Virals- Fertőzöttek sorozat második kötetében sem takarékoskodik az izgalmakkal, amelyeket szokása szerint fanyar humorával fűszerez. A kalózok szerelmeseinek is ajánlott regény, önmagában, kerek egészként is olvasható.

Gyerekkorom egyik kedvenc filmje volt a Kincsvadászok, amiben egy gyerekekből álló kis csapat indul megkeresni egy kalózkapitány mesés kincsét, hogy az otthonukat megmentsék. A történet különleges volt, az útjuk a kincsekig annyira körömlerágósan izgalmas, hogy a mai napig ha valahol adják a filmet, megnézem:).

Anne Bonney
A fenti történet pedig rengeteg mindenben hasonlít az akkori filmre. Ahogy a fülszövegben is olvasható, főhőseink szorult helyzetbe kerülnek, a szüleik munkahelye a Loggerhead szigeten veszélyben van és ha nem menti meg senki, akkor nemcsak nekik kell elszakadniuk egymástól, de a szigeten élő hőn szeretett állataiknak sem marad élőhelyük.
Tori egy szép napon fogadáson veszt részt és ott lát egy különleges festményt egy gyönyörű, vöröshajú nőről, aki egy hajó fedélzetén áll, az egyik kezében tőrt szorongat, a másikban pedig egy pisztolyt. Hamarosan kiderül, hogy a képen Anne Bonny látható, egy hírhedt kalóz, aki az akkori, férfiak uralta világban is hírnevet szerzett magának. A legendák szerint a kincsét Charlestonban rejtette el, épp abban a városban, ahol a srácok is élnek. Természetesen Tori figyelmét azonnal felkeltik a kincs, a pénz szavak és úgy dönt, hogy megpróbálják megkeresni a kincset, hátha ezzel megmentik a szigetet és az életüket.

Nem is tudom, hogy mi fogott meg jobban a regényben, mi volt az, ami miatt szinte együltőhelyemben végigolvastam a könyvet. A különleges képességekkel ellátott fiatalok történetei még mindig vonzanak. Itt pedig a kis négyes: Tori, Hi, Ben és Shelton még mindig a félig farkaslét előnyeivel és hátrányaival küzd, de még véletlenül sem a már megszokott módon. Ők nem változnak át szőrös négylábúvá, hanem mind egy-egy különleges képesség birtokába kerül (erősebb látás, szaglás, hallás, stb) és csak akkor, ha felfokozott állapotba kerülnek. Egyedül a szemük lesz gyönyörű aranysárga, ha "átváltoznak". Mindemellett Tori egy tündéri kamasz farkast, Ordast tudhat társául, amiért én speciel nagyon irigyeltem:).
Charleston
A helyszín a második, ami magával ragadott, hiszen a Dél-Karolinában lévő Charleston, gyönyörű város, a gyarmati stílusú házaival, a tengerpartjával, a különleges történelmével. A természetes kikötői miatt egy időben a kalózok kedvenc helye volt, így sok legenda kering arról, hogy melyik kalóz milyen kincseket rejthetett el a környéken. Az írónő pedig ismét, ahogy az előző részben is, elég részletes térképpel illusztrálta a könyvét, ahol minden egyes helyszínt, ahol a hőseink járnak, könnyedén beazonosíthatunk, ezzel még közelebb hozva hozzánk az egész történetet.
A harmadik pedig maga a kincskeresés. Látszik, hogy az írónő már tapasztalt a rejtélyekben és nyomozásokban; ezt az egész útvonalat úgy egészében nem lehetett egyszerű kidolgozni. Azt pedig nem tudom, hogy ki izgult jobban: a srácok vagy én, hogy vajon meglesz-e a nagyon keresett, hatalmas kincs. Térkép, találós versikék, levelek, alagutak, rejtett, halálos csapdák, kisértettúrák, jaj, nagyon élveztem végigjárni azt az utat, amit a kis hőseink jártak be.

