2018. december 16., vasárnap

Ashley Carrigan: Suttogó-völgy - interjú a szerzővel


A Könyvmolyképző Kiadó újabb Ashley Carrigan tollából származó történettel kényezteti olvasóit. A már ismert kortárs regények után, most egy nagyon romantikus, századfordulón játszódó történetet oszt meg olvasóival a szerző.
Mi már jártunk a Suttogó-völgyben, gyertek ti is! Minket követve megtudjátok mi mit gondolunk erről az utazásról, játszhattok nyereményjátékunkon és extra állomásainkon többet is megtudhattok a történet megszületéséről és a szerzőről.

Könyvmolyképző, 2018
328 oldal
Besorolás: történelmi romantikus


Elegáns ​szerelem.
Glastonbury társasági életét felkavarja a Suttogó-völgy udvarház új lakója, Lady Catherine Ashby. A fiatal özvegy tartózkodó viselkedése ellenére akaratlanul kínos helyzetekbe bonyolódik, melyekből nem is olyan egyszerű sértetlen becsülettel kimenekülni. Mindezért nem mást lehet hibáztatni, mint a környék megrögzött, jóvágású kalandorát.
A sorozatosan félreérthető körülmények feltüzelik a pletykaéhes társaság kíváncsiságát és váratlan kihívások elé állítják Catherine-t.
Rosszakarók, kacér hajadonok, erős akaratú anyák, hősszerelmes ifjak kereszttüzében áll a csinos grófné.
Mit kezdjen a vonzó férfival, aki alaposan feldúl mindent, de leginkább főhősünk nyugalmát?
Régi korok értékei szabják meg a szereplők életének mindennapjait. Az elegáns úri viselkedés páncélja alatt azonban érző szívek,erős szenvedélyek, parázs gyűlöletek és körmönfont mesterkedések bújnak meg. A történet igazi főszereplője a szerelem, ami óvatosan becserkészi a gyanútlan áldozatait.
Mondd ki a néma vágyakat!

KÖNYVBEMUTATÓN jártam szombaton, méghozzá Ashley Carrigan: Suttogó-völgy regényének megjelenésén, az Alexandra Pódiumon. Úgy alakult, hogy én kérdezhettem  Ashley-t a regény megjelenésével kapcsolatosan, de kitértünk a korábbi könyveire, illetve a jövőbeli terveire is. Azok számára, akik nem tudtak eljönni, illetve a könyv blogturnéjának extra állomásaként, olvassatok bele a beszélgetésbe. 


Kelly: Honnan jött az ötlet, hogy történelmi romantikus könyvet írj?
Ashley: 2011-ben írtam ezt a könyvet, teljesen más műfajú, mint a többi misztikus akcióregényem, ezért először vonakodtam, de aztán egyre több jelenet rajzolódott ki a fejemben, a karakterek összeálltak, a történetnek lett eleje, vége. Teljesen más egy történelmi romantikus regény nyelvezete, kicsit tartottam tőle, hogy nehéz lesz. Fiatal lány koromban rengeteg ilyen könyvet olvastam, nagyon szerettem őket, főleg a hangulatukat, az ártatlanságukat, ami a mai könyvekben már abszolút nincs meg. Ezért féltem, hogy a stílusomhoz szokott olvasók hogyan fogadják a regényt, de megírtam, majd eltettem a szekrényem mélyére. Most, 7 év után gondoltam egyet és megmutattam a Könyvmolyképző Kiadónak, akik azt mondták, hogy oké, és itt jöjjön egy műhelytitok, ez a regény indult az első Aranymosáson is, ahol az első fejezet került ki, ahol nem lett sikeres. Vissza is tértem az akciódús mai történetekhez, amiben igazán otthon érzem magam.

Kelly: Mennyiben volt más ezt a regényt megírni, mennyiben más a technikája?
Ashley: Nagyon, de nagyon más volt. Mintha burokban léteztem volna abban az időszakban, amíg ezt írtam. Ebben a műfajban, ebben a történetben gyakorlatilag semmit sem használhattam a korábbi eszköztáramból. Nincsenek látványos csihi-puhi jelenetek, nincsenek poénos vagy szlenges szócsaták. Nincs szaftos, szenvedélyes és plasztikusan ábrázolt szex jelenet, minden nagyon visszafogott. Különösen a korhű fogalmazást kell megemlítenem. Azért azt be kell látni, hogy ha valaki ilyen döntést hoz és ilyen témájú könyvet szeretne írni, akkor illik megfelelni a műfaj sajátosságainak. Akkoriban ráállt az agyam és sikerült átváltanom a régies szöveghasználatra. Nem esett nehezemre.

Kelly: A borítón szerepel egy mondat, miszerint: "A történetet akár Jane Austen is írhatta volna..." 
Ashley: Ezt a mondatot a kiadó előlegezte meg, örömteli, de nagyon zavarba ejtő is, persze nagyon szeretem Jane Austent, rengeteget olvastam tőle, meg pl. a Brontë nővérektől, de nyilván nem lehet őket leutánozni, ezt nem is akartam, inkább a korabeli hangulatot szerettem volna visszaadni, remélem sikerült is.

Kelly: Szükség volt kutatómunkára a regénnyel kapcsolatban?
Ashley: Újabb műhelytitok: az eredeti kézirat 1840-ben játszódott, a fiatal Viktória királynő uralkodása kezdetén. A kiadó javasolta, hogy hozzuk korban későbbre, mert a karakterek cselekedetei túl modernek ahhoz a korhoz. Így választottam 1906-ot. Hogy miért pont ezt? Erre egy ízig-vérig nőies válasszal tudok szolgálni. Csak. Mert még nem volt háború és egy békés korszakot akartam a történetnek. Ezért természetesen ennek az időszaknak az aktuális apróságai itt-ott bekerültek a könyvbe. A könyv szerkesztője, Póczek Csilla segített a szaktudásával és megfékezett, ahol elszaladt velem a paripa és túlságosan modern/mai volt a szereplőim viselkedése. Óriási nagy változtatások nem voltak a történetben. Többnyire inkább hozzá kellett még írni. Olyan volt, mintha egy szaladgáló kislányt elkaptunk volna, megfésültük, masnit kötöttünk a hajába, elrendeztük a szoknyácskáját és leültettük egy bársonyszékre. Külön köszönöm Csillának a türelmét és a kellemes közös munkát. Nagyon egyre járt az agyunk így jól haladtunk. Én magam nehezen viseltem volna annak a kornak a kötöttségeit, sőt, valószínűleg be sem tartottam volna. 

Kelly: Hogyan tudtál ezeknek a karaktereknek a személyiségébe belemerülni?
Ashley: A korábbi szereplőim nem ilyen visszafogottak, erre rá kellett állnom. De ez nem ment nehezen, hamar átvettem ennek a kornak a szemléletét, ebben a korban már némileg lazultak a társadalmi szabályok és a technika is fejlődött, a hölgyek szava is erősödött. A kor nőideáljához képest Lady Ashby még így is elég merész, önálló, de megteheti, mert anyagilag független. Eddig szabadon garázdálkodhattam a szereplőimmel és a tetteikkel. Itt más volt a helyzet és ettől volt érdekes kihívás. Catherine, a fiatal özvegy eleinte egészen kemény karakter, igyekszik tartani magát, legfőképpen a saját szabályaihoz, de ahogy halad a történet és mind mélyebbre sodródik a különféle szituációkba, úgy lágyul meg fokozatosan. Francis pedig úgy elragadó, ahogy van. Egy játékot játszik a nővel, könnyedén átlépi a társasági kötöttségeket, mert megteheti. Aztán lassan rájön, hogy a helyzet már komolyra fordult és ennek éppen ő az okozója. De a többi szereplő is hozza a szükséges társulat fő jellemvonásait, a jó lelkű fiatal lány, a kotnyeles szomszédasszony, a szemtelen törtető nő, vagy a lánglelkű, lázadó fiatal férfi személyében.

Kelly: Milyen eszközökkel ábrázoltad ezt a századeleji szerelmet?
Ashley: Visszafogottság jellemzi ezt is, az érzelmek és az erotika nem lehetett olyan szabad, mint a többi könyvemben, itt nincsenek grafikus erotikus jelenetek, a feszültség viszont ugyanúgy megvan, lehet ezt úgy is ábrázolni, hogy nyíltan nem nevezzük meg a dolgokat, a szereplők közötti érzelmeket így is remekül meg lehet mutatni, szerintem sikerült is. A másik dolog, hogy ebben a korban a hölgyek elég kiszolgáltatott helyzetben voltak, nem volt saját keresetük, a férjüktől, vagy egy férfi rokonuktól függtek, csak reménykedhettek abban, hogy aki a férjük lesz, hajlamos lesz a romantikára, egy idealizált képük volt a férfiakról, ami vagy bejött vagy nem. A férfiakat sem irigylem, nem volt könnyű dolog megfelelni nekik sem. Kicsit tehát nehezebb a szerelem ábrázolása. Ez a kornak megfelelően visszafogott csipkefinom klasszikus romantikus könyv.

Kelly: Hogy viszonyulsz a szerelmi háromszög témájához?
Ashley: Ez sosem döntés kérdése, hogy most ezt fogom írni, hanem a sztori ahogy hozza, ugyanúgy bánok vele, mint más írói eszközzel, nem vonakodok tőle.

Kelly: Mennyire jönnek az életből a karaktereid?
Ashley: Vannak, de halálbiztos, hogy nem fognak magukra ismerni, inkább az történik, hogy a másik ismerős jegyzi meg, hogy te, az a karakter olyan, mint... nem? DE. Simán beleépítek bárkit, sőt, akire valamiért berágok, azt ki is nyírom a könyvben! Tehát erre lehet készülni.. 