Bull-sziget
Ami egyedül nem volt tökéletes: az a kis csapat szereplői. Az összetartásukkal nincs gond, hiszen egy összeszokott banda, bármikor számíthatnak egymásra, de az, hogy Torin kívül nem nagyon maradt meg bennem egy "csapattag" sem, az azért valamit elmond. A "rosszfiúk", a felnőttek, Tori gonosz osztálytársai és a lány körül keringő srácok mind-mind megmaradtak bennem, de pont a csapattagokról nem tudok szinte semmit se elmondani a nevükön kívül. Ezen lehetne egyedül javítani és akkor lenne tökéletes ez a sorozat.
Tudom, hogy az sokakat zavar, hogy a múltkori részben és a mostaniban is Tori a főhős, ő az, akinek a kezében összefutnak a szálak és ő jön rá mindenre, de engem ez hidegen hagy. Okos lány, talpraesett, nem véletlenül ő a "falkájuk" vezére.

Szerelmi szálról viszont még mindig nem nagyon beszélhetünk, hiszen a kis csapat helyzete folyamatosan késélen táncol, úgyhogy se Tori, se a srácok nem tudnak/akarnak ezzel foglalkozni. Bár az is biztos, hogy Torit kezdik felfedezni a fiúk, nemcsak a saját kis "falkájában", de a kívülállók közül is egyik-másik fiú már odafigyel a lányra. Lassacskán már annyian vannak, hogy ha ebből valaha is több lesz, mint vicces flörtölgetés és Tori számára (még láthatatlan) udvarlás, akkor itt nem is szerelmi háromszög, hanem akár négyszög is kialakulhat:).

Összességében nagyon élveztem ezt a részt, ami - azokat megnyugtatva, akik nem szeretik a sorozatokat - önmagában is megállja a helyét, akár egy önálló részként is olvasható. Fiúknak és lányoknak is szívesen ajánlom, hisz ez a kicsit egzotikus helyen játszódó kincsvadászat egy híres kalóz mesés kincséért bármelyik nemet lekötheti. Az apróbb hibáitól függetlenül én megadom neki a maximum "pillangót", mert nagyon régóta nem olvastam egy ennyire jól megírt, izgalmas kincsvadászatot!
 
A könyvért köszönet a Fumax kiadónak!

Borító: Tetszik, kifejező, illik a sorozatba

Kedvenc karakter: Tori, Ordas

Szárnyalás: Maga a kincskeresés és még mindig a különleges képességük 

Mélyrepülés: Tori társai nekem nagyon egybeolvadnak

Érzelmi mérce: Tori körül több srác is kavarog, de a lányt egyelőre nem túlzottan kötik le ezek a dolgok

Értékelés:

2015. január 2., péntek

Terry Lynn Johnson: Ice Dogs

HMH Books for Young Readers, 2014
279 oldal
Goodreads: 4,28
Besorolás: Middle Grade, realista


Victoria Secord, a 14-year-old Alaskan dogsled racer, loses her way on a routine outing with her dogs. With food gone and temperatures dropping, her survival, and that of her dogs and the mysterious boy she meets in the woods, is entirely up to her.

Author Terry Lynn Johnson is a musher herself and her crackling writing puts readers at the reins as Victoria and Chris experience setbacks, mistakes, and small triumphs in their wilderness adventure.


Gyerekkoromban odavoltam a kutyákért. Mindegyikért. Aztán persze attól függően, hogy mit olvastam, úgy váltakoztak a kedvenc fajtáim. Kántor után német juhászt akartam, Lassie után hosszúszőrű skót juhászt és persze a rengeteg, Alaszkában és az északi vadonban játszódó történetek után eszkimó kutyát, alaszkai malamute-t és szibériai huskyt. Aztán végül megkaptam a saját kutyámat, ami még csak véletlenül se hasonlított egyik fenti fajtához sem, Ámor egy koromfekete angol cocker spániel volt. Szegénynek mindent túl kellett élnie, amit kitaláltam, engedelmességi, nyomkövető kiképzést, szánhúzást, de ő hűségesen és lelkesen csinált velem végig mindent, amit csak tinédzserként kitaláltam és meg akartam vele valósítani:).
Mindentől függetlenül az északi fajták mindig is különleges helyet foglaltak el a szívemben, a kinézetük, a tekintetük mind azt az érintetlen vadont, a jeges-fagyos északi világot képviselték, ahová annyira vágytam.
Miután az összes itthon kapható ilyen témájú könyvet elolvastam, sokáig sajnos nélkülöznöm kellett a kutyás regényeket, de 2013-ban Kelly felhívta a figyelmemet Terry Lynn Johnson: Ice Dogs című könyvére. Nagyon belelkesültem, végül Kellytől meg is kaptam a születésnapomra, de a sok turnés és reci könyv között nem nagyon maradt rá időm, hogy elolvassam. Egészen mostanáig, amikor végre lett egy kis időm, hogy belevessem magam újra az alaszkai vadonba.

Victoria Secord, egy 14 éves alaszkai kutyaszánhajtó és versenyző lány egy napon úgy dönt, hogy megnézi az egyik hajtó eladásra kínált kutyáit, hogy a közelgő versenyre be tudjon szerezni egy-két igazi bajnokot. Így befogja hat kutyáját és egy térkép segítségével nekiindul, de útközben talál egy motorosszán balesetet szenvedett fiút, Christ, így az eredeti célját feladva visszafordul, hogy hazajuttassa a nagyon rossz állapotban lévő srácot. Persze ez így túl egyszerűnek hangzik, mert a Vadon hamarosan megmutatja, hogy ki is az úr valójában és Victoria és Chris minden ügyességét, tudását és tapasztalatát össze kell, hogy szedjék, hogy túléljék ezt a "kis" kirándulásukat.

A mai rengeteg, fordulatosabbnál-fordulatosabb, csavarokkal telitüzdelt ifjúsági regény mellett ez a könyv talán kicsit "unalmasnak" tűnhet, de higgyétek el, hogy nem az. Terry Lynn Johnson maga is kutyaszánhajtó volt, így minden, amit olvashattok a regényben, a vihart, a küzdelmet a túlélésért, a "túlélő technikákat", a kutyák viselkedését, a vadonban történeteket, mind valóság ihlette. Ez a könyv akár egy "hogyan éljük túl az alaszkai vadont télen" túlélő kézikönyv is lehetne, annyi érdekes és hasznos tudnivalót ad át nekünk egy lenyűgöző történet köntösébe bújtatva.

A történetet Vicki szemszögéből ismerhetjük meg és ami a számomra az egyik legmeghatóbb volt, az Vicki és a kutyái kapcsolata, amit szerintem csak a kutyások érthetnek meg. A falkája a lány minden mozdulatára figyel, szinte együtt élnek, de mégis a  vezérkutyája, Bean az, akivel a kötelékük lenyűgöző. Bean birtokolja azt a pluszt, ami egy kutyát jó vezérkutyává tesz. Nemcsak a barátja és lelki támogatást nyújt Vickinek, de összetartja a falkát, okos és a lány mindig számíthat rá - még a leglehetetlenebb időjárási viszonyok között is tökéletes magabiztossággal vezeti a szánt és a többieket.
A mai modern technika mellett pedig még mindig olyan pluszt tud adni egy kutyafalka a vadonban, amit semmilyen gép nem tud helyettesíteni: társaságot, védelmet és olyan "hetedik érzéket", ami sokszor életet menthet. Chris pedig hiába próbálja meggyőzni Vickit, hogy mennyire elavult dolog a kutyaszánhajtás, amikor ott vannak a motoros szánok és a GPS, amivel jóval gyorsabban eljuthat az ember A-ból B-be, azért a történetből hamar kiderül, hogy néha, amikor a gépek is csődöt mondanak, mekkora segítség lehet egy négylábú csapat (és néha persze mennyire keresztbe tudnak persze tenni a terveknek:).