Kelly: Beszéljünk a regény férfikaraktereiről is.
Ashley: Abban a korban is voltak nőcsábász férfiak, vagány, független pasik, a kalandorok. Ha megvolt a kellő anyagi hátterük, meglehetősen szabad életük lehetett. Francis pont ilyen, és természetesen szemet vet a csinos özvegyre. A másik pasink egy fiatal lánglelkű fickó, aki beleszeret a grófnőbe. 

Kelly: Valós helyszín a Suttogó-völgy?
Ashley: Mindig is csodáltam az angol  vidéki környezetet, Glastonbury pontosan megfelelt ennek, a Suttogó-völgy viszont a saját ötletem a hozzá tartozó mitológiával együtt, megvan a jelentése, ami természetesen szerepel a könyvben. Újabb műhelytitok: a könyv közepe táján szereplő viharjelenet a kőhíd alatt volt az első ötlet, e köré épült fel az egész sztori.

Kelly: Néhány írással kapcsolatos kérdés, Mikor van időd egyáltalán írni? Főállásod van, ehhez képest nagyon termékeny író vagy.
Ashley: Amikor a többiek alszanak! Hétvégén, hajnalig. Ha például délután is lenne időm, akkor nem megy, mert kell a teljes nyugalom, ráálltam már az éjjeli írásra, amikor a világ elcsendesedik.

Kelly: Mi az ideális körülmény az íráshoz?
Ashley: Mindenképpen nyugalom, otthon a barlangomban, fülemen zene, akkor is, ha már a begépelés folyik, így tudok a legjobban koncentrálni. A hétköznapi dolgokat kizárom, de ha hét közben ér valami negatív töltés, azt kiírom magamból és megnyugszom az írás közben, érzem, hogy jót tesz nekem a folyamat, ez a környezetemnek is jó, mert nem rajtuk élem ki magam.

Kelly: Hogyan tudsz feltöltődni a regények között?
Ashley: Ezek nagyon rövid időszakok, max. egy-két hét, és leginkább alszom, filmeket nézek, családdal vagyok. Mivel általában előre dolgozom, ilyenkor már a következő könyvhöz végzem a kutatómunkát, így konkrétan szünet nagyon kevés van.

Kelly: Azt tudom rólad, hogy kézzel írsz..
Ashley: Igen, ceruzával, A4-es lapokra, utána begépelem doksiba. Anno próbálkoztam írógéppel, később számítógéppel, laptoppal, de visszatértem a kézíráshoz, aminek az eredménye a rendszeres ínhüvelygyulladás, valamint én tartom el a papírgyárat, a Rotring gyárat és a radírgyárat, bár a radírokat előszeretettel csórja el a macskám is.

Kelly: Elárulod, hogy most min dolgozol? Mi a következő sztori?
Ashley: Annyi romantikust írtam, hogy egy időre elég, most gyakorlatilag készen van két urban-fantasy regényem, ezzel fogok bepróbálkozni a kiadónál, ami megint műfajváltás, de csak kiadói szemszögből, mert valójában ez vagyok én, a romantikát félreteszem.
Mindkettő regény urban fantasy és eléggé sötétek, akár azt is mondhatom, hogy nyomasztóak, de pörgősek is. Természetesen az akciók és a borzongatás mellett akad bennük hangsúlyos romantikus szál is. Már nagyon hiányzott, hogy visszatérjek ebbe a közegbe és alaposan kiélhessem magam a sötét világomban. 
Aztán talán belekezdek egy titkos projektbe is, aminek nagyon sokan fognak örülni, de ez még csak terv.

Kelly: Mi változott azóta, hogy először nyilvánosságra hoztad az első blogos regényed?
Ashley: Minden... Kedve azzal, hogy eltűnt a naivságom, ami a blogos időt jellemezte, 22 készre írt regényemből 17 megjelent, ebből három a Könyvmolyképzőnél, ami végül is a legnagyobb változás 2010 óta.
Már nem hobbi az írás, hanem komoly munka. Nagyon célratörő lettem. Sok öröm ért.Nagyon jó és rossz élményeim is vannak, de ettől kerek a világ. A legjobb, hogy teljesen idegenek is írnak, nem ismerősök, nem bloggerek, hanem a nagybetűs Olvasók, akik megveszik és elolvassák a regényeimet, veszik a fáradtságot, és megírják a véleményüket. Innen is nagyon köszönöm nekik. Jól esik az ilyen megkeresés. Végre boltokban vannak a könyveim. És ha 20 év után nem szórakoztatna, nem nyújtana annyi örömöt, biztosan már nem csinálnám. Ínhüvelygyulladások, négy óra alvások, bosszankodások, kéretlen okoskodók és az úgymond siker hozta irigyek ide vagy oda. De még mindig jó és szeretem csinálni. Olyan ez, mint egy jó varázslat, ugyan nem látványos, mégis lenyűgöző, ha jól sikerül. Nincs szünet, ihlet viszont van. Momentán három könyv biztosan tervben van, de ez a szám egyik napról a másikra emelkedhet.

Kelly: Beszéljünk pár szót a borítóról, nekem annyira tetszik, hogy valamilyen szinten egységes a három regényed, a női főszereplők vannak kihangsúlyozva, az arc és a szem különösen.
Ashley: Ez majdnem véletlen. A borítóra jogtiszta stock fotót kell keresni, ami nagyon időigényes, több órát vett igénybe rátalálni, ráadásul a hölgy a borítón eredetileg barna szemű és bőrű volt, photoshop és a nyomdai előkészítés során változtak a színei Lady Ashby karakterének megfelelően. 

Kelly: Szerintem óriási sikernek könyvelheted el, hogy rövid időn belül már a harmadik könyved jelenik meg. Hogyan dolgozod ezt fel?
Ashley: Tavaly 2 regényem jelent meg, és én azt hittem ilyen feszült évem nem lesz több, de az idei még erősebb lett. Négy könyvön dolgoztam, rájöttem inspirál a kihívás, és remélem tovább folytatódik ez a hajtás. Nekem ez egy műfajváltás volt, ami nem mindig zökkenőmentes, csakhogy én nem úgy váltottam műfajt, hogy a romantikusból lett történelmi romantikus, hanem eredetileg misztikus, akciós fantasyket írok, és tulajdonképpen most térek vissza az eredeti stílusomhoz. A nagyközönség még nem ismeri ezt az oldalamat, úgyhogy ez meglepetés lesz, ha egyáltalán átmegy a kiadó rostáján.
Jelenleg további három történet van a fejemben, az egyikhez már jegyzetelek is, szóval bármi lesz a kiadással kapcsolatban, az írást nem tudom abbahagyni.

A bemutató további részében a közönség tehetett fel kérdéseket, amikből kiemelném a következőket:
- Gondoltál arra, hogy magyar helyszínt válassz a könyveidnek?
Ashley: Az induláskor a misztikus regényeim témája és cselekményei sehogyan sem illettek kis hazánkba, nem passzoltak volna a magyar közegbe. Sokkal nagyobb mozgástér kell a történeteimnek. Sosem vonzott, hogy magyar nevekkel, hétköznapi környezetbe helyezzem a történeteimet. Nem vágytam ilyesmire még a romantikus regényeimnél sem.
- Gondoltál rá, hogy más írói néven írd a más műfajú könyveidet?
Ashley: Éppen mostanában fontolgattam, hogy a misztikus, paranormális regényeket esetleg új, más néven kellene megjelentetni, tiszta lappal indulni. De elvetettem ezt, mivel nekem nagyon sok évnyi kemény munkám van abban, hogy az Ashley Carrigan név valamelyest ismert lett és várják az olvasók a könyveimet. Nulláról új névvel nem látok túl sok esélyt betörni a piacra, noha nagyon birizgálja a fantáziámat.
- Mennyire dekázod ki az arányt a történelmi tények és maga a sztori között, hogy találod meg az egyensúlyt?
Ashley: A Suttogó-völgyben mivel át kellett írni a kort, kicsit jobban odafigyeltem, de amúgy érzésre. Mivel nagyon régóta és sokat írok, ráhagyatkozom a megérzéseimre.
- Hogyan dolgozol egyszerre 3-4 könyvön?
Ashley: Nem egyszerre, hanem sorjában! Erre még én sem vagyok képes. 

A beszélgetés után dedikálásra került sor, íme a saját példányom jobbra!
Nem tudom kifejezni megfelelően, mennyire örültem végül, hogy elvállaltam a kérdező státuszát. Kicsit rekedten, kicsit döcögve, de sikerült összehozni életem első Alexandra Pódiumos beszélgetését, ráadásul egyik kedvenc magyar szerzőmmel. Óriási megtiszteltetés volt ebben részt venni, és a dedikálás után még sor kerülhetett egy privát  beszélgetésre is, elvégre közel 10 éve ismerjük egymást. Nagyon sok sikert kívánok Ashley Carrigannek a továbbiakban is, szeretnék még sok könyvbemutatóján részt venni. Szerintem eszméletlen sikere lesz ennek az Arany pöttyös regénynek, minden sorát imádtam!


Borító: Gyönyörűséges! Gratulálok Rácz-Stefán Tibornak tökéletes lett!

Kedvenc karakter: Jóformán mindenki

Szárnyalás: Tulajdonképpen én végig szárnyalásnak éreztem, minden fordulatot, intrikát, szerelmes vágyódást imádtam a regényben.

Mélyrepülés:-

Érzelmi mérce: Szeretem, hogy ebben a korban mennyivel többet jelentenek a pillantások, a véletlen érintések. Az érzékiség a kornak megfelelően visszafogott.