Vicki pedig különleges fiatal lány. Bár a mai világban él, olyan osztálytársak és barátok között, akik számára a társasági élet, a divat a legfontosabb, de számára a kutyák, a kutyaszánhajtás a minden. Édesapja kicsi gyerekkorától kezdve vitte magával az erdőbe, tanította a kutyák, a vadon szeretetére és ez meglátszik minden tettén. 14 évesen már olyan komolyan veszi a feladatát, mint a legtöbb felnőtt musher és messziről látszik rajta, hogy bár még vannak hibái, de a jövő egyik nagy versenyzőjével ismerkedhetünk meg. Viszont pont emiatt volt számomra nehéz besorolni ezt a regényt, hogy middle-grade vagy inkább young adult. A korosztály miatt inkább MG-nek tűnik, de főhősnőnk már annyira "koraérett" számomra a viselkedése és a tettei alapján, hogy inkább tenném az egész regényt YA-ba.

Szerelmi szálról viszont nem igazán beszélhetünk, hiszen ez a regény nem egy romantikus szerelmi történet, hanem inkább a túlélésről, a bizalomról, a kitartásról szól és az ember és a kutya gyönyörű kapcsolatáról.
A két fiatal között pedig eleinte minden van, csak romantikus kapcsolat nincs. És nem is a koruk miatt, hanem mert inkább lenézik egymást, mintsem barátkoznának egymással, hiszen Vicki eleinte "kőkorszakinak" tűnik a városból jött, modern Chris szemében, hisz nincs számítógépe, a kutyái és a szánhajtás a legfontosabb a számára, Chris pedig egy "nélkülem elpusztulna a vadonban zöldfülü" a lány szemében. Sok vicces, de néha életveszélyes szituáció után lassan kovácsolódnak össze igazi társakká. Én azért nagyon kíváncsi lennék ennek a történetnek a folytatására is, hiszen sok kérdés nyitott maradt, például nagyon szeretném látni, ahogy Vicki egy nagy versenyen vesz rész, vagy hogyan alakul a további életük vagy Chrisről picit többet szeretnék megtudni, mert nekem ő eléggé "szürke folt" maradt.

Ami külön érdekesség volt, hogy a könyvet egy barátnőmet meglátogatva olvastam, és ameddig a -13 fokos hidegben vártam a buszra (majdnem 10 percig), tökéletesen át tudtam érezni, hogy Vicki és Chris mennyire fázhattak a vadonban:).

Összességében egy gyönyörű, fiúk és lányok számára egyaránt érdekes és izgalmas történetet olvashattam, amit főleg kutya és észak rajongóknak ajánlok és nagyon remélem, hogy valamelyik magyar kiadó is hamarosan kézbe veszi a történetet és magyarul is elérhetővé teszi itthon az olvasók számára.

Borító: Egyszerűen imádom. Figyelemfelkeltő és gyönyörű.

Kedvenc karakter: Victoria, Chris, Bean 

Szárnyalás: Vicki és a kutyái kapcsolata

Mélyrepülés: -

Érzelmi mérce: Fiatalok még nagyon a szereplők és a túlélés a tét. Itt nincs se ideje, se helye romantikának.

Értékelés:




Extra - egy interjú fordítás 
Kérdés: - Tehát, Terry, egy csodálatos kalandos történetet írtál, az ICE DOGS-t, aminek a középpontjában egy csapat kutya áll. Mesélj egy kicsit a szánhúzó kutyás tapasztalatodról.
Elsie