Nyereményjáték:
A történet főszereplője kap egy második esélyt is a boldogságra, a szerelemre. A turné minden állomásán egy-egy olyan hősnő nevét találjátok a szövegben elrejtve, aki szintén megkapta ezt a lehetőséget. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok annak a könyvnek a címét és szerzőjének nevét, melynek főszereplője az adott hősnő.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A blogturné további állomásai:
December 10 – Sorok között
December 12 – Kelly & Lupi olvas
December 14 – Lizzyke olvasó kuckója
December 16 – Kelly & Lupi olvas

2018. december 15., szombat

Rácz-Stefán Tibor: Mikrofonpróba (Szállj a dallal! #1)



Rácz-Stefán Tibor Mikrofonpróba című regényének megérkezett a második része, a Kapcsolatpróba. A korábban szívünkbe zárt karakterek visszatérnek, és a tehetségkutató verseny is tovább folytatódik. A regényről ezúttal 3 bloggerünk mondja el a véleményét, és természetesen a turné végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.

Könyvmolyképző, 2018
368 oldal
Besorolás: YA, romantikus, realista


Hanna, ​a magányos könyvmoly tragédiaként éli meg, amikor a tanár bátyjával egy vidéki kollégiumba költöznek. Ám ott két fiú is megdobogtatja a szívét.
Lehet-e választani álmaid pasija és életed legnagyobb meglepetése között?
Mátét a zene éltette, de egy szörnyű eset miatt vége mindennek. A fiú keserűségében másokat sebez, de amikor megismeri Hannát, a szócsatáik közben elfeledett érzések ragadják magukkal.
Bunkó srácból is lehet álompasi?
Dávid és Áron túléltek egy iskolai lövöldözést, és már két éve együtt vannak. A problémáik viszont egyre égetőbben törnek a felszínre, miközben elkeseredetten próbálják a kapcsolatukat egyben tartani.
Az első szerelem tényleg az utolsó marad?
A kínai származású Xiara egyetlen menedéke a tánc, ahol mindig békére lel a szülei vagy éppen a társai meggondolatlan szavai elől.
De vajon képes lesz valaha elfogadni önmagát?
Az öt barát összefogva, egymást támogatva küzd a démonaival, és összefognak, amikor szeretett kollégiumukat a bezárás fenyegeti.
Van egy pont, amikor a zene lehet az egyetlen megoldás…


Őszinte leszek ismét, nehezen vettem rá magam, hogy elolvassam Tibi könyvét. Többek között azért is, mert jó ideje ismerjük egymást, a Blogturné Klubban is "társak" vagyunk, így kicsit bennem volt a félsz, hogy mi lesz akkor, ha nem tetszik a könyv? Hogy fogom úgy értékelni, hogy ne bántsam meg? Aztán a második rész turnéjánál már kicsit bátrabb voltam, ráadásul a második rész fülszövege kellően meghozta az első részhez a kedvemet, így belevágtam és jelentkeztem a turnéra azzal, hogy az első részt olvasom el és értékelem. És milyen jól tettem!

A történet 5 balassagyarmati koleszes fiatal életéről mesél. Ez a mondat így nagyon leegyszerűsítve hordozza magában a történetet, ezzel nem is valószínű, hogy bárkinek felkelteném a figyelmét erre a regényre, így belekezdek újra:).

Hanna könyvmoly és blogger - ugye milyen jól hangzik, nekünk molyoknak?:) Azért persze nem ilyen vidám minden, hiszen a szüleit elveszítette és a bátyjával élnek együtt, de attól függően, hogy hol talál munkát a testvére, úgy kell költözniük. Útjuk így Balassagyarmatra vezet, ahol Hanna teljes mértékben elveszettnek érzi magát, hiszen a barátait, a régi életét mind maga mögött kellett hagynia. Szerencsére egy nagyon jó kis szobatársat kap a helyi kollégiumban, Xiarát, a kínai származású, de magyar lányt, aki megismerteti a barátaival és egy nagyon jó kis csapat áll össze. Persze az élet nem egyszerű, miért is lenne az, hiszen a vidám kis társaság mosolya mögött megannyi tragédia lapul. Dávid és Áron nemcsak egy iskolai lövöldözés poszt-traumájával kell, hogy megküzdjön, de a társaik közül sokan nem tudják elviselni, hogy egymást szeretik. Máté, a vagány, sokszor "szemétnek" tűnő fenegyerek, zenei karrierjét tette tönkre egy hozzá nagyon közel álló személy, Xiara, bár mindig mosolyog és vidám, de a lelkét emészti a családi háttere és az, hogy hiába született és nőtt fel Magyarországon, attól még mindenkinek ő a "kici kínai, vegyél occón". És persze ott van  Hanna is...
Amit nagyon szerettem, hogy bár megannyi sors és tragédia, de mégis tudták élvezni az élet  szépségeit. Közös programok, bulik, mozik, amik percekre, de el tudták velük feledtetni a sok megpróbáltatást. Tibi pedig nagyon ügyesen lavírozott a rengeteg érzelem között, pontosan tudta adagolni úgy a szomorú részeket és a vidámakat is, hogy ne essünk bele az egyik csapdájába se. Ne legyen a regény annyira mélabús, mint a mostanában olvasott legtöbb New Adult regény (tudom, hogy ez nem az, csak példának hoztam fel), de ne is legyen egy vicces történet. Eleinte furcsa volt nekem, hogy ennyi "sérült" ember kerül össze, de az élet már csak ilyen. 
Amit sokan hibának hoztak fel, a rengeteg popkultúrális utalás nekem csak még közelibbé tette az egészt történetet és a kis csipet-csapatot is, hiszen az előadókat ismerem, a regények közül is sok a kedvencem, ugyanaz a véleményem a bestseller regények megfilmesítéséről, mint Hannának. Az pedig világosan látszik, hogy Tibi ebben a világban nagyon otthonosan mozog és hogy mekkora Caramel rajongó:)
Persze a regény nem csak az öt barát életéről és napi problémáiról szól, hanem arról is, hogy képesek-e összefogni egy nagy közös cél érdekében? Hiszen az életük fő helyszínét, a biztonságuk kis szigetét, a kollégiumot bezárás fenyegeti. Hanna pedig kitalál valamit, amihez viszont mindenkire szüksége van...
A szereplők közül két személyt tudnék kiemelni, az egyikük Xiara. Tudom, hogy nem ő a főhősnő, de az ő története és személyisége annyira színes, hogy szívesen olvasnék akár egy külön könyvet is róla. A másikuk pedig Rajmund, a kiismerhetetlen cigány származású kollégista srác. Tibi eleinte őt annyira rossz színben tüntette fel, hogy amikor volt az a bizonyos bulis jelenet, én abszolút rosszra gondoltam, hogy mit fog tenni Hannával. Ehhez képest akkorát csalódtam benne pozitívan! Kíváncsi lennék az ő sorsára is, hiszen két annyira különböző személyiség lakozik benne, hogy csak na!

Szerelmi szál pedig van a történetben természetesen, hiszen fiatalok, lányok-fiúk vegyesen, mikor is legyen az ember szerelmes, ha nem most? Az egyszem alap szerelmes párunktól eltekintve - persze náluk is vannak problémák rendesen, minden alakul és minden változik. Én speciel nagyon kíváncsi vagyok, hogy Hanna melyik fiút fogja választani - hiszen a szerelmi háromszög, még ha csak haloványan is, de jelen van:), nekem már megvan a választottam, de (sajnos) nem én döntök :). Persze Hanna szerelmi háromszögén kívül is vannak érdekes és különleges párkapcsolatok, ahol nem győzöm kivárni, hogy kiderüljön, mi lesz a végkifejlet.

A vége pedig bár nem kifejezetten körömlerágós függővég, de úgy lett megírva, hogy azonnal akard olvasni a következő részt is, amit én is meg fogok tenni, ha a turnéidőszaknak vége van!

Összességében nagyon örülök, hogy végül bevállaltam és elolvastam ezt a regényt, amit nyugodt szívvel merek ajánlani fiúknak és lányoknak is - főleg a fiatalabb korosztálynak, mert hozzájuk fog közel állni az egész történet és ők tudnak leginkább együttérezni a kis koleszos csapattal. De természetesen nem csak ők olvashatják, mert szerintem mindenki megtalálja benne azt, ami ismerős lesz neki - akár a régmúlt kollégiumi életéből, akár a fiatalságából, akár pedig a kedvenc könyveiből.
Szóval olvassátok el!

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!

Borító: tetszik, ötletes, illik a történethez

Kedvenc karakter: Xiara, Hanna, Máté, Rajmund

Szárnyalás: a történet maga

Mélyrepülés: a családi hátterek :(

Érzelmi mérce: szépen lassan kibontakozó szerelmi szál (amit imádtam:), bűntudat, fájdalom, gyász, nagyon szerettem a rengeteg érzelmet a történetben

Értékelés:  



Nyereményjáték:

A Kapcsolatpróba fiatalok életéről szól, ezért most az lesz a feladatotok, hogy a blogokon talált képek alapján kitaláljátok szintén fiatalokról szóló sorozatok címét. Ezt a címet kell majd beírni a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.

Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz, a nyertesnek pedig 72 óra áll rendelkezésükre, hogy válaszoljon a kiküldött értesítőre, különben automatikusan újat sorsolunk.




A blogturné további állomásai:
December 15 - Kelly & Lupi olvas
December 16 - Könyvvilág

2018. december 14., péntek

Elle Kennedy, Sarina Bowen: Ez a srác (HIM #1)

Végre érkezik magyarul a Könyvmolyképző Kiadónál Elle Kennedy és Sarina Bowen közös LMBT regénye, a HIM: Ez a srác! Az érzékien romantikus és imádnivaló regényről a Blogturné Klub tagjai mesélnek lelkesen, sőt, extra állomásokat is találsz. A turné végén 3 példányt kisorsolunk a szerencsések között!

Könyvmolyképző Kiadó 2018. december 04.
352 oldal
Fordította: Barthó Eszter
Goodreads: 4,33
Besorolás: LMBT, romantikus

Ők ketten nem egy ligában játszanak. Vagy mégis?
Jamie Canning sosem jött rá, miért veszítette el a legjobb barátját. Négy évvel ezelőtt a tetovált, nagyszájú, szabályszegő szobatársa minden magyarázat nélkül kizárta őt az életéből. Oké, tizennyolc éves korukban a nyári hokitábor utolsó éjszakáján
tényleg furán alakultak köztük a dolgok. De csak egy kis részeg hülyülés volt. Senki sem halt meg. Ryan Wesley már erősen megbánta, hogy annak idején belerángatta nagyon is heteró barátját egy fogadásba, ami próbára tette a barátságukat. Most, hogy egyetemi csapataik egymás ellen játszanak a nemzeti bajnokságon, végre lesz alkalma bocsánatot kérni. De elég egy pillantást vetnie a srácra, akiért időtlen idők óta odavan, és a fájdalom erősebb, mint valaha.
Jamie régóta vár válaszokra, de ehelyett egy újabb kérdést kell megfejtenie: vajon egy együtt töltött éjszaka tönkretehet egy barátságot? És ha nem, mi a helyzet hat együtt töltött héttel? Amikor Wesley megjelenik a táborban, hogy egy újabb forró nyáron át együtt edzősködjenek, Jamie-nek sok mindenre rá kell jönnie régi barátjával kapcsolatban… és önmagával kapcsolatban is.

Egyetlen szó kifejezi, hogy mi szükséges feltétlenül, mielőtt kinyitod ezt a könyvet: NYITOTTSÁG.
Ez a történet két férfi szerelméről szól, ezért, ha bármi ellenérzésed van ezzel kapcsolatban, kattints inkább tovább. Ám ha nyitott vagy, és elfogadó, egy nagyszerű romantikus történettel leszel gazdagabb. Én azon az állásponton vagyok, hogy a szerelem az szerelem, teljesen független ez az érzés a nemiségtől. Sajnos hazánkban még mindig kényes téma ez, könyvkiadás terén meg főleg, ezért nagyon örültem, amikor a Könyvmolyképző Kiadó friss megjelenései között, rubin pöttyösként láttam meg a regényt.
A tengerentúlon óriási rajongótábora van az MM regényeknek, méghozzá különféle korú hölgyek alkotják az olvasók zömét. De miért olvasnak a nők - a tiniktől a nyanyákig - férfiak közötti viszonyról? Kíváncsiak... Tudni akarják, hogyan működnek az érzelmek, milyen köztük a vonzódás, hogyan jönnek össze és milyen köztük a szex. Igen, erre is fel kell készülnöd,  ennek a regénynek szerves része a meleg szex, konkrétan, grafikus megjelenítéssel, pont, mintha két srác mesélné egymásnak az élményeit. Váltott szemszögű a regény, Wes és Jamie fejezetei váltakoznak, és meg kell hagyni, ritkán találkozom olyan éles váltásokkal, mint itt, akár a jelenet (szex) közben is változik a szemszög, szóval itt nem jön be, hogy a fejezet végén majd le tudod tenni a könyvet.
Két hokis srácról van szó a regényben, akik évről évre minden nyáron találkoznak a jégkorongos edzőtáborban, és pár hét erejéig legjobb haverokként edzenek és szórakoznak, feltöltve magukat élményekkel, hogy aztán az év többi részében várják a következő nyarat. A főiskola előtti utolsó nyáron szokás szerint ment az ökörködés, és egy fogadás kapcsán az utolsó éjjel kicsit összegabalyodnak a srácok. Egy lecumizás volt a vesztes "büntetése". Nos, Wes évek óta tudja magáról, hogy meleg, de Jamie-nek nem mondta el, és az éjszaka után hatalmas lelkiismeret furdalása támad, nem akarja elveszíteni Jamie barátságát, nem akarja, hogy úgy tűnjön, bármit is ráerőltetett, ezért szó nélkül eltűnik.  Négy év után, a főiskolák közötti bajnokság finishében Bostonban találkoznak újra, és tisztázzák ugyan a helyzetet, talán megmenthető a barátságuk, de ez csak nyáron igazolódik be, amikor is a régi hokistáborba immár edzőként térnek vissza. Persze közös szobán kell osztozniuk, és ezen a ponton már kitalálhatod, merre halad a történetünk.

A szerzők közül Sarina Bowent nem ismertem, de Elle Kennedy neve garancia volt számomra, hogy nem fogok csalódni, és így is lett. Gondolom úgy működik a közös írás, hogy a két főszereplőt megosztják maguk között, de nagyon egy hullámhosszon dolgoztak, mert nem találtam hibát a gyors váltások során sem. Rendkívül jól szórakoztam a két srác viselt dolgain, megtalálták a hangot a szívemhez, belevaló sportoló mindkettő, akik nem vetik meg az élet örömeit sem. Annyira összeillik ez a két srác, hatalmas barátság alakul közöttük az évek folyamán, ami Wes részéről minden nyáron szerelemmé alakul, amit magába fojt. Sok visszaemlékezős jelenet mutatja be őket kamaszként, külön örültem, amikor már edzőként, a mai gyerekek zűrjei kapcsán alig bírták ki röhögés nélkül, hogy már felnőttként kell megdorgálniuk őket, holott ugyanazokon a hibákon estek át pár évvel ezelőtt. Olyan sok felnőtt van, aki nem emlékszik a saját hülyeségeire, és csodákat vár a következő generációtól.
Szerintem ennek a szerelemnek a története akár mintapélda is lehetne. Olyan gyönyörűen haladnak lépésről lépésre, az érzelmeik kimutatásában és kimondásában éppúgy, mint a szex lépéseiben. Nyilvánvalóan vannak egyszerűbb fokok, és vannak a legnagyobb bizalomra épülő cselekedetek, amin szépen végighaladnak, megfelelően izgalomban tartva az olvasót. Ez a két srác jó felépítésű, izmos testtel rendelkező pasi, akiknek nem sok kell a szex beindításához, persze, hogy szívesen olvassák a nők (is) ezeket a forró jeleneteket. Az biztos, hogy sistergett közöttük a kémia. A hétköznapi életükben éppúgy egymásra hangolódtak, mint az intim együttlétekben, elcsépelt a szó, de tényleg egymásnak teremtette őket a két szerző. Wes évek óta biztos benne, hogy meleg, ez nála nem kérdés, de Jamie-nek már nehezebb feldolgoznia az érzéseit, de végül ő is rátalál az identitására. Bírtam benne, hogy a végére akart járni, próbát tett magán és meghozta a döntéseit.
A két srác családja ég és föld, nem is különbözhetnének jobban. A szerzők ezen keresztül is megmutatták a normális és a homofób hozzáállás közötti különbséget, ami más kapcsán is előtérbe kerül a regényben, szóval nem csak a kellemes oldala mutatkozik meg ennek a kapcsolatnak. Wes apja egy tuskó, pénzeszsák, az anyja meg kirakatnő, csak bólogat a férjének, nem viselik el a másságot, semmilyen szinten. Jamie családja viszont óriási, öt testvére is van, és mind idősebb, szóval edzettebbek is a szülők és baromi toleránsak. Egyszerűen nem téma, hogy milyen nemű a partnere, az a fontos, hogy boldoggá teszi a fiukat.
Örültem, hogy a végkicsengés a melegség felvállalása mellett szólt, akkor is, ha ez némileg veszélyeztethette volna a profi sportolókarriert.
A kisebb-nagyobb bonyodalmak különösebben nem voltak hatással a cselekményre, valójában egymás elfogadása és felvállalása volt a fő mondanivaló, amihez szép keretet adott a sport. A szerzők gyönyörű ívet adtak ennek a kapcsolatnak, nem volt semmi erőltetett benne, semmi durvaság. Sok humoros pillanat mosolyogtatott meg, imádtam mindkét srác dumáját, plusz Jamie családja nevettetett meg több alkalommal is, fergeteges volt a facebookos családi csoport kommentelése a coming-out kapcsán.
Az MM regények világába az egyik legjobb belépő ez a regény, remélem szeretni és élvezni fogja minden olvasó. Önmagában is élvezhető a regény, de van folytatása, remélhetőleg minél hamarabb megjelenik a magyar kiadás is.

Borító: Hot.
 
Kedvenc karakter: Mindkét főszereplő.

Szárnyalás: Nem tudok választani, annyi jó jelenet van, de a legjobb ötlet az egymásnak küldözgetett mókás ajándékok voltak.

Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Grafikusan ábrázolt meleg szexjelenetek, nem is kevés.