Terry: - Sok évig volt kutyafalkám. Bejártam velük egész Észak-Ontariót és rengeteg olyan kalandban volt velük részem, ami az ICE DOGS-ot ihlette. Egy darabig versenyeztünk is, de a kutyát végül tudatták velem, hogy ők jobb szeretnének egy kicsit lassabban futni. Imádták, amikor gyerekekkel kezdtünk el dolgozni; kutyaszánhajtást tanítottunk nekik egy szabadtéri iskolában. Amikor a kutyáim még kölykök voltak, óvodákba látogattunk el, hogy hozzászokjanak a gyerekek magas hangjához. A kutyáim így hozzászoktak a rengeteg figyelemhez és meghatározták a nap nagy részét a számomra. Reggel - kakáltatás, reggeli és sok-sok egyéni foglalkozás. Aztán futtatás, ami még több foglalkozás kísért, fagyasztott csirke rágcsáláshoz és néha egy kis új szalma a kutyaházaikba. Az egyik kis szuka, Elsie annyira szerette a friss szalmát, hogy 20 perces örömünnepet ült a kutyaházában - morogva görgette és dobálta a szalmát a levegőbe. A kutyákkal együtt tölteni az időt a legjobb dolog - nem tudod megállni, hogy ne mosolyodj el az izgalmukon és a színtiszta örömükön, amiket ilyen kis dolgok tudnak okozni az életükben.

Kérdés: - Az ICE DOGS-ban az extrém hideg határozottan fontos szerepet játszik. Mesélj nekünk egy "hideg élményedről", amivel szembesültél, miközben Ontario-ban hajtottál szánt.

Terry: -   Emlékezetem szerint az egyik fagyos éjszakán (legalább - 20 fok volt) a szabadban sátraztam - a téli hálózsákomban aludtam, a hó tetejére elhelyezett ponyván, rögtön a vezérkutya mellett. A farkasok körülöttünk üvöltöttek és mivel a kutyáim eléggé idegesek lettek emiatt, kinn maradtam velük. Reggelre hozzáfagytam a ponyvához, miután a vezérkutya megjelölve lepisilte a hálózsákomat.

Kérdés: - Talán az üvöltő farkasoknak kellett volna valamit tenni a pisivel. Ha már farkasokról és egyéb állatokról beszélünk. Szánhúzás közben futottál bele bármilyen olyan állatba, ami egy kis kavarodást okozott?

Terry: - Egy nap a falka meglátott egy nagy fekete farkast, amely a nyomvonalon futott és elkezdték kergetni. De a farkas nem izgatta magát nagyon emiatt. Hirtelen megállt és visszanézett ránk, megvetéssel vagy unalommal a szemében. Az arckifejezése világos volt a kutyák számára. Azonnal abbahagyták a futást, olyan hirtelen álltak meg, hogy egymás hegyére-hátára feltorlódtak. Ezután a farkas beügetett a fák közé. Ez az élmény ihlette a könyv egyik jelenetét.

Kérdés: - Wow! Azt hiszem, egy ilyen helyzet nagyon sokféleképpen végződhet! Egy utolsó kérdés. Terry, tudom, hogy sok minden szabadtéri dolog érdekel. Profi kajakos és nagy távolságokat megtevő túrázó vagy, ugyanúgy, ahogy kutyaszánhajtó is. Hogyan váltál ilyen emberré, akit ennyire érdekelnek a vad helyeken lévő sportok?

Terry: Egy tó mellett nőttem fel és rengeteg időmet töltöttem kenuzással és békavadászattal. De a tinédzserkorom végén egy vadvédelmi területen kezdtem dolgozni és itt jöttem rá, hogy mennyire szeretek a szabadban lenni. Ez befolyással volt az egész életemre. Most Vadvédelmi Tisztviselőként dolgozom, ami ismét egy szabadtéri munka. Szabadidőmben táborozom és szabadtéren játszom. Szabadban lenni az én templomom - ez feltölti a lelkemet. Annyi mindent tanulhatnánk, ha vennénk a fáradságot és belépnénk a fák közé iPod-ok, mobiltelefonok és egyéb zavaró tényezők nélkül és odafigyelnénk a természetre.
Az extrában szereplő fotók az írónő weboldaláról származnak.

Terryről, a kutyáiról, a könyveiről és a munkájáról meg többet megtudhattok, ha ellátogattok a weboldalára:

Rendszeres olvasók