Értékelés:



Nyereményjáték

Nagy örömünkre már több LMBT regény is megjelent itthon, így a játékunk során LMBT regények fülszövegeiből találtok részleteket. A feladatotok, hogy rájöjjetek mely könyvekről van szó, és írjátok be a regény címét a Rafflecopter doboz megfelelő sorába.
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

Az először Claire Morgan álnéven, 1952-ben kiadott szerelmi történet McCarthy Amerikájában még botrányosnak számított. Ám az azóta milliós példányszámot is meghaladó Carol-t mára a leszbikus szerelem kultuszműveként tartják számon. Highsmith soha többé nem írt olyan érzékien, olyan líraian, mint ebben a regényben, amelyet egy személyes találkozás ihletett.

a Rafflecopter giveaway

Állomáslista:

- 11.26. - Sorok Között Könyves Blog
- 11.28. - Hagyjatok! Olvasok! (extra állomás)
- 11.30. - Angelika blogja
- 12.02. - Deszy könyvajánlója
- 12.04. - Betonka szerint a világ
- 12.06. - CBooks
- 12.08. - Kristina olvas
- 12.10. - Sorok Között Könyves Blog (extra állomás)
- 12.12. - Hagyjatok! Olvasok!
- 12.14. - Kelly & Lupi olvas
- 12.16. - Sorok Között Könyves Blog (extra állomás)

2018. december 12., szerda

Ashley Carrigan: Suttogó-​völgy


A Könyvmolyképző Kiadó újabb Ashley Carrigan tollából származó történettel kényezteti olvasóit. A már ismert kortárs regények után, most egy nagyon romantikus, századfordulón játszódó történetet oszt meg olvasóival a szerző.
Mi már jártunk a Suttogó-völgyben, gyertek ti is! Minket követve megtudjátok mi mit gondolunk erről az utazásról, játszhattok nyereményjátékunkon és extra állomásainkon többet is megtudhattok a történet megszületéséről és a szerzőről.

Könyvmolyképző, 2018
328 oldal
Besorolás: történelmi romantikus


Elegáns ​szerelem.
Glastonbury társasági életét felkavarja a Suttogó-völgy udvarház új lakója, Lady Catherine Ashby. A fiatal özvegy tartózkodó viselkedése ellenére akaratlanul kínos helyzetekbe bonyolódik, melyekből nem is olyan egyszerű sértetlen becsülettel kimenekülni. Mindezért nem mást lehet hibáztatni, mint a környék megrögzött, jóvágású kalandorát.
A sorozatosan félreérthető körülmények feltüzelik a pletykaéhes társaság kíváncsiságát és váratlan kihívások elé állítják Catherine-t.
Rosszakarók, kacér hajadonok, erős akaratú anyák, hősszerelmes ifjak kereszttüzében áll a csinos grófné.
Mit kezdjen a vonzó férfival, aki alaposan feldúl mindent, de leginkább főhősünk nyugalmát?
Régi korok értékei szabják meg a szereplők életének mindennapjait. Az elegáns úri viselkedés páncélja alatt azonban érző szívek,erős szenvedélyek, parázs gyűlöletek és körmönfont mesterkedések bújnak meg. A történet igazi főszereplője a szerelem, ami óvatosan becserkészi a gyanútlan áldozatait.
Mondd ki a néma vágyakat!

Kelly nagyon régóta szereti Ashley Carrigan regényeit, így én is úgy döntöttem, hogy megnézem, mi az, ami őt ennyire elvarázsolta. 

A történet Lady Catherine, egy fiatal özvegyasszony sorsát követi nyomon, aki húgával és annak férjével beköltözik a gyönyörű nevű (és helyen lévő) Suttogó-völgy udvarházába. Ahogy ez már csak lenni szokott, a környéken élő nemesek között ez azonnal felbolydulást okoz, mindenki rettentő kíváncsi a zárkózott életet élő ladyre és családjára. Lady Catherine gyönyörű, így az asszonyok kissé féltékenyen, a férfiak pedig csodálattal tekintenek rá és ez nem kevés kínos helyzetet és félreértést okoz. Természetesen a történet nincs híjján egy jóképű, egyedülálló, nagyon gazdag nemesembernek sem, aki "harcba száll" Catherinért, akinek persze esze ágában sincs feladnia a függetlenségét és újra társául szegődni senkihez sem. Vajon sikerül a Lady Chaterine szíve körül lévő kőkemény jégpáncélt bárkinek is felolvasztania? Ha igen, akkor a szomszédos birtok sármos, fiatal nemese jár sikerrel vagy pedig a kissé rosszhírű, magabiztos és nagyon jóképű kalandor?

Jaj, nehéz szavakba önteni, hogy mennyire szerettem ezt a történetet. Az írónő olyannyira ügyesen
bánik a szavakkal, leírásokkal, hogy ameddig olvastam, teljesen kikapcsoltam és mint egy leskelődő vagy paparazzi, ott jártam-keltem a Suttogó-völgyben, részt vettem a fogadásokon, a piknikeken és hallgattam a sok unatkozó nemes intrikáit. 
A helyszín annyira lenyűgöző volt, hogy legszívesebben utánanéznék, hogy tényleg létezik-e ez a hely és bejárnám minden zegét-zúgát, hogy felelevenítsem a történet egy-egy pillanatát.

A szereplők közül megemlíteném egyrészt Lady Catherinet (elnézést kérve tőle, hogy ennyire bizalmaskodóan hívom Lady Catherine-nek:), akit egyrészt csodáltam, hiszen abban a korban egyedülálló nőként nem volt egyszerű a helyzete. Egyedül irányítani egy udvarházat, megszervezni a fogadásokat, társasági életet élni, fogadni a rengeteg udvarlást, de úgy, hogy közben a jó hírét megőrizze, nem volt egyszerű. Mellette viszont egy fiatal hölgy volt, aki ugyanúgy, mint bármelyikünk, követett el hibákat, aminek viselnie kellett a következményeit is és ez nagyon is szerethetővé tette.
A másik nagy kedvencem Chanti volt, az a fiatal lány, aki Francis a rosszhírű, gazdag, kalandor udvarházában élt és rengeteg pletykára adott okot. Többet nem is mesélnék el a hölgyről, hogy legyen érdekesség nektek is a története, de az biztos, hogy az ő karaktere volt az egyik legérdekesebb és nagyon kíváncsi lennék a további sorsára!

A történet és a társasági élet? Egy az egyben, mintha egy Jane Austin regényt olvastam volna (nem, nem másolásra gondoltam, hanem pozitív hasonlatra). Ashley nagyon odafigyelt a beszédre, a viselkedésre, mindenre, amivel csak meg tudta nekünk mutatni, hogy milyen lehetett egy korabeli elegáns társaság kommunikációja. Továbbra is azt mondom, hogy nem biztos, hogy abban a korban szerettem volna nő lenni - még nemes kisasszony sem, hiszen az életük egy zárt térben mozgott, meg volt kötve a kezük minden téren és a legtöbbjüknek semmi más öröme nem volt, mintsem egy jó partit kifogjon magának és utána ezzel dicsekedhessen. Ha pedig picit szabadabban élt? Akkor azonnal a szájára vette a társaság és onnantól az esélyei, hogy jól házasodhasson, szinte a nullára csökkentek. Ha megjelent egy fess fiatalember, azonnal az összes fiatal lány (és lányos anyuka) rájuk ugrott és próbálták szó szerint "eladni" magukat - illetve az anyukák esetében a lányukat. Ez nekem a mai napig nagyon bizarrul hangzik. 

Visszatérve a történetre. Két dolog szúrt csak szemet nekem, ezért is nem lett 5 pillangós az értékelésem, bármennyire is imádtam a történetet. 
Az egyik Francis volt. Próbáltam megszeretni, de nem sikerült a közelembe férkőznie. Picit számomra hasonlított az Elfújta a szél Rhett Butlerjére, hasonlóan kalandor volt, jött-ment, gazdag volt, sármos, de valami hiányzott belőle. Éreztem, hogy szereti Lady Chaterine-t, de nagyon furán mutatta ki. Értettem a játékot is, amit azért tett, hogy elnyerje a nemeshölgy szívét - nem, nem spoilerezek tovább - de ezzel nem közelebb, hanem távolabb került tőlem. Talán az segített volna, ha picit többet tudunk meg róla.
A másik pedig a viharos jelenet volt. Elsőként még tetszett, jó ötlet volt, de másodjára nekem már sok volt. Én elhiszem, hogy sok esély nem volt akkoriban egy nőnek, hogy az "indulatait kiélje", de második alkalommal örültem volna egy más megoldásnak:).

A történetszál azonban kellően izgalmas volt, imádtam, hogy mindig történik valami. Persze ez inkább csak külső szemlélődőnek volt izgalmas, megélni valószínűleg jóval rosszabb volt. 
A regény vége pedig? Imádtam, szerettem, hogy azt a befejezést kaptam, amit vártam! Két szereplő sorsa volt számomra csak szomorúbb, ott el is gondolkodtam egy darabig, hogy egy ilyen "baklövés" hogy tehette tönkre abban a korban két ember (két család) életét is...

Összességében nagyon szerettem a történetet, örülök, hogy rávettem magam, hogy elolvassak végre egy Ashley Carrigan regényt és biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó!
És kinek ajánlanám? Mindenkinek, aki szereti a romantikus történeteket, aki Jane Austin rajongó és szereti azt a korszakot, higgyétek el, nem fogtok csalódni ebben a regényben!

Borító: Gyönyörű, a hölgy a képen egy az egyben Catherine!

Kedvenc karakter: Catherine, Chanti

Szárnyalás: Catherine

Mélyrepülés: Alexis

Érzelmi mérce: a kornak megfelelő, lassú, de annál perzselőbb szerelmi szál


Nyereményjáték:
A történet főszereplője kap egy második esélyt is a boldogságra, a szerelemre. A turné minden állomásán egy-egy olyan hősnő nevét találjátok a szövegben elrejtve, aki szintén megkapta ezt a lehetőséget. A ti feladatotok az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok annak a könyvnek a címét és szerzőjének nevét, melynek főszereplője az adott hősnő.

Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.


A blogturné további állomásai:
December 10 – Sorok között
December 12 – Kelly & Lupi olvas
December 16 – Kelly & Lupi olvas

2018. december 10., hétfő

Alice Broadway: Ink (Ink trilógia #1)

A Maxim Kiadó jóvoltából Magyarországon is olvasható Alice Broadway különleges története, az Ink, ami egy olyan világban játszódik, ahol az emberek életének minden fontos pillanatát megörökítik a bőrükön már a születésüktől fogva. Leora édesapja halála után egy olyan jelet talál a férfi bőrén, ami a legnagyobb bűnt szimbolizálja, ezért a lány kutatni kezd apja múltja után... Tarts a Blogturné Klub tagjaival, és a turné végén pedig hárman a könyvet is megnyerhetik a Maxim Kiadó jóvoltából!

Maxim Könyvkiadó
336 oldal
Fordította: Beck Anita
Goodreads: 3,69
Besorolás: YA, fantasy, disztópia, tetoválás

Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják!
Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére?

Mindenképp olvasni szerettem volna a regényt, megfogott a gyönyörű borító és a fülszöveg is, vajon milyen lehet egy olyan társadalomban élni, ahol kötelező a tetoválás, és minden fontos eseményt meg kell örökíteni a bőrön. 
Le kell szögeznem az elején, hogy ez a történet nem egy könnyed YA sztori, tudnotok kell, hogy bizony kell egy magasabb ingerküszöb a történet elviseléséhez. A fülszöveg ugyan leírja, hogy ebben a disztópikus világban minden esemény rákerül a bőrödre, vannak kötelező jelek a családról, iskolákról, foglalkozásról és vannak persze szabadon választott tetkók, amik kötődnek az adott emberhez, feliratok, jelenetek, állatok, figurák. Ha meghalsz, a nyúzó foglalkozású szakemberek lehántják a bőrödet és kikészítik, speciális eljárással könyvet készítenek a bőrből, amit mérlegre helyeznek a lélekbíráló ceremónián, ha elég jó voltál az életedben és jó embernek minősítenek, akkor a családod hazavihet - könyv formában. Ha viszont túlteng a bűnösség, akkor elégetik a bőröd könyvét, ami tulajdonképpen a lelked és senki sem fog emlékezni rád, elfelejt még a családod is. 
Ennek a társadalomnak a tagjai elfogadták ezt a rendszert, aminek egy ősrégi legenda az alapja. Valaha egy favágó hagyta örökül két lányára a valóra váló kívánságát, hogy a lányaira örökké emlékezzenek az emberek. Az egyik lány szép volt és egy herceg vette el, a bőrén magától megjelentek az élete eseményei gyönyörű maradandó rajzok formájában. A másik lány magányos lett és a bőre csupasz, végül Fehér Boszorkánynak kiáltották ki, mert megkeseredett, átkokat szórt és romlást hozott a környezetére. A királynővé vált lány viszont továbbörökítette a gyerekeire is a tetoválást, így a nép is átvette a jelölést.  Szép ez a legenda, és számos más mese is szerepel a történetben, kicsit átformálva, amik jól oldják a keserű valóságot. Ezt a világot valójában a kormány uralja, akik elhitetik az emberekkel, hogy az "üresek", akik megtagadják a tetoválást, rossz emberek, bűnözők, titkolnivalójuk van, hiszen nem akarják, hogy más emberek olvassanak a jeleikből. Az üresek lázadást akarnak, elvenni a megjelöltek földjeit, munkáját, házait. Ez persze kitaláció, a kormány nagyon is jól kifundálta, hogyan lehet ellenőrzés alatt tartani az embereket, meg kell őket minden lehetséges módon jelölni, és nyilvántartásba venni.  Szerintem ennyit mindenképp érdemes tudni a világfelépítésről, mielőtt egy gyengébb lélek az olvasásra vetemedik. Én legalábbis többször is megálltam az olvasásban, levegőt kellett vennem, mert nagyon vizuális vagyok, lepereg a fejemben a cselekmény, és voltak nehéz pillanataim.
A világfelépítés után a cselekményről csak annyit, hogy 16 évesen fejezik be a tanulmányaikat a fiatalok, és a vizsgák sikerétől függően elkezdhetik a gyakorlati munkát a választott hivatásban. Leora tetoválóművész szeretne lenni, és sikerül is neki minden vizsga, egy belvárosi szalonban lehet gyakorlaton. Legjobb barátnője a kormányhivatalban dolgozik, anyja olvasó, felismeri a jelek mögött az ember történetét, és Leora is hasonló tudással rendelkezik. A konfliktus abból adódik, hogy Leora apja pár hete meghalt, és a bőréből készült könyvet zárolták, ugyanis felmerült a gyanú, hogy eltűnt belőle egy darab, ami bűnre utaló jelet, egy varjút ábrázolt. Így kétséges, milyen eredménnyel zárul majd a lélekbírák ítélete.
Ez az egész helyzet alapjaiban rázza meg Leora világát, aki vakon megbízott apjában és hitében a társadalom normáinak helyességében. Hirtelen saját maga is válaszút elé kényszerül, elfogadja a helyzetet, vagy küzd az apja lelkéért.

Újszerűen izgalmasnak találtam ezt a világfelépítést és benne a cselekményszálat, sok részlet megdöbbentett, legszívesebben megráztam volna ezt a lányt, hogy ébredjen már fel az agymosottságból. Sokszor az orra előtt volt a válasz, az alternatíva, az igazság, de persze nem vette észre. Leora logikusnak vélte a kormány szabályait, sőt szerette a szabályokat, és be is tartott mindent kicsi kora óta. El tudom képzelni mennyire nehéz hirtelen megkérdőjelezni a betonbiztos elveket. Tudomásul kellett vennie, hogy a saját családja sem volt őszinte vele, újabb és újabb titkok derülnek ki, és valahol jogosnak éreztem a csalódottságát. A szokásos csak téged akartunk megvédeni duma  egy darabig érthető, de Leora helyzete ezen jócskán túlhalad.
Felmerül a regényben több fontos érték a családon kívül is, a barátság, bizalom, hit, és csak dicsérni tudom a szerzőt, mert Leora karakterfejlődésén keresztül remekül ábrázolta az ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos érzéseit. 
Nekem külön kedvenc részeim voltak a tetoválással kapcsolatos magyarázatok és jelenetek. A lányom tetováló, így közel áll hozzám  a téma. Leora ügyes volt a kezdetektől, különleges képességei vannak a tetoválás terén is, a lelke összekapcsolódik a tetováltéval és szinte magától dolgozik a keze. Maga a tetoválás előkészítése, az egyeztetés,  a folyamat teljesen hiteles volt, de egy valami nem, és ezért nagyon haragudtam is. A szerző már a kétnapos csecsemőkre is jelet rakatott, a nevüket apró betűkkel rájuk varrták. Nos ez nem lehetséges természetesen. Egy baba bőre nem alkalmas erre, ráadásul nem is lehet olyan aprón tetoválni, hogy az később a bőr növekedésével olvasható maradjon. Ez hülyeség volt, nem lehet valami szuper technikának betudni, mert különben meg a mai gyakorlat szerint ment a folyamat. A másik ok, ami miatt a levonást adtam, hogy igazából nincs megmagyarázva, hogy miért csupán a bőrkönyvekben őrizhetők meg az emlékek. Tudtak írni, tankönyvek is voltak, nem értem más formában miért nem írhattak volna memoárt bárkiről.
Akik hozzám hasonlóan egy fantasy-ben is keresik és szeretik a romantikát, itt nem lesznek elragadtatva, sajnos pár cinkos mosoly és kézfogás, némi pirulás történik és ennyi. Azonban nem temetném a szerelmi szálat, ha van esze a szerzőnek, a következő részben megpiszkálja ezt a témát.
Nem sok mellékszereplővel találkozunk, de közülük kiemelkedik Obel, a tetoválóművész, akinél tanul Leora. Harmincas, kopasz, kissé arrogáns, pontos, elvárja a legjobb hozzáállást, hiszen a saját hírnevét is kockáztatja a tanulóival. Remek gondolatai vannak, jól vág az esze és tartogat meglepetéseket a karaktere, nagyon megkedveltem őt.
Összességében egy nagyon egyedi, különleges történetet olvashattam, aminek nagyon várom a folytatását, úgy éreztem, éppen a vége felé lendültem bele, szeretném máris tudni, hogy mi történik Leorával, mit tervez vele a kormány.

Borító: Egyenesen a kiadótól kaptam a képet, ma jelent meg ugyanis a könyv, ilyen gyönyörűséges, fényes!


Kedvenc karakter: Leora

Szárnyalás: A falevél tetoválás.

Mélyrepülés:  -


Érzéki mérce: Egy nagyon halvány, inkább vonzódás jellegű a romantikus szál, ebben a részben még semmiképp nem beszélhetünk szerelemről.

Értékelés: 


Nyereményjáték

Leora világában az emberek szó szerint a bőrükön viselik az élettörténetüket, ezért mostani játékunk is a testet díszítő mintákhoz fog kapcsolódni! Olyan könyv borítókat keresünk, amin tetovált / testfestett alakok szerepelnek, ám a csavar a dologban, hogy nem képről, hanem idézetről kell felismernetek azt! Egy kis segítség: ha nincs a borítón tetoválás, nem jó könyvet találtál meg! Megoldásként a könyvek címét várjuk a dobozba!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“– A Maddox fiúkban nem lehet megbízni.
– Ezt kikérem magamnak.”

a Rafflecopter giveaway

Állomások:

12.10. Kelly & Lupi olvas
12.13. Sorok Között
12.16. Hagyjatok! Olvasok! (extra)
12.19. CBooks
12.22. Hagyjatok! Olvasok!

2018. december 5., szerda

Róbert Katalin: 6 hét a világ


Hamarosan megjelenik Róbert Katalin:  6 hét a világ című színházban játszódó regénye, amiben főszereplőnk, Nelli egy színház gyakornoki programnak köszönhetően belecsöppen a színházi dolgozók életébe. A történetről többet is megtudhattok, ha követitek a blogturné állomásait, ráadásul különféle extrákkal is találkozhatsz az extra állomásainkon. A turné végén a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából három szerencsés játékos meg is nyerheti a könyvet! Tartsatok velünk!

Könyvmolyképző Kiadó 2018. november 27.
328 oldal
Goodreads:
Besorolás: YA lenne, de inkább NA

Te ​mit tennél meg, hogy elnyerd a kamaszkori bálványod szerelmét?
Nelli évek óta álmodozik a nagy Ő-ről, akit még a gimnáziumi színjátszókörben ismert meg. Az iskolában vonzalom ébred köztük, de K.M. leérettségizett és elballagott, a kapcsolatuknak vége szakadt, még mielőtt igazán elkezdődhetett volna. Az egykori tehetséges fiúból mostanra körberajongott színész lett, aki estéről estére a színházban kápráztatja el a közönséget.
Nelli csak távolról sóvároghat K.M. után, de a lelke mélyén biztos benne, hogy egyszer újra összehozza őket a sors. Amikor színház gyakornoki programot hirdet, a lány tudja, hogy elérkezett az ő ideje. Belecsöppen a színészek, rendezők, ügyelők, súgók titokzatos világába. Megismeri az extravagáns, csupaszív Dittát, a gyönyörű és ravasz Biát, aki nemcsak az álompasit kész lenyúlni, de talán még az állását is. Na és még valakit, aki valahogy mindig ott van a közelében…
Ám az apja ultimátumot ad: Nelli csak hat hetet tölthet el a színházban, utána a cégénél kell elhelyezkednie.
Mire elég ez a néhány hét? Megtalálja a helyét a színházban?
Vajon lángot szíthat abból a szikrából, ami kamaszként olyan sokat jelentett?
Az egyetlen magyar színházas YA regény!
Less be a színfalak mögé, kövesd Nelli szívének útjait egy különös, csodálatos világban!

Volt egy időszakom, amikor sokat jártam színházba, és rengeteg legendás előadást láttam, legendás színészekkel. Nekem a legjobban az egykori Rock Színház társulata és előadásai voltak a kedvenceim, ők sajnos nem rendelkeztek saját színházépülettel, mindig csak vendégeskedtek valahol, ennek ellenére követtük őket bárhol is adtak elő. Csodás időszak volt, tervbe is vettem, hogy egyszer összeírom a színházas emlékeimet. Szóval csak azért említettem ezt meg, hogy éreztessem, közel áll a szívemhez a színház világa, szinte csak kedves emlékeim vannak, életemben csupán egyszer mentem haza az első felvonás után.
Róbert Katalintól olvastam már két regényt, és mindkettő nagyon tetszett, a Kezdjetek el élni és a Szívből, színből, igazán is remekül megírt történetek. Ez utóbbi épp mostanában újra megjelenik vörös pöttyös besorolással és új címmel: Válassz engem!  Ajánlom figyelmetekbe, nekem kedvenc lett.
De visszatérve a 6 hét a világra, az események hátterét a színházi környezet adja, a cselekmény pedig 6 hétig, az első olvasópróbától a premierig tart, így egy kerek történetet kap az olvasó. Ennyi idő áll rendelkezésre, hogy a színdarabból előadás legyen, és ennyi ideje van Nellinek, hogy kiderítse, mit tud kezdeni az álmaival. Nelli a gyakornokprogram részeseként kerül a színházhoz és amolyan marketing-asszisztensi munkakört kap. Nekem tetszettek az ötletei, a blogolás, a facebook bejegyzések, interjúk, sikerült neki felkelteni a leendő nézők figyelmét az előadás iránt. Élveztem olvasni minden egyes jelenetet, amelyben a színdarab életre keltéséről volt szó, hogyan áll össze  millió apró részletből egésszé, hogyan lesz csapatmunka az egyéni teljesítményekből. Nagyon tanulságos volt egy ponton a történet, amikor Nelli nem megy be dolgozni a barátnője balesete miatt, és emiatt egy csomó embernek hátráltatja a munkáját, jól kihangsúlyozta a szerző, mennyire egymásra épülnek a feladatok, és borul az egész, ha valaki hibázik és nem javít időben, vagy nem kér segítséget. Éreztem olvasás közben a feszültséget, ami hétről hétre növekszik a szereplőkben, ez az izgatott várakozás az olvasóra is átragad, és éppúgy várjuk a függöny felgördülését, mint a társulat.
A szerző remekül átadta a feelinget, ami egy színházban a háttérmunka kapcsán zajlik, megismerhettem a különböző munkameneteket, tevékenységeket, hogyan épül egymásra minden kis tégla, milyen fontos a rendező és nem különben az asszisztense. Hasonlóképpen éreztem a színházi büfével kapcsolatban, ami visszatérően központi helyszínnek bizonyult, itt kaphat a színész és minden munkatárs éltető kávét és izgalmas pletykákat. Megjelent a kedves állatszereplő is, az egyik színész kutyájának személyében. A szerző stílusára, a szöveg könnyen érthetőségére nem lehet semmi panasz, ezen a téren a szerzőtől megszokott, szinte lírai hangvételt kaptam.
Itt át is térhetünk a karakterekre, és ezzel a problémáim és  szemöldökrángatásaim tárgyaira.
Nelli: szerettem, hogy kissé túlsúlyos, mert így valóságosabb volt a karaktere, de ez őt különösebben nem érdekelte, nem tett érte semmit, hogy ne legyen az, pedig 21 évesen még viszonylag könnyű ezen változtatni. De benne ez fel sem merült, még akkor sem, amikor az évek óta vágyai tárgyának tartott ifjú színész, a középsuli óta tartó plátói szerelem alanya olyan szinten a képébe vágja a nemtetszését, hogy ott kellett volna a föld alá süllyednie. Itt már éreztem, hogy ennek a lánynak lesznek még problémái, mert egy rózsaszín álomvilágban él. Persze a karakterfejlődés része ez is, csak valahogy túl mélyről indult, egyáltalán nem a földön járt ez a lány.
Apjával való kapcsolata katasztrofális. Én ezt nem tartom normálisnak, hogy egy fősulit végzett lánynak ilyen szinten megmondják, hogy mit csinálhat, mit nem, és bűnnek kell megélnie, ha ellenkezik. Nem volt ez életszagú, akkor sem, ha én túl liberális vagyok. Akkor fogadnám ezt el, ha egy 18 éves továbbtanulásáról lenne szó, bár azt is nehezen a mai világban. Nellinek összességében megvolt végül is a fejlődése, de ezt sokkal korábban el kellett volna érnie, nem tűnik hihetőnek 21 évesen ennyire naivnak lennie.
Máté: a legszerethetőbb figura a regényben. Okos, több lábon álló fiatal, érzékeny, megbízható. Nem tud egy helyben megmaradni típus, száguldanak a gondolatai, nem lehet unatkozni mellette. Alapos érzelmi hullámvasútra viszi a szerző, de hát teher alatt nő a pálma, végül elnyeri a jutalmát.
K.M.: Őszintén szólva végig azt éreztem, hogy valamit titkol, de nem lett igazam. Felszínes volt, csak a külseje érdekelte, mert ő ebből él, stb. Mintha nem lennének mindenféle alkatú színészek.  De számomra szimplán egy bunkó volt. Úgy is fogalmazhatnám, hogy nem volt úriember, de ezt nem érdemli meg. Egészen a regény majdnem végéig kellett várnom, hogy pár őszinte szava legyen Nellihez. Bármilyen elvarázsolt volt ez a lány, nem ezt érdemelte tőle. A végén nagyon meglepett a szerző, amikor kiderült, kihez vonzódik, de a pirulás nem illett hozzá, nagyon  nem.
A besorolás nem egyértelmű ennél a regénynél. Életemben nem lepődtem még meg ennyire szexjeleneten, mint amit itt tapasztaltam, annyira a semmiből jött. Igaz, hogy huszonévesek a szereplők, de a szex némi grafikus ábrázolással inkább a rubin pöttyösök eleme, bár azokban ennél jóval nagyobb a mennyiség. Ezt érdemes lett volna átgondolni, visszavenni a korukból és igazi YA regényt írni, mert a cselekedetek és a reakciók ehhez a korosztályhoz illenek, vagy több erotikával és érettebb eszű karakterekkel egy felnőtt regényt.
Összességében szerettem a történetet, szórakoztatott a színház minden pillanata, remek keretet adott a cselekményhez. A szereplők viszont nem kerültek közel hozzám, a szerelmi szál nekem ennyi idő alatt nem bontakozhatott ki kellően, nem mélyült el. A felelősségvállalás szépen megjelent, az első munkahely örömei és buktatói, nagy szerencse, ha elsőre egy ilyen megértő főnököt fog ki egy fiatal, mint Nellié. A legnagyobb hangsúly Nelli magára találásán volt, hogy meghozza végre a saját döntéseit és ki tudjon állni mellettük.
Mindenesetre meghozta a kedvemet ez a történet a színházhoz, utána is nézek a mai menő daraboknak, és választok egy jó kis előadást.

Borító: Valami nyomatékosabban színházas borító jobban tetszett volna.

Kedvenc karakter: Máté

Szárnyalás: A premier izgalma.

Mélyrepülés:  K.M. nutellás palacsinta jelenete.


Érzéki mérce: Meglepő, ezért 16-os karika.

Értékelés: 

Ha megtetszett, ITT megrendelheted!!!

BELEOLVASÓ

Nyereményjáték

Mivel mostani könyvünk is egy színházban játszódik, úgy gondoltuk, hogy ideje megismernetek pár színházi szakszót nektek is. Minden állomáson kaptok egy leírást, ami egy színházban használt fogalmat vagy kifejezést takar. A ti feladatotok az, hogy kitaláljátok mire gondoltunk, és a helyes választ beírjátok a rafflecopter megfelelő helyére!
(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)

“Egy elbeszélő vagy költői szöveg drámai szöveggé való átalakítása, illetve valamely adott anyag színpadra alkalmazása – adaptálása.” 

a Rafflecopter giveaway 

Állomáslista

11.23. - Deszy könyvajánlója
11.25. - Sorok Között
11.27. - Dreamworld (extra: interjú)
11.30. - Hagyjatok! Olvasok! (extra: kedvenc idézetek)
12.03. - Hagyjatok! Olvasok!
12.05. - Kelly & Lupi olvas
12.07. - Spirit Bliss - Sárga könyves út (extra: interjú)

2018. december 1., szombat

Penelope Ward: Neighbor Dearest - A legkedvesebb szomszéd

Hamarosan megjelenik a Könyvmolyképző Kiadónál Penelope Ward újabb romantikus regénye: Neighbor Dearest - A legkedvesebb szomszéd, mely önálló regény, nem kötődik szorosan a Stepbrother Dearest történetéhez. A Blogturné Klub tagjai hét állomáson keresztül boncolgatják a kérdést, vajon létezik igaz barátság egy nő és egy férfi között? Tarts velünk és a játékunk megfejtéséért cserébe megnyerheted a három nyereménykönyv egyikét a Könyvmolyképző Kiadó felajánlásában.

Könyvmolyképző Kiadó 2017. december 4.
352 oldal
Fordította: Kereki Noémi Valentina
Goodreads: 4,21
Besorolás: romantikus

Tényleg ​lehet barátság férfi és nő között?
A váratlan szakításom után arra vágytam a legkevésbé, hogy az új szomszédom az exemre, Elecre hasonlítson – pláne, hogy még nála is szexibb legyen. Viszont a modora és a viselkedése már egyáltalán nem volt olyan megnyerő, mint a megjelenése. El is neveztem magamban Mérges Művésznek. A két kutyája ugatásától pedig képtelen voltam aludni. Így nem is bántam, hogy látványosan kerül, mint aki tudni sem akar a létezésemről.
Aztán egy este kiderült, hogy Damien mindent tud rólam. A hálószobám falán lévő lyukon keresztül ugyanis fültanúja volt a terapeutámmal folytatott összes telefonbeszélgetésnek, így az én sármos festő szomszédom jól ismerte a legféltettebb titkaimat. És bár nagyon próbált távol tartani magától, tudtam, hogy ugyanúgy érez irántam, hiszen a szívdobogása nem csal.
Azt hittem, Elec már összetörte a szívemet, pedig nagyon is egyben volt, és még hevesebben kalapált Damienért. Csak reménykedhettem, hogy nem ő fogja végleg megsemmisíteni.
Vesd bele magad a sodró történetbe!

Penelope Ward stílusát már a Legdrágább mostohabátyám kapcsán megszerettem, így nem volt kérdés, hogy szeretném olvasni ezt a regényt is. Az ott megkedvelt főszereplő Elec itt már a másik oldalról kerül szóba, ugyanis ennek a regénynek Chelsea a főszereplője, akivel Elec járt hosszú ideig, mielőtt újra találkozott Gretával és otthagyta érte a lányt.
A szakítás utáni szívfájdalom gyötri Chelsea-t (ő meséli a történetet E/1-ben), szeretne továbblépni, új otthonba költözik és mi tagadás, megakad a szeme a szomszédján, aki különc módon viselkedik, mint afféle művészlélek. De a szomszéd nem kedves, sőt a szemkontaktust is kerüli, ráadásul van két kutyája, akik gyakran zavaróan hangosan ugatnak, szóval hiába néz ki jól a fazon, inkább kerülik egymást. Amikor Chelsea nem bírja tovább a kutyákat, bejelentést akar tenni a tulajdonosnál, ám kiderül, Damiené a ház, van külön irodája, az otthona pedig a lány melletti lakás. Damiennek tetszik a lány határozottsága,  szókimondása, így egyre gyakrabban beszélnek, főleg miután kiderül a két lakás közötti lyuk létezése, amin keresztül Damien akaratlanul is kihallgatta a lány több telefonbeszélgetését, így mindent tud a szerelmi életéről, avagy hogyan került ebbe a fájdalmas, szakításos helyzetbe és azt is tudja, mit gondol a szomszédjáról.

Többet nem is kell az alapokról mesélni, innentől én szépen hátradőltem a fotelemben és remekül szórakoztam az utolsó oldalig. Chelsea valóban egy őszinte, szeretnivaló lány, akinek összetörték a szívét, és tudom, elég nehéz újra felépíteni a bizalmat egy új kapcsolatban. Tetszett benne, hogy nem esett túlzásokba az önsajnálat terén, és nem adta fel a boldogság lehetőségét. Imádtam a testvéreivel való kapcsolatát, jó volt olvasni, mennyire segítik egymást.
Mégis szerintem Damien vitte el a hátán a regényt. A külseje egyértelműen inkább rosszfiús, tetovált karok, szinte állandóan hordott beanie sapka, nem volt nehéz magam elé képzelni őt. A karaktere meg mindent vitt nálam, a kedvenceim azok a pasik, akik felett ha eluralkodik a vágy, egy ponton túl már nem tudják visszafogni magukat, ezzel elárulják a valódi érzéseiket, amit addig foggal-körömmel titkoltak.
Na és a kutyák! Két rottweiler kutya, nem az a cukipofa típusú kedvencek, szóval tartottam attól, hogy a lány esetleg félni fog tőlük, de hamar kiderült, hogy kenyérre lehet őket kenni. Sokat hozzátettek a történethez a kutyusok, lehetett játszani a kötődéssel, ami kialakult a lány és köztük, valamint Damien korábbi csaja fele időben szintén a gazdájuk maradt, tehát a féltékenység is befigyelt különböző módokon.
Az előző könyvben is kiderült számomra, hogy Penelope Ward egyik erőssége a humor, most is sokszor felnevettem a helyzeteken és a főszereplők pengeváltásain.
Nos, ha minden így klappol, akkor mi is a probléma? Miért nem tudnak összejönni a főhőseink? Damien nem akar kapcsolatot, azt állítja, korábban neki is összetört a szíve és képtelen hosszútávra tervezni. Azt mondja, lehetnek csupán legjobb barátok, és mindent megtesz, hogy ez működjön, legalábbis megpróbálja. Regisztrálja a lány egy társkeresőn, támogatja, hogy kezdjen el randizni, és lecsekkolja a jelentkezőket. És ez csak egy a sok dologból, amin látszik, mennyire törődik vele. Felvetődik a kérdés, vajon lehetséges megállni ezen a ponton? Lehetünk csupán barátok olyannal, akivel szikrázik közöttünk a levegő? Persze, hogy NEM.
Van egy pont, amikor megdőlnek ezek az elméletek. És ez pont egy olyan pillanat Chelsea-nek, amikor Elec is a helyszínen van, neki szól a színjáték, mégis később a lánynak döntenie kell, tovább szenved, vagy elköltözik, mert a szíve újra nagy veszélyben van. A lány nem tudja titkolni az érzéseit, nyitott könyv Damien előtt, aki pedig makacs, és kitart az elvei mellett. Tetszett, hogy lassan építkezik ez a szerelmi szál, nem esnek egymásnak már az elején, van ideje megérni a dolgoknak. Elmélyül a kapcsolatuk, jóval több ez, mint amit a hasonló könyvekben tapasztaltam.
Jön az a bizonyos fordulat is, ami megmagyaráz mindent, és végre az olvasó kedve szerint alakulnak a dolgok. Még ebben az utolsó harmadban is tudott a szerző adni elég figyelemfenntartást, mert azért nem egyszerű a történet, Damien elég nehezen dönt, ha nem is izgultam agyon magam, azért megdobogtatta a szívem a befejezés. A történet végén van egy pici Damien szemszög, ez feltette az i-re a pontot, annyira aranyos volt a szerzőtől.
Tökéletesen elégedett vagyok a regénnyel, pontosan azt kaptam, amit elvártam, egy szerelmi történetet, ami komoly háttérrel rendelkezik, de meglehetősen humoros, szórakoztató, picit erotikus, és kielégítő végkicsengéssel rendelkezik. Még sok ilyet kérek a szerzőtől!

Borító: Szupcsi
 
Kedvenc karakter: Damien, Chelsea

Szárnyalás: A szalonnaszagú jelenet.


Mélyrepülés: -

Érzéki mérce: Az erotikus jelenetek terén nincsenek túlzások, amennyit kapunk az minőségre és mennyiségre is éppen megfelelő. 

Értékelés:



Játék:

A regény fontos mellékszereplői a kutyusok, ezért a játékunkban is szerepet kapnak. Ismerjétek fel a kutyamániás sztárokat, és írjátok be a nevüket a rafflecopter doboz megfelelő sorába.
Figyelem! A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére válaszolni az értesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.

a Rafflecopter giveaway

Résztvevő blogok:

12.01 Kelly és Lupi olvas
12.03 CBooks
12.05 Dreamworld extra
12.07 Deszy könyvajánlója
12.09 Sorok között
12.11 Kristina blogja
12.13 Sorok között extra

Rendszeres olvasók